Hevesi Szemle 7. (1979)

1979 / 1. szám - MÚLTUNK JELENE - Emlékek a forradalomról (dokumentumok)

A MAV-nál bevezetik a bizalmi rendszert. Decemberben kommunista sejtcsoportok alakulnak, egy ilyen csoport vezetője Hámán Kató.

1919 januárjában a Hatvani Hírlap választásra biztat: „Mindenki, aki híve a jog tiszteletben tartásának, törvényesség uralmának, sorakozzon a demokrácia zászlaja alá, hogy végre helyreállítsuk társadalmi életünk egyensúlyát. Vagy jönni jog ennek éppen az ellenkezője, a teljes anarchiába váló átmenet, amelynek lezajlása után csak a néma tömegsírok és gaztól borított romok fogják mutatni, hogy itt valaha emberi kultúra volt. Válasszanak!”

A hatvani direktórium megalakulásáról az Egri Újság 1919. március 28-i száma ad hírt. E napon jelenti be Hatvan az egri direktóriumnak, hogy kikapcsolódik és a járási és hatvani ügyeket a Hatvanban megalakult, külön direktórium fogja intézni. A direktórium elnöke: Schulteisz Henrik; tagjai: Oláh János, Paraszt Ferenc és Vizner Pál. Felügyelet alá helyezik a postát és a pénzintézeteket, a régi igazgatók helyett újakat választanak. Március 26-án a Munkástanács ellenőrzése alá rendelik az üzemeket, az üzemek élére termelési biztosokat állítanak. A szénhiány miatt csökkentett termelést folytat a cukorgyár, leáll a téglagyár és a palagyár. Nagygomboson termelőszövetkezetet alakítanak.

Április 6-án cikk jelenik meg a Hatvani Hírlapban, a választások előkészítésére:

„Választás előtt áll a magyar proletár. Faluja, városa, vármegyéje, országa vezetőit fogja megválasztani. Nem a pénz, és nem az eszem-iszom irányítja a választást, hanem a proletár lelkiismeret, mely testvérei közül választja meg vezetőjéül az arra érdemest.

Csak a proletárnak van választójoga és csak a proletár választható. A Munka megbecsülése ez, hogy csak annak legyen szava itt ezután, aki dolgozik. Aki henyél, vagy aki másokkal dolgoztat és abból él, annak nem lehet beleszólása sem az ország, sem a megye, sem a város, sem a falu vezetésébe.

... türelemre intjük azokat, akiket az új rend régi magánjogaiban érint, nyugodjanak meg, a meg nem változtatható helyzetben és várják be türelemmel a proletárdiktatúra megszilárdulását, és mindenek felett lássanak munkához, kezdjenek új, munkás életet, mert ebben az új hazában csak munkával lehet megélni.”

Az április 7-i választáson a választójoggal rendelkezők 80 százaléka szavaz. A hatvantagú munkástanács három elnököt választ: Schulteisz Henriket, Várkonyi Sándort és Barát Andort. Elnökhelyettes: Paraszt Ferenc. A köz- igazgatás megszervezésével Papp Kálmánt bízzák meg. Lakásbiztos Oláh József, a pedagógusok vezetője: Elefánt József. Az Egri Űjság április 15-i száma hírül adja, hogy a hatvani járásból megyei tanácstagok lettek: Schulteisz Henrik, Papp Kálmán, Nagy Lajos, Vigh Vince, Kecsei Lajos és Gotlieb Miklós.

A Forradalmi Törvényszék a Hatvani Járásbíróság épületében működött. A megalakult Vörösőrség parancsnoka Klausz Vilmos lett.

1919 áprilisában a népbiztosok vidéki városokba utaznak, Hatvanban Münnich Ferenc mond beszédet.

Áprilisban lett a Vörös Hadsereg 3. hadtestparancsnokságának székhelye Hatvan. Igen gyakran fordulnak meg a városban Landler Jenő és Szamuely Tibor.

Jelentős eseménye a Tanácsköztársaságnak az első szabad május 1. megünneplése. A felvonulást Elefánt József szervezi. A hatvani veteránok mindannyian megemlékeznek az ünnepről. Vajda István így emlékezik:

„Nagyon készültünk május elseje megünneplésére, de az ország szegény volt. Elvitt mindent a négyéves háború. Más vágómarha nem volt, levágattuk a község kiöregedett tenyészbikáját. A nagy nap reggelén az ünneplők a Piac téren gyülkeztek. Kilenc óra után megkezdődött a felvonulás. A Piac térről a mai Balassi Bálint utcára mentünk, aztán befordultunk a Petőfi utcába, ahonnan a mai Szabadság utcán és Horváth Mihály utcán át, megtértünk a mai Kossuth térre. A felvonuló tömegben nagy feltűnést keltett Zahorák István kőműveslegény, aki tiszta vörös ruhában volt és a kezében egy hatalmas, vörösre festett kalapácsot tartott, ö személyesítette meg a szocialista munkásságot. Időnként nagyot kiáltott: „Le a burzsáziával!” A kalapácsával pedig hatalmasat sújtott.

A községháza erkélyéről valaki ünnepi beszédet mondott. Ha jól emlékszem, Elefánt József. A tanító volt a szónok ... Befejezésül a gyerekekhez szólt, akiknek már szabad lesz az életük. A beszéd részleteire már nem emlékszem; de arra igen, hogy nagyon megható volt, a hallgatóság igen fellelkesedett. Eltettük a proletárdiktatúrát és az orosz—magyar barátságot.

Ezután bejelentették, hogy a direktórium minden ünneplőt szívesen lát ebéden. A pörköltöt a mai rendőrőrs épületében készítették el, ott is osztották a megjelenteknek. A későbbi feleségem, akinek akkor már udvaroltam, részt vett az ebéd készítésében, ö kerített nekem egy tiszta tányért, ő mérte ki a porciómat, amit az udvaron, egy kövön ülve fogyasztottam el. A hús egy kicsit rágós volt, de hát akkor még jobb fogaim voltak, mint ma. Nagy szó volt az, mert a háborús években nehezen lehetett hozzájutni. A mozi előtti téren sátrak voltak felállítva, mint a vásárok alkalmával. Voltak azonban árusok, tréfás játékok, de bármilyen furcsa, az egyikben még házasságkötő terem is. Korábban szinte kizárólagos volt az egyházi esküvő. Ekkoriban kezdték ajánlani az egyházi szertartás nélküli házasságkötést. Ennek népszerűsítése érdekében tartott ügyeletet a város anyakönyvvezetője az egyik sátorban, aki a jelentkezőket azon nyomban összeházasította. Es nem kell azt hinni, hogy nem akadt dolga. Sorban áltak nála a fiatal párok, de még az idősebbek közül is néhá- nyan. Közben a sétatéren, vagy ahogyan akkoriban mondtuk, a promenádon, vidáman sétálgattak az emberek. A hangulatot a különböző mókák is fokozták. Az egyik sátor bejárata fölött például felirat hirdette: a magyarok bemenetele. A kíváncsi látogatók bent egy újabb felirattal találták magukat szemben: magyarok kimenetele.

Én már kint is voltam a sátorból, ahol a korábban póruljártak harsány nevetése fogadta őket. Mások a kastélykert sétaútjain járva gyönyörködtek az akkor még szépen gondozott parkban. Örömöt okozott ez is, hiszen amíg a báróék voltak az urak a kastélyban, csak a madaraknak volt oda szabad bejárásuk. Este a sörház udvarán vagy a Kaiser vendéglő kerthelyiségében volt a táncmulatság (a mai leánykollégium épületében). A mulaság színhelyét pazarul feldíszítették lampionokkal, papírrózsákkal;