Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Vasas Joachim: A proletár internacionalizmus új szakasza
amelyet ezek a kommunista és munkáspártok korunk legfontosabb fejlődési tendenciáiról, jelenségeiről és eseményeiről adtak. Ez tartalmazza az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért folytatott harcra vonatkozó legfontosabb következtetéseket. Ismételten hangsúlyozta a proletár internacionalista szolidaritás jelentőségét a békéért, az együttműködésért és a társadalmi haladásért vívott küzdelemben az európai kommunista és munkáspártok 1976 nyarán, Berlinben megtartott konferenciája. A konferencián résztvevő pártok kijelentették, hogy „ezután is tevékenyen síkraszállnak a béke, az együttműködés és a társadalmi haladás Európájáért. Ebben a szellemben fogják fejleszteni internacionalista, elvtársi, önkéntes együttműködésüket és szolidaritásukat Marx, Engels és Lenin nagy eszméinek alapján, szigorúan megőrizve mindegyik párt egyenjogúságát és szuverén függetlenségét, a belügyekbe való be nem avatkozás elvét, s tiszteletben tartva a különböző utak szabad megválasztásának jogát a haladó társadalmi átalakulásért és a szocializmusért vívott harcban. A szocializmusért a saját országban vívott harc és mindegyik pártnak saját munkásosztálya és népe iránti felelőssége összekötődik a világ dolgozóinak, minden haladó mozgalomnak és valamennyi népnek kölcsönös szolidaritásával a szabadságért és a függetlenség megszilárdításáért, a demokráciáért, a szocializmusért és a világbékéért folytatott küzdelemben.” A jelenkori internacionalizmus sokrétű jellege, azon társadalmi és politikai erők körének kiszélesedése, amelyeknek nemzetközi együttműködése szükséges a jelenkor alapvető problémáinak megoldásához — nem takarhatja el azt a tényt, hogy az internacionalizmus fő hordozója és kifejezője továbbra is a munkáspárt, a nemzetközi kommunista mozgalom. Ezek természetük és ideológiájuk folytán hivatottak arra, hogy legkövetkezesetebben internacionalista erőként, egyesítő elvként szálljanak síkra a jelenkor közös forradalmi folyamatában. Internacionalizmusuk, szolidaritásuk, összeforrottságuk, és együttes akcióik mindenekelőtt a nemzetközi munkás- osztály alapvető érdekeinek közösségén, a forradalmi marxista—leninista tudományos céljainak, világnézetének közösségén, egységén alapulnak. L. I. Brezsnyev a berlini konferencián rámutatott: „Ami pedig a proletár internacionalizmust illeti — vagyis a munkásosztálynak, valamennyi ország kommunistáinak a közös célokért folyó harcban való szolidaritását, a nemzeti felszabadításért és társadalmi haladásért küzdő népek harcával való szolidaritásukat, a testvérpár- toknak az egyenjogúság és minden egyes párt függetlensége szigorú betartásával megvalósuló önkéntes együttműködését — mi úgy véljük, hogy az ilyen elvtársi szolidaritás, amelynek zászlóvivői immár több mint száz éve a kommunisták, korunkban is teljes mértékben megőrzi egész óriási jelentőségét. Ez a szolidaritás a kommunista pártok és általában a munkásmozgalom hatalmas és kipróbált fegyvere volt és marad.” Az SZKP Központi Bizottsága „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról” 1967. január 31- én hozott határozatában állást foglalt a proletár internacionalizmus fejlődésének főbb állomásait illetően. Az SZKP a tapasztalatok alapján rámutatott, hogy: „A proletár internacionalizmus a kommunisták tevékenységének igen fontos, az élet által kipróbált elve. Áthatja a tudományos kommunizmus elméletének és gyakorlatának egész tartalmát. Az internacionalizmus zászlaja alatt született az Októberi Forradalom győzelme, szilárdultak meg az első szocialista állam pozíciói, jött létre a szocialista világrendszer, erősödik és fejlődik a szocialista államok közössége, növekszik és forr össze mind jobban a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. Az SZKP mindenkor a szocializmus, az egész forradalmi mozgalom legfőbb nemzeti érdekeiből indult és indul ki.” A dokumentumból világosan kitűnik, hogy hogyan értelmezi az SZKP a proletár internacionalizmus eszméit a gyakorlatban: „A világ munkásosztályának, kommunistáinak szolidaritása a közös célokért folyatott harcban, a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért küzdő népeknek nyújtott támogatásuk, az egyenjogú, a független testvérpártok önkéntes együttműködése, politikájukban a dolgozók nemzeti és nemzetközi érdekeinek szerves ösz- szekapcsolása — ez a proletár internacionalizmus a gyakorlatban. A proletár internacionalizmus a kommunista és munkásmozgalom hatalmas erejű, kipróbált fegyvere volt és az is marad.” Napjainkban az enyhülés, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése feltételei között a nemzetközi munkásosztály előtt álló közös feladatokból kiindulva az SZKP ismét síkraszállt a proletár internacionalizmus elveinek következetes alkalmazásáért, a kommunisták és minden haladó erő tömegesítéséért az imperializmus elleni harban. A történelmi tapasztalatokra utalva az SZKP KB dokumentuma rámutat: „A forradalmi világmozgalom egész fejlődése igazolja, hogy a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus általános elveinek érvényesítése igen fontos feltétele annak, hogy erősödjön minden egyes kommunista párt pozíciója, növekedjen tekintélye és befolyása, hogy a kommunista párt sikeresen teljesítse saját országának munkásosztálya iránti és internacionalista kötelességeit. A kommunista pártok igazi önállóságának és függetlenségének megvalósítása, a hatékony, elvi forradalmi politika enyhítése feltételezi a testvéri együttműködés, a kölcsönös segítségnyújtás és támogatás viszonyainak fejlesztését az egész kommunista és munkás- mozgalom keretein belül, a hathatós szolidaritást a valóságos szocializmussal, a legfőbb antiimperialista erővel, a világforradalmi folyamat szilárd támaszával.” Mindezekből világosan kirajzolódik, hogy a világhelyzetben bekövetkezett enyhülési folyamatba, a szocializmusért, a társadalmi haladásért folyó harcban a proletár internacionalizmus eszméi és azok következetes betartása, megvalósítása és jelentősége nem csökken, hanem állandóan nő. Vasas Joachim A MAGYAR BAROKK TRIÖ előadására Gyöngyösön került sor, a Filharmónia bérleti hangversenysorozatának újabb előadása keretében. Rameau-, Vivaldi-, Bach-, és Al- binoni-műveket játszottak. FÖLDI PÉTER FESTŐMŰVÉSZ mintegy *30 festményét, grafikáit láthatta az érdeklődő közönség Egerben, a Megyei Művelődési Központ folyosóján. FALUMÚZEUMOT LÉTESÍTENEK Szilvásváradon, az egri Dobó István Vármúzeum támogatásával. Az özd felé vezető út mellett álló, évek óta romos állapotban levő Orbán- házat megvásárolták, s ott egy állandó kiállítást nyitnak 1979-ben. Jelenleg az épület helyreállítását végzik: a két konyhából, előszobából, négy szobából és a hozzá tartozó udvarból, istállóból Heves megye és a Bükk egyik legértékesebb helytörténeti, régészeti, néprajzi múzeuma lesz. 64
