Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Tamás Ferenc: Szólások és használóik
volt (az anyja), annyira megverte, még meg is rugdosta, úgyhogy nemsokára meghalt. Dolgozni csak annyit szeretett (az apja), amit megivott. C-ék hárman voltak testvérek, két lány és egy fiú. Szüleik halála előtt már mindnyájan nagykorúak voltak. De dolgozni nem nagyon szerettek. C is csak nagy nehezen ment férjhez. Nem vót semmi tekintélyük a faluiban. Még ma sem nincs. Csak úgy említik őket: „potyók, mit vársz tőlük?” Namármost C életéről. A férjét nem tekinti semminek, vagyis senkinek, szidja, átkozza, sokszor nem is főz neki. (A férje szereti az italt, gyakran részeg.) Most nem is tudom, mi szállta meg, hogy már jó egy hónap óta dolgozik C. Az a C, aki az életében sosem szeretett dolgozni. „A fivéréről se tudok jót írni, csak annyit, hogy nagyon gyakran részeg, és akkor az egész család menekül a háztól.” A levélből világosan kirajzolódik a társadalmi háttér. C anyja közepesen jómódú, dolgos asszony. Az apa iszik, elherdálja a pénzt, veri a családját. C férje és fivére szintén iszik, C nem szeret dolgozni. A lumpenség irányába tendáló család képe rajzolódik ki, amivel együtt jár az anyagi bizonytalanság. A munka helyett a munka nélküli szerzés, a „potyázás” kerül előtérbe. Erre mutat a levélben is idézett ragadványnév, a Potyó. Ezek a tények általában érthetővé teszik C magyarázatainak specifikumát. A 8. példánál idézett indoklást azonban nem tudjuk kielégítően megmagyarázni a szociológiai tényekből. A további gyűjtő- és feldolgozó munka során kell majd elkülöníteni a magyarázatok eltéréseiben egyrészt a pusztán individuális, másrészt társadalmi okokra visszavezethető különbségeket. A közmondások vizsgálatánál régen felmerült az a gondolat, hogy azok a népi gondolkodás kifejezői — vagy végletesebben fogalmazva: a nép bölcsessége. Erdélyi János 1851-ben így ír a közmondásokról: „a népi gondolkodás, eszmélkedés megyéje”. Ahhoz, hogy egy falu, vagy akár csak egy kisebb csoport vagy réteg gondokodására, erkölcsi felfogására következtessünk a proverbiumokból, és a valóság érdekel minket, feltétlenül tudnunk kell, hogy az adatközlő milyen értelemben használja az adott szólást, és hogyan viszonyul hozzá. Ennek gyűjtése azonban igen nehéz, ugyanis legtöbb esetben föl sem merül az adatközlőben, hogy különvéleményt fogalmazzon meg magának. A helyeslés és tagadás között különböző fokozatok lehetnek, de ez a köznapi tudatban természetesen nem definíció jelleggel szerepel. Arra kell törekednünk, hogy olyan válaszokat kapjunk, amelyekből megbízhatóan tudunk következtetni a használó álláspontjára. Ehhez segítséget nyújthat a szövegkörnyezet, amibe beilleszti az adatközlő a proverbiumot, a hanglejtés, hangsúlyok, és általában mindaz, amit metakommunikáció néven foglalunk össze. Tamás Ferenc KRÓNIKA LAKI IDA FESTŐMŰVÉSZ alkotásaival első ízben találkozhattak a képzőművészet egri barátai a Képcsarnok Vállalat Rudnay Gyula kiállítótermében. Az alkotó művészeti törekvéseire legelsősorban az jellemző, hogy a mindannyiunk életét, tudatát átformáló, a tudomány területén végbemenő forradalmi változásokat igyekszik megörökíteni képeiben. Erről vallottak az egri kiállításán szereplő ,,örök,naptár” sorozatának képei is. E sorozat egyik kompozíciója a „Forradalmak és háborúk”, amelyet integrált áramkörös lapokon készített el. Szerepelt még a kiállításon 27 olajtemperája is, hagyományos festői témákkal, csendéletekkel. * JAVÍTOTTÁK A FELSŐTÁRKÁNY fölötti heregréti Lénárt-forrást. A kimélyített medencét kővel, cementtel erősítették meg, szabályozták a vízkifolyást, biztosították az egyenletes vízszolgáltatást és a forrás tisztaságát. Ezzel egyidőben rendezték a forráskút környékét is. * 25 ÉVES A PETÖFIBÁNYAI KULTÜRHÁZ. A jubileumi ünnepségre négyszáz vendéget hívtak meg, zömében azokat, akik az elmúlt két és fél évtized alatt hosszabb időn át voltak az öntevékeny művészeti együttesek, szakkörök tagjai, az apparátus lelkes aktivistái. * EMLÉKTÁBLÁT LEPLEZTEK LE az egri várban. Négy évtizede annak, hogy a második világháború poklából menekülve, több tízezer lengyel katona és polgári személy érkezett Magyarországra. így kerültek ma- roknyian Egerbe is. Ennek a negyven évvel ezelőtti eseménynek momentójaként leplezték le azt az emléktáblát, amelyet a- vármúzeum épületének falán helyeztek el. MEGJELENTEK A MÁTRA ÚTIKALAUZ átdolgozott kötetei a könyvesboltokban. Az érdeklődők érdekes útmutatót olvashatnak dr. Nagy Gyula nyugalmazott múzeumigaz- giaitó tanulmányában. A Mátra állatvilága címmel, Fehér Miklós pedig hasznos tanácsokkal látja el a sport és a természet szerelmeseit. Ä sok-sok érdekes írás és tanács mellett részletes térképpel is kiegészítették a könyv szerkesztői a hasznos olvasmányt. * NAGY ERNŐ FESTŐMŰVÉSZ alkotásaiból nyílt kiállítás Hevesen, a Móricz Zsigmond Művelődési Központban. Ezúttal a művész 50 munkáját tekinthették meg a látogatók az elmúlt két esztendő terméséből válogatott rajzokat, akvarelleket. * ALKOSSUNK EGYÜTT címmel találkozót rendeztek az idei képzőművészeti világhét megyei programsorozatának keretében, a hatvani városi művelődési központban, a művészeteket kedvelők számára. A formázás és a szövés rejtelmeibe Kamarás Katalin és Szekeres Erzsébet iparművészek avatták be a közönséget. Hangulatteremtőként ifj. Sára Ferenc népi hangszereken muzsikált. Szintén Hatvanban, az I. számú Általános Iskolában a helyi képzőművészeti szakkörök nyílt foglalkozást tartottak, ahol a gyerekek bemutatták pajtásaiknak, milyen eszközökkel, s hogyan dolgoznak. Kissé nagyobbaknak szólt a város képzőművészeti stúdiójának programja, amely során a szakmunkásképző intézetbe látogattak tagjai, hogy a fiatalokkal elbeszélgessenek Borsos Miklós művészetéről. * ÜJRA MEGKEZDTE MUNKÁJÁT a hatvani Ady Endre Városi Könyvtárban a Magyar Hanglemez Klub és az Ifjú Zenebarátok Szövetsége támogatásával az intézmény zenei klubja. Az első rendezvényük hanglemezbemutató volt, a Hungaroton hanglemez hetek programjának keretében. SZÁZNEGYVENEN KÜLDTEK festményt, szobrot, grafikát az ország különböző tájairól, művésztelepeiről a Hatvani Galéria második országos portrébiennáléjának pályázatára. Bár szigorú volt a rosta* a város felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából megnyíló tárlaton száznál több művész 150 alkotásában gyönyörködhettek a műbarátok. * CSUVAS SZAKMAI KÜLDÖTTSÉG tartózkodott az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán. A csuvas testvérintézmény pedagógusai részt vettek a főiskola dísztermében rendezett vietnami szolidaritási nagygyűlésen. Csuvasia főiskolájának vezető pedagógusait az egri intézet főigazgatója fogadta, és tájékoztatót adott a tanárképzés helyzetéről, az Egerben folyó felsőfokú ok- tatórnevelő munka jelenlegi feladatairól és a további feladatokról. A csuvas delegáció programjában szakmai tapasztalatcsere és előadások tartása szerepelt. Előadásaik témája a csuvas iskolarendszer és az oktatás módszertana volt. * LESZNAY ANNA MESEILLUSZTRÁCIÓIBÓL nyílott kiállítás Egerben, a Dobó István Vármúzeumban. A képzőművészet kedvelői a hatvani múzeum háromezer darabos gyűjteményéből láthattak érdekes válogatást három héten keresztül, így az alkotó feldolgozásai közül a kis pillangóról, az ökörszemnyi szívről és a kisfiúról szólót is. * TALÁLKOZÓT SZERVEZTEK A CITERA- ZENEKAROK számára Tarnaleleszen, a községi művelődési házban. Ez alkalommal az erdőkövesdiek, a váraszóiak, a dormándiak, a mezőszemereiek és a lelesziek mutatkoztak be az érdeklődők előtt. Vendégük volt az eseményen Pribojszky Mátyás citeramű- vész is, aki tanácsaival segítette az együtteseket. 52
