Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Tamás Ferenc: Szólások és használóik
biumanyagot gyűjtöttem, föl. O. Nagy Gábor 806 adatából 130-at sikerült megtalálnom, s ezen kívül spontán módon előkerült 150 olyan adat, amely O. Nagynál valamelyik más betű alatt szerepel, és 160 olyan, amely az O. Nagy gyűjteményéből hiányzik. Gyűjtési módszerem a következő: ha az általam felolvasott közmondást ismeri az adatközlő, megkérdezem, hogy ők hogy szokták használni, s az így kapott helyi nyelvi formát rögzítem, utána pedig a közmondás jelentésére kérdezek rá. Minden adatomat legalább három adatközlőtől kérdeztem meg, és az anyag egy részénél módomban állt négy ill. öt adatközlővel is dolgozni. 440 bükkszéki proverbium van birtokomban, s ezekhez összesen kb. 1100—1200 magyarázat. Dolgozatomban ennek alapján vizsgálom a magyarázatok és a jelentés összefüggését. Mivel általában nem áll módunkban megfigyelni a proverbiumok spontán használatát, a jelentés ill. jelentések és a használati érték megállapításában a használók magyarázataira vagyunk utalva, csak ezekből következtethetünk a proverbiumok valóságos létformájára. A népi magyarázatok a jelentés különböző szintjeit ragadják meg, illetve a jelentés különböző szintjeire utalnak. Ahhoz, hogy tudjuk, hogy melyik magyarázattípus melyik jelentésszinthez tartozik, ill. hogyan vezessük le a magyarázatból a jelentést, szükséges a rendszerezés. Először, az összefüggéseket tartalmozó táblázatot közlöm, majd bő példanyagon mutatom be a magyarázattípusok elkülönítését. .Jelentésszintek 1. konkrét nyelvi jelentés 2. értelmi jelentés 3. ideológiai jelentés Magyarázattípusok Kiegészítő elemek l/a a proverbium eredete — az anekdota elmondása, amelyből a proverbium származik 1/b a konkrét jelentésre vonatkozó magyarázat 2/a az értelem megvilágítása szinonim proverbiummal a magyarázat indoklása 2/b a szituáció reprodukálása, amelyben a proverbium elhangzik - a proverbium szövegkor- ~ rendszerint érzelmi színezetű nyezete 2/c utalás a használati szabályra 2/d értelmi magyarázat 3. az ideológiai tartalomra vonatkozó magyarázat Táblázatomban az egy-egy jelentésszinten belüli magyarázattípusok a leghomályosabb utalástól haladnak a jelentés manifeszt megfogalmazásáig. A különböző magyarázattípusok gyakorisága nagy eltérést mutat. Anyagom l/9-ének ilyen jellegű vizsgálata a következő arányszámokat adta. (Zárójelben közlöm a magyarázattípusok rövidítését, amit a példaanyag elemzésénél fogok használni.). konkrét jelentésre vonatkozó magyarázat (konkrét) — 7,8% a proverbium eredete (eredet) — 2,3% az értelem megvilágítása szinonim proverbiummal (szín) — 2,3% a szituáció reprodukálása, amelyben a proverbium elhangzik (szít) — 8,6% utalás a használati szabályra (haszn.) — 39% értelmi magyarázat (ért.) — 40% Az ideológiai tartalomra vonatkozó magyarázat (id) nagyon ritka, a fölgyűjtendő teljes anyag vizsgálata dönti majd el, hogy egyáltalán van-e, és ha igen, milyen gyakoriságú (az egész jelenlegi gyűjtésemben mindössze egy van, a példaanyagban szerepel). Feltűnő az értelmi magyarázatok nagy aránya — arra mutat, hogy a használó gyakran definíciószerű pontossággal tudja a proverbium értelmét. A használati szabályra való utalás nagyjából ugyanilyen gyakori — ebből arra következtethetünk, hogy a használó számára a használati lehetőségek köre egyértelműen megadja az értelmet. Azt a régi megállapítást, hogy sem az eredettel, sem a konkrét jelentéssel nincs tisztában legtöbbször a használó, megerősítik a számok is. A valóságos vagy vélt eredetet akkor tudják, ha helyi proverbiumról van szó, vagy olyanról, amelyhez helyi anekdotát kapcsolhatnak. Példák: (Az adatközlőket nagy betűkkel, a magyarázattípusokat egy-egy adatközlő válaszain belül kis betűkkel jelölöm. A magyarázatokban használt eo jel a szólás oda behelyettesítendő szövegére utal.). 1. Tarja magát, mint két cső kukorica egy zsákba. (Vö. O. Nagy: t 338). A: Ha valaki büszke, arra szokták mondani. Hogy néz ki két cső kukorica egy zsákba? Nem soktul való, mégis tartja magát, és nagyra. B: Kényeskedik. Két cső kukoricát fölállítanak egy zsákba, hegyesen áll, aztán az illető is így tartaná magát. C: Szegényekre mondták, mert a szegényeket régen nagyon lenézték. D: Mire vág fel? E: Aki nagyon büszke. Magyarázattípusok: A: a) haszn. b) konkrét — kérdéssel utal a nyelvi jelentésre, a képpel kifejezett nevetséges, lehetetlennek tűnő jelenségre c) ért. B: a) ért. b) konkrét C: haszn.-(-érzelmi színezetű indokolás D: haszn.—kérdéssel utal E: haszn. 49
