Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Tamás Ferenc: Szólások és használóik
TUDOMÁNYOS MŰHELY Szólások és használóik* O Az, hogy egy nyelvi tény (pl. egy szó) mit jelent, nem egyszerű (kérdés. Ha felütjük az Értelmező Szótárt, láthatjuk, hogy szavaink döntő többsége több jelentésű. Kézenfekvő tehát, hogy a szavaknál bonyolultabb nyelvi egységeknek, a szólásoknak és a közmondásoknak (ösz- szefoglaló nemzetközi szóval proverbiumoknak) is több jelentésük van. Már a múlt századi nagy florklóiistánk,Erdélyi János felismerte, hogy a szólásoknak „szorul szóra való jelentósük”-ön kívül „szófeletti értelme”, vagyis jelképes jelentése is van. A jelentés kérdésének vizsgálatában nem ment tovább Erdélyi, mivel úgy gondolta, hogy „a szólások természetéhez tartozik, hogy a nép azokat magyarázat és fejtörés nélkül értse, mikor szükség, alkalmazni tudja”. Ma már tudjuk, hogy ez a felfogás nem állja meg a helyét: még a falusi emberek is sok közmondást csak hallottak, de használni már nem tudják azokat, mert nem ismerik a jelentésüket. De ha tudják is, hogy milyen helyzetben lehet használni az adott proverbiumot, nem biztos, hogy ugyanazt a jelentést tulajdonítják neki: az Erdélyi által megkülönböztetett jelentésszinteken belül (szószerinti és jelképes jelentés) is több értelme van a szólásoknak, és nem mondhatjuk azt, nyelvérzékünkre hagyatkozva, hogy az egyik helyes, a másik pedig nem. Nagy szólás- és közmondásgyűjteményeink szerkesztői, Margalits Ede és O. Nagy Gábor itt követnek el hibát: leginkább saját nyelv- használatuk, nyelvérzékük alapján adják meg a jelentést, nem törődve azzal, hogy még sok más értelme is lehet a szólásnak. Az újabb kutatások egyértelműen bizonyítják ennek a szerkesztői gyakorlatnak az elhibázott voltát: Voigt Vilmos „A legnagyobb folyónak is kicsi a kútfeje” közmondásnak húsz különböző értelmű magyarázatát gyűjtötte — egyetlen községben. Egyik gyűjtemény sem közli a szólások szövegkörnyezetét. Margalits ezt az eljárást a következőképpen indokolja: „Az egyes közmondások mellé, ahol szükségesnek véltem, egy pár szóban magyarázó észrevételeket csatoltam, azonban azokat a képtelen cigányadomákat, meséket, stb. melyekkel némely gyűjtő a közmondások közlését kíséri, mint tudományos szempontból teljesen értékteleneket, mellőztem”. Matgalits felfogásával szemben ma már azt valljuk, hogy ezek tudományos szempontból nélkülözhetetlenek, mint ahogy nélkülözhetetlen a különböző jelentések feltérképezése is: ezek* Az Egerben rendezett Országos Tudományos Diákköri Konferencián a Hevesi Szemle első díját elnyert mű. bői következtethetünk a szólások eredetére, tényleges életére, funkciójára a nyelvben, a nyelvet használók életében. Csak a legújabb kutatás számol azzal a magától értetődő ténnyel, hogy a proverbiumok is, mint a többi folklór alkotás, variánsokban élnek; s nemcsak a szöveg, hanem a jelentés is variálódik. Így jön létre a már említett jelenség, hogy egy szóláshoz több, többé-kevésbé eltérő jelentés kapcsolódik. Szemerkényi Ágnes és Voigt Vilmos egy közös tanulmányukban a szólást több rétegű képződményként írják le. A szólások rétegei a következők : A: a szólás szövege, B: nyelvi formája, C: a nyelvi forma konkrét jelentése D: nyelvi értelem E: ideológiai értelem F: funkció A proverbiumok vizsgálatánál dolgozatomban ezt a felfogást vettem alapul. o 1978 nyarától a Heves megyei Bükkszéken végzek proverbiumgyűjtést. Távlati célom az, hogy a község lehetőség szerinti teljes proverbium-készletét fölgyűjtsem. Munkámat a palóc-kutatás keretein belül végzem, anyagom folyamatosan kerül az Egri Múzeum adattárába, ill. a Palóc Adattárba. A munka többféle szempontból is fontos. Egyrészt, mint Fülöp Lajos írja, „halaszthatatlan feladat a palócság nyelvi hagyományainak, így a szólás oknak és közmondásaknak, adomáknak és babonáknak, találós kérdéseknek, köszönési formáknak és népi udvariassági kifejezéseknek a felgyűjtése”. Másrészt nincs fogalmunk arról, hogy egy viszonylag zárt közösség hány proverbiumot ismer, tehát lényegében nem tudjuk, hogy a szólásoknak, közmondásoknak mekkora a szerepük a falu nyelvében, életében. Bükkszék proverbium-készletének fölmérése ehhez támpontot adhat, de természetesen ez még önmagában nem ad választ a kérdésre. Munkám elején tartok, de már az eddig összegyűjtött anyag is lehetővé teszi bizonyos következtetések levonását, ezt kísérlem meg ebben a dolgozatban. Ha célkitűzésünk a közelítően teljes proverbium- készlet fölgyűjtése, le kell számolnunk azzal az igénynyel, hogy mellőzzük a rákérdezést. O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások c. gyűjteményét használom kérdőívként; eddig az A betű alá besorolt prover48
