Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Farkas András: Az egri bibliotékától a főegyházmegyei könyvtárig
abban látja a kézirat értékét, hogy a kánon ©lőtt a kép- áll, amelyet Miskolczi László festett. Ez a kép nem mutat nyugati hatást, színei elevenek és az átélés diktálta kompozícióadalék a XIV. századi magyar kódexmásolás és különösen a festészet hazai állapotának megismeréséhez. Miskolczi László az első ismert festő a hazai piktúrában. Az Er lauer Spiele elnevezésű kódex az 1400-as évek közepéről származik. Latin nyelven teológiai értekezések sorozatát tartalmazza, de az okfejtések után német nyelvű misztérium játékokat közöl, kottákkal. A Dante-kódex a bécsi Auersperg-könyvtárból való. Pergamenre és papírra írták, a „Divina Commedia” első latin nyelvű fordítása. Átültetője Giovanni de Serravalle fermói püspök, aki művét a konstanzi zsinaton adta át Zsigmond császárnak. A fordítást kommentárok egészítik ki. A könyvtár anyagának becses része Regiomontanus- nak, Mátyás király csillagászának kézikönyve, az 1400-as évek elejéről származik. Verancsdcs Antal a praefationaie-t 1563-ban csináltatta Pozsonyban és egri püspök korában abból misézett. A praefationale érdekessége az, hogy hatalmas betűkkel írták, mert a rövidlátó püspök csak így olvashatta a szöveget és a kottát. Toldy Ferenc könyvtárából került Egerbe a Béldy- kódex. A XV. század második felében másolták. A Képes Krónika rövidített változatát és apróbb írásokat tartalmaz, recepteket, meteorológiai feljegyzéseket és egy széphistóriát. Ezt a kódexet Bartakovics Béla szerezte meg Toldy Ferenctől. A könyvtárban látható a féltve őrzött kincs, Mikes Kelemen leveles-könyve. A ,,Groff P. E.”, akihez ezek a száműzetésben írt levelek címeztettek, soha nem élt. A kordivatnak megfelelően ebben az irodalmi formában öntötte ki honvágyát, rögzítette élete folyását Rákóczi hű íródeákja, bizonyára azért is, hogy az időt múlassa. Ez is Toldy Ferenc egri kapcsolatainak eredményeképpen jutott Egerbe. Az irodalomtudós Toldy Ferenc, az egri Angolkisasszonyoknál gyakran meglátogatta Izabella nevű szerzetestanárnő lányát. Így született a baráti kapcsolatnak mondható ismeretség Bartakovics és Toldy Ferenc között. S ez is, már mint a Mikes-leveleskönyv is az irodalomtörténész pénzzavarai miatt jutott egyházi kézbe. A JELEN ÁLLAPOTA ÉS GONDJAI A 106 000 kötetet magába foglaló gyűjtemény elhelyezése viszonylag hosszú idő óta részben ideiglenes, nem megoldott. A nagy könyvtárterem anyaga egészséges. Az egész terem, a nagyszerű látvány élvezhető, az együttes érzékelteti az alapító szándékát. A kápolna azonban mindenképpen ideiglenes megoldás. A könyvállványokat a templomi padok helyén betonra állították. A freskóból sem sérült meg eddig semmi, az oltárkép is helyén maradhatott. Az eltelt két évszázad alatt ezekhez a falakhoz nem nyúltak, az oldalfalak díszítményei ma már peregnek. A világítás megoldatlan, olvasóhelyiség nincs, a fűtés még mindig a jövő feladatai közé tartozik. A legsürgősebb restaurálási munkákat az Országos Széchenyi Könyvtár végzi, de mindehhez az anyagi eszközök — mármint egy nagyobb méretű felújításra — egyelőre hiányzanak. Olvasóterem és kéziraktár kellene! A kutatók, akik a ritkaságok miatt meglehetős gyakorisággal keresik fel az intézményt, nem kapják meg a kutatáshoz szükséges viszonylagos kényelmet sem. Nincs hely az új beszerzéseknek sem! Évente mintegy 1500 kötettel gyarapszik a könyvtár. Ezt a szaporulatot valahol el kellene helyezni. Évente hatvan-hetven folyóirat érkezik. Ezen felül a könyvtár mai vezetésének az a célja, hogy ezt a gazdag gyűjteményt lexikonok, bibliográfiák beszerzésével tegye még hasznosabbá az érdeklődők számára. A ma munkatempója és szorgalma korlátozott keretek között mozog. A látogatásból befolyt összeg — évente mintegy 30 000 forintra rúg — apróbb beszerzéseket tesz lehetővé. Gyűjtik az egyházmegye és a megye történetére vonatkozó műveket. Így adnak fontos forrásokat a helytörténészeknek. Több könyvtárral van kapcsolata és így forgalma, gyarapodása évről évre kimutatható. Ma is feladatának tekinti a teológia, a filozófia, az egyház- történelem és a magyar művelődéstörténelem tárgykörét mai és fontos munkákkal erősíteni. A könyvtár 1978. évi működéséről szóló jelentésben szó esik arról, hogy az érseki főkönyvtáros bibliográfiai összeállítást közölt „Heves megye történeti irodalma 1976” címmel. Ezt a fontos és a helytörténet számára jelentős munkát 1971 óta évenként végzi és közreadja. Angol és német nyelvű változatban megjelentette az 1976 karácsonyára magyar fordítással a Helikon kiadásában könyvpiaena került és Dercsényi Dezsővel közösen gondozott fac-simile kiadást a Horae Beatae Mariae Virgi- nis-t. Ez a kis kódex külső szépsége és tartalma miatt a könyvtár első számú kincse. 1500-ban készítették, Tours- bam, a Bourdichon miniatúrakészítő műhelyben. 1978-ban a könyvtárnak 40 200 látogatója volt, ezek közül nyolcezer külföldi. A könyvtár 4256 kötetet kölcsönzött. Helyben olvastak és kölcsönöztek együttesen 37 354 kötetet. A helyhiány megoldása és a felújítás sürgős feladatként szerepel az éves jelentésben. Sok minden alttól is függ, hogy a kápolna ideiglenes használata meddig tart. Ez a közművelődési téma figyelmet érdemel. Végezetül: látogatásra invitáljuk az egri főegyházmegyei könyvtárba mindazokat, akik egy minden részletében magas művészi fokon „megfogalmazott” létesítményt megismerni és élvezni akarnak. Azokat, akik tudomást akarnak szerezni egy kor törekvéseiről, arról a barokk világról, amelyben néhány modern gondolkodású főurat és mecénást cselekvésre ösztönöztek a XVIII. századi magyar állapotok. Ügy tűnik, már Széchenyi előtt is voltak éber és jól tájékozódó szellemek ebben a hazában, akik keresték-kutatták, hogyan is lehetne felemelni a népet az európai gondolkodás szintjére. Ennek a gondolatnak az ellenpontjaként idézzük a kalapos király, II. József nyilatkozatát, amely azzal vigasztalta az alapító püspököt, hogy az egyébként impozáns épület jó lesz kaszárnyának. Farkas András 47
