Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 1. szám - MÚLTUNK JELENE - Varga László: Amikor a Pravdát Hatvanban, Gyöngyösön és Füzesabonyban terjesztették
Amikor a Pravdát Hatvanban, Gyöngyösön és Füzesabonyban terjesztették A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról az egész világon megemlékezett a haladó emberiség. Nekünk, magyaroknak, különösen sok okunk van arra, hogy emlékezzünk a nevezetes eseményre. Nemcsak a magyar nép felszabadulása okán, hanem a magyar internacionalisták jelentős részvétele miatt a Nagy Október győzelmében, és nem utolsósorban a korabeli európai politikában számottevő Szovjet-Oroszország és a Magyar Tanácsköztársaság közeledése és együttműködési készsége miatt is. Minderről már sokat írtak. Azt azonban még kevesen tudják, hogy nagyon sok magyarországi orosz hadifogoly, már a háború alatti szervezkedéssel, névtelen részesévé vált a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének is. Közismert, hogy 1914-től, az első világháborútól, az orosz fronton harcoló osztrák-magyar csapatok számos hadifoglyot ejtettek, akik közül sokan elkerültek Heves megyébe is. Az orosz foglyok másik és kisebbik csoportját alkották azok a polgári személyek, akiket a háború kitörése Magyarországon ért, és akiket orosz állampolgárságuk miatt internáltak. Ezek még korántsem tekinthetők a forradalom szellemétől megérintett tömegnek. Ez a tömeg csak később, a bolsevik agitációk hatására forradal- masodik, sőt környezetére is ilyen hatást gyakorol. Ezért volt jelentősége annak, hogy a Heves megyében fogva tartott, internált oroszok már a kezdettől jó kapcsolatba kerültek az egri lakossággal, úgy mint például a Kolozsvárról Egerbe internált Wladimir, orosz birkózómester is. ö, egri tartózkodása alatt mindenféleképpen hasznosítani akarta magát, ezért az iskolákban a klasszikus római birkózást kezdte oktatni. Ügy látszik, eléggé szabad mozgási lehetősége volt, ezért maga az egri sajtó is felkarolta Wladimir terveit: „Most, amikor a gimnáziumokban alig van tornatanításról szó, a reáliskolában pedig, ahol az összes helyiségek el vannak foglalva, egyáltalában nem tornázik a fiatalság, nem győzzük eléggé ajánlani ezt a testedző sportot.” A tanfolyam sikeres, így végeredményben az egri birkózóélet meghonosítása, a birkózás széles körben való elterjesztése neki, egy orosz állampolgárnak köszönhető. Az internált állampolgárok mellett nagyobb számban voltak Heves megyében az ukrán és orosz hadifoglyok. Ezeket Heves megyében termelőüzemekben és a mező- gazdaságban igyekeztek hasznosítani, ezért a fogolytáborokat nagyobb üzemek mellett helyezték el. így találkozunk hadifogolytáborral a selypi cukorgyár területén, a füzesabony melletti pusztaszikszói gazdaságban. A bolsevikok magyarországi szervezkedése során természetesen rájuk is felfigyeltek. Miután bekapcsolható- nak tartják őket a forradalmi mozgalomba, ezért 1915. február 27-én, amikor Bernben összeült az OSZDMP külföldi szekcióinak konferenciája, állást foglalt az OSZDMP külföldi szervezeteinek feladatait és a hadifoglyok szervezését illetően is. Többek között javasolták, hogy a bolsevik emigránsok lépjenek be a helyi szocialista pártokba. Másrészt feladatként jelölték meg külföldi szervezetek részére a központi hatalmak fogságába került oroszországi katonák között végzendő politikai fel- világosító munkát. Ennek elősegítésére a berni konferencián megválasztották az OSZDMP Külföldi Szervezetek Bizottságát. E bizottság tagja volt többek között N. K. Krupszkaja is. E szervezet koordinálta a bolsevik szekciók munkáját Nyugat-Európában. Sokrétű tevékenységük része volt a bolsevik irodalom terjesztése. Ezekben a hadifogolytáborokban az OSZDMP szervezői is ott vannak és állandóan kapcsolatban vannak a forradalmi mozgalom külföldi szervezeteivel. E hadifogolytömegek forradalmasításának jó eszköze a könyvtár. így érthető, hogy például az 1917-ben, a selypi cukorgyárban dolgozó orosz hadifoglyok titkára levélben fordult a berni Hadifoglyok Intellektuális Segélybizottságához, amelyben könyveket kért tőlük! „Tisztelt doktor Sklovszkij! Abban a reményben fordulok Önhöz, hogy levelünk Svájcban találja önt. Itt a gyárban néhány száz orosz hadifogoly dolgozik. Kérjük, küldjenek a mi kis, saját pénzünkből szervezett könyvtárunk számára folyóiratokat és brosúrákat. A mi könyvtárunk nagyon szegényes és az olvasók felét sem elégíti ki. Ha ön meg tudná nekünk mondani, hogy hová forduljunk segítségért, nagyon hálásak lennénk önnek. Reméljük, hogy mindkét kérésünket teljesíti. Maradunk elvtársi tisztelettel, a könyvtárbizottság elnöke.” Ehhez tudni kell, hogy a berni Hadifoglyok Intellektuális Bizottsága nagy segítséget adott, éppen a könyvtárak szervezésén keresztül a hadifoglyok marxista forradalmi szellemű neveléséhez. így ez a levél is bizonyítja, hogy Heves megye területén élénken folyt a bolsevik agitáció, a szocialista irodalom terjesztése, a nagyobb tömegben dolgozó orosz hadifoglyok között. Éppen a bolsevik agitációtól való félelem az oka, hogy tiltják például az egri lakosság és az orosz hadifoglyok barátkozását, éppen arra való hivatkozással, hogy a hadügyminisztérium 1915-ben kiadott rendelkezése is ellenezte a hadifoglyok és a munkások munkaidőn kívüli kapcsolatát és munkaszüneti napon a közös szórakozását. Ennek ellenére, tudunk arról pl., hogy a háború éveiben az egri uszodát számos hadifogoly és önkéntes katona lepte el, akiknek kedves szórakozása volt a fürdés és az úszás, télen pedig a korcsolyázás. Az egri hatóságok a központi rendelkezésre való hivatkozással, tiltották a polgári személyek és a hadifoglyok közös korcsolyázását. Emiatt „több rekrimináló sort kapunk most egymás után abból az alkalomból, hogy a jégpályáról leparancsolták az ott korcsolyázó orosz foglyokat...” „ezzel nem értünk egyet, mivel háború van és a foglyok az ellenségeink. Nem helyes tehát, hogy nyilvános helyeken megjelenjenek és a közösség szórakozásában részt vegyenek.” — írta az Egri Üjság 1917. febr. 10-i számában. A háború előrehaladásával a hatóságok egyre szigorúbban bánnak a hadifoglyokkal és polgári személyekkel, hiszen egyre jobban terjed közöttük a bolsevizmus. A megszigorítások eredménye például, hogy az Egerben széltében-hosszában népszerűvé vált Wladimir, orosz birkózómestert innen is továbbinternálják. Az ukrán és orosz hadifoglyok életében az 1917-es proletárforradalom oroszországi győzelme, majd az 1918. 44
