Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bereczky László: Technikai érdekességek innen-onnan
A megnövelt üresjárati fordulatszám növeli az üzemanyag-fogyasztást. Az üresjáratot befolyásoló szerkezeti elemeket időről időre ellenőrizni kell. Az elpiszkolódott légszűrő adott körülmények között 1000 km-re vonatkoztatva több liternyi növekedést okozhat üzemanyagfogyasztásban. Ezért a szűrőt rendszeresen tisztítani kell, vagy betétjét meg kell újítani. A gyújtási időpontot pontosan kell beállítani, az érintkezőtávolságoknak, a nyitási és zárási szögeknek megfelelő értékűeknek kell lenniök. Azonban ezek a beállítások is hamar megváltoznak. Az elosztó érintkezői folyamatosan kopnak, érintkezési hibák és késői gyújtások jönnek létre, amelyekkel csökkenő hatásfok, csökkent teljesítmény és megnövekedett fogyasztás jár együtt. Az természetszerű, hogy a gyújtógyertyáknak az előírt hőértékűeknek kell lenniök. Azonban ezeket is rendszeresen ellenőrizni és szükség esetén cserélni kell. Olajos vagy elrozsdásodott gyújtógyertyák rosszul gyújtanak, az eredmény kisebb teljesítmény és nagyobb fogyasztás. A kenőanyagoknak is jelentős a befolyása az üzemanyag-fogyasztásra. Hogy milyen kenőanyagokat kell használni, az a gépkocsi kezelési utasításából derül ki. Nyilvánvaló, hogy a nagyobb viszkozitású nyári olaj a motortól télen nagyobb erőt kíván, és ezáltal fogyasztásnövelőként hat. A motorolaj utántöltésekor az olajszint sohase emelkedjék az olajpálca felső jelénél magasabbra, ugyanis ilyen esetben a motor feleslegesen kavarja az olajat, az olaj bejuthat az égőtérbe, és elolajosíthatja a gyújtógyertyákat. Ez a bejutott olaj elég, és kék színű kipufogógáz keletkezik. Az olajfogyasztás növekedése mellett ez egyben az üzemanyag-fogyasztás növekedését is okozza. Az előírtnál kisebb nyomású gumiabroncsok a nagyobb deformációs munka következtében nagyobb teljesítményt igényelnek. Az előírtnál 0,5 atü-vel kisebb levegő- nyomás az üzemanyag-fogyasztást kb. 5%-kal növeli. A gumiabroncstípusnak is van befolyása az üzemanyagfogyasztásra. A téli abroncsokat nyáron nem célszerű használni, mert szintén fogyasztásnövekedést eredményeznek. A vezetési mód megválasztása Ésszerűtlen, sőt káros a motort álló helyzetben melegíteni, a motornak menet közben kell felmelegednie. Éppen ezért, közvetlenül az indítás után mérsékelt sebességgel való elindulás ajánlható. A hideg motor leggyorsabban menet közben melegszik fel. A több mint 30 másodpercig tartó megálláskor célszerű a motort leállítani: három percnyi üresjárat kb. annyit fogyaszt, mint egy km-nyi szabad utazás. A gyors indítások olyan rövid idejű fogyasztásokat eredményeznek, amelyek középkategóriájú kocsiknál 20 lit./100 km-es fogyasztási érték körül vannak. Minden előzési folyamat teljesen felesleges, hogyha csak néhány kocsihossznyi utat jelent: az időnyereség ebben az esetben mindössze néhány másodpercnyi, az üzemanyagfogyasztás növekedése viszont jelentős. Az NSZK-ban úgy számítják, hogy a fenti tanácsok figyelembevételével a jelenlegihez képest kb. 15%-os üzemanyag-megtakarítás lenne elérhető. AZ IPARI ÜRKORSZAK KÜSZÖBÉN (Műszaki Gazdasági Tájékoztató) Az űrkutatási eredmények ma már nemcsak a tudomány kincsei közé tartoznak, és nemcsak a szakemberek számára jelentenek egyre újabb és érdekesebb ismereteket, hanem a lakosság széles rétegei, a nagyközönség is feszülten figyeli, mit hoz a szemünk előtt kialakuló űrkorszak az emberiség számára. Eltekintve attól, hogy a műholdak és az űrhajók az alaptudományokat rendkívüli mértékben gazdagítják, lassanként tudatossá válik az a felismerés is, hogy az űrkutatási eredmények az ipar számára is kézzelfogható hasznot hoznak. Bár néhány célkitűzés ma még egyesek előtt fantasztikusnak látszik, és nehezen tudjuk elképzelni, hogy a Földet a sztratoszféránál magasabb rétegekben körülkeringő vagy esetleg a Földhöz képest változatlan helyzetet elfoglaló ipari üzemek termelési eredményeit a mindennapi életben is hasznosíthatjuk, azonban az űrkutatás mindennél rohamosabb fejlődése nyilvánvalóvá teszi, hogy ezek az elgondolások ma már nem tartoznak a tudományos-fantasztikus irodalom körébe. Iparosítás a Földön kívül Amennyiben az ipari folyamatok az űr irányába kiterjeszthetők, lehetőség nyílik újabb, a földi körülmények között nem megvalósítható technológiák bevezetésére, a súlytalanság állapotának hasznosítására, újabb energia- források és nyersanyagforrások létrehozására, gyakorlatilag korlátlan terjedelmű lerakóhely igénybevételére, az atomenergiának olyan mértékű felhasználására, amelyet a szűkös földi viszonyok között ma még el sem tudunk képzelni. Az űrben rendelkezésre álló tér végtelen volta valószínűvé teszi, hogy ez a Földön kívüli ipari tevékenység aránylag zavartalanul fejlődhet; ennek előfeltételét ma már nemzetközi egyezmények is megteremtették. Előfordulhat tehát, hogy a Föld felületén valamely nemzet kénytelen aránylag szűk országhatárok között zsúfoltan élni, azonban megfelelő Földön kívüli ipari kapacitás kiépítésével az űrben ugyanolyan hatékonysággal tevékenykedhet, és felépítheti magának a nagy nemzetekkel azonos nagyságrendű nemzetgazdaságot (mint ahogy az korábban pl. egyes nagy kereskedelmi flottával rendelkező kis országok esetében tapasztalható volt). Az űrben rendelkezésre álló tér kihasználása, legalábbis jelenlegi ismereteink szerint, sokkal kevésbé kitett a korlátozó törvényszerűségeknek és a korlátozó törvényhozási előírásoknak, mint ahogy az a Földön létesítendő ipartelepek esetében fennáll. A Földön kívüli iparosításra már meg is születtek az első elképzelések, sőt, egyes „űripari” ágazatokat már létre is hoztak. Az egyik pillanatnyilag legfejlettebb ilyen ágazat — a híradástechnikai műholdak „információs tevékenysége”. Ilyen kutató műholdak ellenőrzik ni. a Föld geológiai, mezőgazdasági viszonyait, az időjárás alakulását, a tengerek, a légkör és a természetes vizek szennyezettségét stb. Ezek bővülő felhasználásával a korábbinál hatékonyabb előrejelzési és riasztási hálózat kiépítésére is van, ill. lesz lehetőség. Másik ágazat a Földről irányított „távműködtetés”, amelynek napjainkban egyik legismertebb példája a műholdak és az űrhajók egyes berendezéseinek, feladatainak irányítása, az ember nélküli űrhajó működtetése sok millió km távolságról stb. Az űripari ágazatok harmadik csoportja azt a napfényt kívánja hasznosítani, amely egyébként a földfelületet nem érintve kisugározna a világűrbe. Az űr fény- sugárzásának segítségével három különböző feladat megoldására nyílik lehetőség: meg lehet valósítani nagy területeken az éjszakai világítást, fokozni lehet a fotoszintézis termékeinek mennyiségét, és adott területen közvetlenül napenergiát lehet éjszaka hasznosítani. 70
