Hevesi Szemle 7. (1979)

1979 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Szopisz Petrosz: Az 1944-es angol intervenció Görögország ellen

lentette, hogy a partizánsereg nem szállhat szembe egy nehézfegyverekkel, légierővel és flottával rendelkező „valódi hadsereggel”. November 13-án reggel 8 órakor tanácskozás zajlott le Otheneosz tábornok, a fegyveres erőknek a miniszter- tanács határozata alapján röviddel előbb kinevezett fő- parancsoka, Papandreu miniszterelnök, Lambrianidisz külügyminiszter és helyettese között. Othoneosz kifej­tette, hogy az ELASZ-t, az EDESZ-t, a hegyi brigádot s minden jóindulatú szervezetet a hadsereg részévé kell tenni, laktanyákban kell őket elhelyezni és népi tiszte­ket kell az élükre állítani. Kijelentette, hogy ebben nem fogad el semmiféle kompromisszumot. Miután javaslatát elvetették, nyugdíjazását kérte, „megérezte”, hogy az angoloknak igen nagy a befolyásuk a görög egységek irányítására”. Papandreu a minisztertanács hozzájárulá­sa nélkül felmentette Othoneoszt, Othoneosz Szarafisz tábornokot javasolta utódjául. „Én azt feleltem a tábor­noknak — mondja Szarafisz —, hogy számomra nem a titulusok a fontosak, hanem a lényeg. Elég lenne, ha létrejönne a valódi nemzeti hadsereg, és hogy a vezetője jól teljesítené feladatát. Mi együtt dolgoztunk a hadse­reg szervezésének tervén.” Scobie tábornok hozzáfogott az ELASZ megsemmisítésére már kidolgozott tervének végreha j tásához. A baloldali miniszterek azonban türelmes erőfeszítés­sel elérték, hogy a kormány megfelelő döntést hozzon a nemzeti hadsereg megszervezésére. November 21-én a Papandreuval szorosan együtt­működő Manulidihz külügyminiszter bejelentette, hogy „a kormány határozatot fogadott el a Demokratikus Nemzeti Hadsereg létrehozásáról. Ennek senki nem le­het tagja, aki bűnöket követett el az 1936. augusztusi diktatúra és a német megszállás időszakában. Mind az országon belül, mind a határokon túl feloszlatják az összes fegyveres erőket. A baloldali miniszterek úgy vélik, hogy csak ily módon lehet létrehozni a demok­ratikus hadsereget. Az EAM- és ELASZ-hadsereg és a Partizánegységek leszerelésébe és az egységes nemzeti hadsereg megalakí­tásába úgy egyezett bele, ha egyidejűleg leszerelik a többi fegyveres csoportokat is. Papandreu november 23-án alá is írta a megfelelő határozatot, mely azzal, hogy „határozatlan időre” szabadságra küldi, de facto megszüntette volna a hegyi brigádot. Rögtön azután ki­jelentette a baloldali Zevgosz miniszternek, hogy az an­gol kormány és Scobie tábornok nem egyezik bele a hegyi brigád leszerelésébe. Scobie tábornok november 26-án Athérban állomásozó egységeinek központjába kérette Szarafisz tábornokot, az ELASZ főparancsnokát, és az ELASZ másik két tábor­nokát, Manjadakiszt és Bakerdisziszt. Arra akarta őket rábírni, hogy írjanak alá olyan parancsot, amelyben szó sem volt a hegyi brigádról, csupán az ELASZ és az EDESZ sürgős leszereléséről. Szarafisz kijelentette, hogy az ELASZ a nemzet hadserege, következésképpen lesze­relésében a kormány illetékes, erről tehát a miniszter- tanácsnak kell rendeletet kiadnia, ezt a hivatalos lapban közzé kell tenni, majd végrehajtás végett az ELASZ- nak is megküldeni. Így írják elő a görög törvények. Scobie ezután fenyegetően megkérdezte Szarafiszt: „On tehát megtagadja parancsaim teljesítését?” „Ezeknek a parancsoknak — felelte Szarafisz — semmiféle közük nincs a hadműveletekhez, a leszerelésre és az új hadsereg létrehozására vonatkoznak, ez pedig belügy, amelyben az ország kormánya dönt.” Scobie erre azzal próbált zsarolni, hogy „Vagy holnap reggelig rendelkezem (a Szarafiszék által aláírt — Sz. P.) paranccsal, vagy elha­gyom Görögországot.” A baloldali miniszterek november 27-én újabb javas­latot tettek. Ez közös vezetés alatt álló vegyes katonai egységek felállítását irányozta elő. Ezek tovább harcol­tak volna Kréta és a Dodekanézosz felszabadításában. A Nemzeti Hadseregnek e részében, amely a nemzeti egység szimbóluma lett volna, tartozott volna a Hegyi Brigád, az EDESZ és az ELASZ egy-egy azonos nagysá­gú és felszerelésű brigádja. Még aznap Lambrianidisz hadügyminiszterhelyettes, parancsot adott ki 250 olyan tisztnek a hadseregbe való felvételére, akik a monar- chista diktatúrát és a megszállókat egyaránt kiszolgál­ták. Ez akkora felháborodást váltott ki, hogy Papandreu kénytelen volt elmozdítani Lambrianidiszt, és helyére Szarjannisz tábornokot kinevezni, aki a megszállás ide­jén az ELASZ KB katonai központjában az elnök volt. Miután Papandreu mindebbe beleegyezett, este Sco­bie tábornokkal és Leeper angol követtel találkozott, s — mint írja — „együttesen ünnepelték a boldog ese­ményt”, tudniillik a fasiszták kiverését. Nyilván egyéb is történt azonban, mert reggel az előző naphoz képest teljesen más szövegű döntést tett közzé. Néhány nappal később már kijelentette, hogy a Hegyi Brigádot nem alakítják át, mivel a brit kormánynak és a szövetséges katonai vezetésnek ez a véleménye. A baloldali miniszterek továbbra is mindent elkövet­tek a megegyezésre, fgy a Görög Kommunista Párt el­nöke javasolta, hogy ültessék át a gyakorlatba az első tervezetet az összes katonai egységek leszereléséről. Pa­pandreu azonnal értesítette az angolokat arról, hogy a javaslatot visszautasítja, de nincs ereje álláspontjának érvényesítésére. Scobie tábornok 1944. december 1-én kijelentette, hogy „mindaddig a jelenlegi alkotmányos kormány mel­lett fog állni (értsd: ott marad — Sz. P.), amíg a görög állam létre tudja hozni saját hadseregét és végrehajtják a szabad választásokat”. Nyíltan beavatkozva az ország belügyeibe, parancsot adott ki a görög önkéntes és regu­láris egységek feloszlatásáról. Ezt ugyanaz nap az ELASZ-szal is közölte. Egybe repülőgépről önkényesen röplapokat szóratott szét az egész országban, arról, hogy december 10-én megkezdődik a partizánegységek lesze­relése. A röplapon a „valuta értékének csökkentésével”, „éhséggel” fenyegette a görög népet arra az esetre, ha parancsát nem hajtják végre. Egyidejűleg Papandreu összehívta a kormányt, de az EAM miniszterei nélkül. A csonka kormány elhatározta, hogy az ország nagy ré­szén feloszlatja a Nemzeti Milíciát. Az ülésen részt vett Scobie tábornok is, és kijelentette: „itt az ideje, hogy kormány intézkedéseket foganatosítson az EAM ellen”. Scobie ultimátuma az ELASZ egyoldalú feloszlatásá­ról, valamint Papandreu döntése a Nemzeti Milícia fel­oszlatásáról általános felháborodást váltott ki. Az EAM KB táviratot küldött az USA, Nagy-Britannia és a Szov­jetunió kormányának: „A kormányválság kritikus pil­lanatában a szövetséges erők brit főparancsnokának Scobie tábornoknak áruló beavatkozása Görögország belügyeibe mélyen sérti a görög nép önérzetét. A politi­kai kérdéseket elsősorban azzal a fenyegetéssel igyekez­nek megoldani, hogy beszüntetik a szövetségesek élelmi­szersegélyeit Görögország számára, továbbá, hogy meg­szüntetik a nemzeti valuta értékállandóságát. Másik ol­dalról egyre jobban érik a polgárháború veszélye... Az EAM KB reméli, hogy mind a brit kormány, mind az USA, illetve a Szovjetunió kormánya, amelyek aláírták 54

Next

/
Thumbnails
Contents