Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Szecskó Károly: A forradalmi munkásmozgalom történetének kutatása Heves megyében
Szövetkezettörténeti írások közül megemlítem Csóka János „A tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet negyedszázados története” című monográfiáját (Debrecen, 1973) és Szecskó Károly „A Verpelét és Vidéke Földművesszövetkezetek története 1945—1965” (Verpelét, 1966) című könyvét. A művelődéstörténeti munkák közül fontos Misóczki Lajos „Gyöngyös művelődési életének fejlődése, problémái a felszabadulástól 1962-ig” című dissztertá- ciója (1971), Molnár József „Heves megye iskolapolitikája 1945—1960” (Eger, 1960) című könyve, az Egri Tanárképző Főiskola szerzői kollektívája által írt „Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri tanárképző főiskolán” című monográfia. (A Ho Si Mint Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei XI. 1973.). Az ifjúsági mozgalom történetével ebben a szakaszban Sebestyén János foglalkozott. Ö „A KISZ zászló- bontása Heves megyében” címmel írt könyvet. (Eger, 1976). A szakszervezeti történetírás két új monográfiát eredményezett: „A közalkalmazottak mozgalmának története Heves megyében 1918—1971” (Eger, 1978), „A pedagógus szakszervezeti mozgalom története Heves megyében 1945—1975” (Eger, 1978). Mindkét könyv Szecskó Károly munkája. A korszakonkénti ismertetést lezárva végül öt olyan átfogó jellegű munkát említek, amely a tárgyalt időszakok összességét érinti. Ilyen munka mindenekelőtt Szecskó Károly „A Heves megyei forradalmi munkásmozgalom rövid története 1962-ig” (Eger, 1977.) című könyve, Molnár József „Fejezetek a gyöngyösi munkásmozgalom történetéből” című munkája (Eger, 1978), Nagy József „Eger története” című műve, (Gondolat, Bp. 1978.) és Csiffáry Gergely „Az egercsehi szénbánya története” című könyve (Eger, 1976). Ugyancsak e szerzőnek sok munkásmozgalom-történeti adatot tartalmazó munkája a „Történelmi emlékhelyek Heves megyében”, sajtó alatt van. A munkásmozgalom történetével foglalkozó monográfiákban, tanulmányokban és közleményekben közzétett anyagot gazdagítják a munkásmozgalom kiválóságairól készített életrajzok (biográfiák). Az első igényes munkásmozgalmi életrajzot megyénkben Szokodi József készítette Balázs Ignácról, az egri munkásmozgalom harcosáról. (Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve IV. 1958.) Mindmáig legjobb biográfiát írta Nagy József a kompolti születésű Hámán Katóról. (Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve VIII. 1962.). Friedrichné Kovács Irén és Szecskó Károly Kolacskovszky Lajosról, az egri és a hazai munkásmozgalom nagyszerű harcosáról tettek közzé életrajzot (A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei VII—IX. 1969—1971.). A szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra való nevelés szükségessé tette megyénkben is a több személyt magában foglaló munkásmozgalmi életrajzi gyűjtemények kiadását. Erre először 1968-ban került sor, amikor is a KISZ Heves megyei Bizottsága közreadta „A KISZ-alapszervezetünk névadói” című gyűjteményt, amelyet Szecskó Károly állított össze. Ugyancsak ő készítette el az „Eger internacionalista és munkásmozgalmi harcosai” című életrajzi gyűjteményt (Eger, 1969), amelyet a Pedagógusok Szakszervezete Egri városi Bizottsága adott ki. Kovács Gáborné és Szecskó Károly közös munkája a „Munkásmozgalmi harcosaink” című életrajzi lexikon (Eger, 1970). 1969-ben, a Tanácsköztársaság 50. évfordulójának tiszteletére jelent meg „A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság Heves megyében (1918—1919)” című dokumentumgyűjtemény. Jelenleg van sajtó alatt a megye felszabadulását követő első hónapok forrásaiból szerkesztett gyűjtemény, amelyet A. Varga László állított össze. Az 1950-es évek végén megindult visszaemlékezés gyűjtés produktuma nyomtatásban is megjelent. Ezek közül a következőket emelem ki: Friedrich Sándorné 1959-ben közreadta Kiss Lajos internacionalista harcos visszaemlékezését (Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve V.). Dancza János több visszaemlékezést is publikált. Ilyenek: „A munkás eszperantista mozgalom Egerben” (Az Egri Múzeum Évkönyve IV. 1966.), „Az V/10. vöröstüzér üteg szerepe az 1919-es májusi ellenforradalomban” (Az Egri Múzeum Évkönyve VII. 1969.), „Az egri szakszervezetek harcai a Tanácsköztársaság megdöntése után I—II” (Az Egri Múzeum Évkönyve XI—XII. 1973— 1974; XIII. 1975.). : K*rr. Jassir i. . 1. szia. ’ 1. r'ftll.'SB. IHM. ; Tjt*»* At*: . 4 irt ift kf. mé*m . I - w .. GUTENBERG. Kr *>.1*0),: m tZtf A* J5-/«. 'r Bt»* tózfcWrt A XDWUtO s ,1 VEIK KKOS SZAKMAI- KÖZUJSYE MmtMo iw. Cf GUTENBERG, fs) K l&twfcr.- eagv, 8 lángé** ísffctá, A **leecBct rí® Mjj* fwümv Kagj•.ágánál «•bßrpftl » »aobor, ... Mrly m klövH *tóiow«l. <'*ek s 4«! mtitó Mdy Hk»i, * ejr* fölejereaUt.-Mg? Uát kitoöatre dallal (Uteíasfc, fícté»»tafjS? bwstád «rag ssabad áafaaÚL Ki a »ajHaalt tereartfije iáké*»! M.V ÉK&t! E~K * i'ihii.iihof.ta *» *1 • •Stri az «‘niSx-r, mit é* «raved* wAut, ; Te kötód «A**4iA«a, Hogy a malikéi wsulja & jelea, Melyik Igái, » tá«?lyik gs* . Mit tőn a bőn, « erésy aöí **k*<U, Ki 8 mtrm>k, *»'M * jé k»ui> jf Ét taetmjU virtai a twnarték, Ktkntk «thűk * * a h é r t A te mytód a »Hl a » y * *, Äiv ét kívlbnn A.kmo., A munkásmozgalom-történeti kutatásoknak is nélkülözhetetlen segédletei a bibliográfiák. Megyénkben több ilyen jellegű munka is készült, amely mind e sorok írójának összeállítása. Ezek az alábbiak: „Az 1918—1919-es forradalmak egri eseményeinek irodalma” (Egri Honismereti és Helytörténeti Füzetek. 1. sz. Eger, 1969), Heves megye munkásmozgalmi irodalma” (Eger, 1969), „A felszabadult Heves megye történetének forrásai és irodalma” (Nagy József: „A szocializmus építése Heves megyében” című munkájának függelékében található), „Az ellenforradalmi korszak Heves megyei munkás- és haladó mozgalmának forrásai (1919—1944)” (Eger, 1971.), „Heves megye új- és legújabbkori történetének irodalma” (Eger, 1971.), „A Heves megyei munkásmozgalom kezdeti szakaszának (1890—1918) forrásai a helyi sajtóban” (Eger, 1972.). Az eddigi irodalom fontosabb eredményeinek a számbavétele is azt bizonyítja, hogy a megyei forradalmi munkásmozgalom történetének kutatása jelentős eredményeket hozott. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezen a téren már alig van tennivalónk. Van feladatunk bőven ezen a területen is. Szerintem a következőkben felsorolt feladatok megoldása jelentősen előrelendítheti megyei munkásmozgalom-történeti kutatásainkat. Mindenekelőtt foglalkozni kellene a megyei munkásság kialakulásával, összetételével, osztállyá szerveződésének folyamatával, szociális és kulturális helyzetével, életmódjával. Például a munkásság kulturális viszonyainak ismerete szükségessé tenné a helyi munkásotthonok, munkáskönyvtárak, olvasókörök, ének- és zenekarok 48
