Hevesi Szemle 7. (1979)

1979 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Szopisz Petrosz: Az 1944-es angol intervenció Görögország ellen

rátus megtisztítása a megszállók kiszolgálóitól, a haza­árulók szigorú felelősségre vonása, a fegyveres erők át­szervezése kizárólag nemzeti és katonai kritériumok alapján. Megígérte, hogy partizánegységek kiemelkedő harcosait szolgálataikért ki fogják tüntetni, vezetőik pedig megfelelő posztot kapnak az átszervezett hadse­regben. A tömeggyűlés az EAM jelszavai alatt zajlott le. Irak- lisz Petimeresz akkori miniszter szerint Papandreut és Scobie tábornokot mindez aggodalommal töltötte el. Október 23-án új Pauandreu-kormány alakult, ebben a legfontosabb miniszteri posztokat a burzsoá pártok kapták. Az EAM-ot és a PEEA-t A. Zvolosz gazdasági, I. Cirimokosz nemzetgazdasági, N. Aszkucisz közmunka­ügyi, I. Zevgosz földművelésügyi, M. Porfirogenisz mun­kaügyi miniszter és A. Angelopulosz gazdasági minisz­terhelyettes képviselte. A minisztertanács első ülése után Papandreu kijelen­tette, hogy október 18-i programbeszéde kormányának változatlan politikai vonala. Eközben azonban már elő­készítette a fegyveres imperialista beavatkozást. Október ’.'égén Eden, útban hazafelé, Moszkvából, Athénba ér­kezett. November elejére a németek kiürítették Szalonikit és Florinát, tíz nappal később pedig utolsó csapataik is át­lépték az ország északi határvonalát. Néhány sziget helyőrségétől eltekintve Görögország felszabadult. November 7-én Churchill „feljegyzést” intézett Eden külügyminiszterhez. Eszerint: „nem habozhatunk, hogy... a Papandreu vezetése alatt álló királyi hellén kormány támogatására brit csapatokat használjunk fel... Pa- pandreunak... be kell tiltania az EAM újságjait. A leg­teljesebb mértékben számolok azzal, hogy összecsapunk az EAM-mal, s ettől nem szabad visszariadnunk, feltéve, ha a helyszínt jól választják ki.” Másnap Wilson tábornoknak Olaszországba és Leepernek Athénba azonos szövegű „üzenetet” küldött: „Az EAM felkelése most már küszö­bön áll, ezért november 15-én Scobie tábornok utasítást kapott az ellenintézkedésekre, Athént hadműveleti terü­letté nyilvánították és parancsot adtak valamennyi ELASZ-csoportnak, hogy hagyják el a várost... Elő­készületek történtek arra nézve, hogy felállítsanak és felszereljenek egy nemzeti gárda egyenként 500 főnyi zászlóaljait. Végül harminc ilyen zászlóaljat állítottak fel. Az ELASZ megtarthatta egyik dandárját, az EDESZ-nek pedig kis alakulatot hagytak meg... Scobie tábornok üzenetet intézett Görögország népéhez, leszö­gezve, hogy szilárdan a jelenlegi görög kormányzat mö­gött áll... Közeledett a vihar ... Az angol és a görög reakció sajtója állandóan rágal­makat szórt a GKP, az EAM és az ELASZ szövetségére. Rémhíreket közölt arról, hogy Macedóniában, a Pelo- ponnészoszon és azokon a szigeteken, ahol az EL ASZ és a Nemzeti Milícia állomásozott, zavargások vannak, és terroruralmat vezettek be. A jobboldali K. Kalatzisz maga elismerte: „a jobbol­dali csoportosulást az ösztönözte, hogy kezébe került az államhatalom egy része, s arcátlanul, kihívóan kezdett viselkedni. Menedéket talált nála az utolsó söpredék, lumpenréteg, amelyet a válság sötét évei termelt ki. Kol- laboránsok, spekulánsok, gestapósok, árulók és a nép ki- zsákmányolói mind, szó szerint, mind oltalmat találtak.” A GKP ezekben a nehéz napokban újra világosan ki­fejtette álláspontját. A megalakulás 26. évfordulója al­kalmából november 19-én, az athéni Alkotmány téren lezajlott nagygyűlésen G. SziantoSz, á párt titkára kije­lentette, hogy a GKP sürgeti az alkotmányozó nemzet- gyűlés gyors összehívását, az ország politikai életének demokratikus fejlődését, és tisztelni fogja a népnek az államformára vonatkozó döntését, bármilyen legyen is az. Bejelentette: a párt beleegyezik abba, hogy leszerel­jék az összes — hazai és külföldi — görög fegyveres erőket, s az árulóktól és a fasisztáktól megtisztított nem­zeti hadsereget szervezzenek. Ez a határozat elfogad­ható minden csoportosulás számára, és védi a nemzet érdekeit. Még a görög demokratikus erők iránt különös vonza­lommal nem viseltető külföldi megfigyelők sem tagad­hatták le a felszabadult területeken végbement konszo­lidációt. G. Papandreu, maga mögött tudva a brit kormány tá­mogatását, rendszeresen és gátlástalanul megszegte Ígé­reteit. Mind hevesebben támadta a GKP-t, az EAM-ot, és az ELASZ-t, s állandóan megsértette a libanoni és a casterai egyezmény szellemét. így nem hogy megtisztí­tották volna az államapparátust és a biztonsági szerve­ket az árulóktól, hanem mind több kollaboránssal, köz­tük hírhedt fasisztákkal tűzdelték tele. A tömegek követelték a kollaboránsok, árulók letar­tóztatását és szigorú megbüntetését. Az igazságügyi mi­niszter erre azzal válaszolt, hogy sajnos, „nincs helyi­ség” az igazságügyi szervek elhelyezésére és a tárgya­lások lefolytatására. Közben az angolok a Peloponnészoszról, Halkidikiból és az Égei-tengeri szigetekről visszahozták az ott inter­nált Ralisz-féle „biztonsági erőket”. Tisztjeiket és a csendőröket a csendőriskolán, valamint a markijaniniszai kaszárnyában helyezték „felügyelet alá” — magyarán: ösz- szevonták és egységekbe szervezték őket. November köze­pén a „felügyelet alatt álló csendőriskolából lövöldözni kezdtek a lakosságra, s az innen portyázni járó csendőr­tisztek Szotirija helyiségben megtámadták az EL ASZ tag­jait — sok ember megsebesült. Ekkor azonban még sike­rült elkerülni a nagyobb fegyveres összeütközést. Az Athén legfontosabb útvonalaihoz közel eső Omo- nia tér környékén levő szállodákban népellenes szerve­zetek bandái tevékenykedtek. A „Mitropolisz”, az „Er- misz”, a „Panteon”, az „Ethnikon” és más szállókban az angolok összegyűjtötték a „biztonsági hadtestet” Aszpró- ból és Hasszéából érkező bandáit és az EDESZ tagjait. Az „X” nevű szervezet, Grivasz ezredes vezetésével át­helyezte erőit Fiszion területére, és terrorakciókat haj­tott végre a helyi lakosság ellen. November elején az EAM nagygyűlés résztvevői közé lőttek a Szingru és a Nesszirma körút kereszteződésénél. November közepén az Alkotmány téren feldúlták a Nemzeti Ellenállás hő­seinek közös sírját. November 17-én az „X” szervezet terroristái a katevai magaslatról belelőttek a Kokinniá- ban 1944. augusztus 17-én lezajlott események áldozatai­ról megemlékező tömegbe. Gyakran maguk az angolok is provokáltak fegyveres összetűzéseket. Űj-Philadelphiá- ban például egy angol őrjárat letartóztatta az ELASZ egy tisztjét és két harcosát. Ugyanitt angol katonák or­vul megtámadták és lefegyverezték az ELASZ egyik őrszemét. 1944. november elején az olasz hadszíntérről sürgősen Athénba helyezték a hegyi brigádot. Körülbe­lül ugyanebben az időben a reakció demonstratív felvo­nulást szervezett Scobie tábornok rezidenciájához. A tö­meg azonban szétverte a tüntetést, s a főváros utcái után órákig visszhangoztak a „királyság helyett demok­rácia, megszállás helyett függetlenség” jelszavaktól. Scobie tábornok november közepén nyíltan megfenye­gette Szarafisz tábornokot, az ELASZ vezetőjét: kije­53

Next

/
Thumbnails
Contents