Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Farkas András: Az egri bibliotékától a főegyházmegyei könyvtárig
zet szélein helyezkedik el, míg a freskó nagy részét a gótikus székesegyház bordázata fogja át. Itt, ezen a templombelsőn Kracker eltér a valóságtól, mert a trienti székesegyház nem gótikus épület. Ezzel a megoldással nyilván hódolt a korszellemnek, mert a XVIII. században a középkori gótika, mint eszmény jelenik meg az európai szellemi életében. Említésre méltó, hogy a barokk kor divatos és az ókorra visszautaló allegóriái hiányzanak ebből a környezetből. Kracker itt már az élet tetején járó bölcs művészként a kapott feladatot oldja meg, nyoma sincs benne és munkájában annak a lobogásnak, amit a jászói premontrei prépostság templomában fiatalabb éveiben festett művében láttatott. A barokk térfokozás itt is érvényesül, a gótika vonalai, bordázatai a valóságos architektúrát folytatják. Bár Eszterházy bécsi mesterekkel, művészekkel vette magát körül, a kor, a birodalmi és a hazai körülmények erre adtak neki lehetőséget, mégis megtalálta a módját annak, hogy a XV. és XVI. Lajos korabeli francia építészet, a copf-stílus motívumait vonultassa fel az épület külsején, és belső tereiben egyaránt. Ez az ízlésbeli tájékozódás a latin, illetve a gall szellem előtt volt-e csupán főhajtás? Vagy több is ennél? Olyan emlékirat, vagy fellelhető dokumentum, amely az egyetemet létrehozni szándékozó püspök gondolatait, szenvedélyeit bizonyítaná, akár nyomaiban is jelezné, az alkotásokban megnyilvánuló egyéniségén kivül nincsenek. Egy bizonyos: tekintete messze túl látott az osztrák birodalom határain, mindenütt a tudást, a szellem termékeit, a könyveket kutatta. AZ ALAPÍTÁS MUNKÁJA A könyvtár anyagának előteremtésére széles körű munka indult meg. Az 1781—1785 közötti levelezés a tanúja annak a szorgalmas gyűjtésnek, amit Giuseppe Garampi végzett Eszterházy javára. Az akkori könyvtárnok, Büky József folytatta az ide vonatkozó és szerteágazó levelezést. Ez a Garampi, a későbbi bíboros, még az ifjúság éveiben ismerkedett meg Rómában Eszterhá- zyval. Az ott kötött barátság és a közös szellemi tájékozódás alapján szegődött segítségül a könyvi ár alapítási tervek mellé. Ügynökei útján árveréseken vásároltatott fel értékes tudományos műveket, de Európa nagyvárosaiban is rendelt meg könyveket Eszterházy részére. Az 1781—1785 közötti években felfektetett jegyzékek szerint mintegy hetven szállítmány érkezett az ő közreműködése következtében Eszterházy javára, és a püspök ezekért a szállítmányokért nem kevesebb, mint húszezer forintot fizetett ki. S hogy a műpártoló és széles látókörű püspököt az akkori tudományos világ minden újdonsága érdekelte, arra az is bizonyíték, hogy nemcsak az ellenreformáció irodalmát gyűjtötte, de beszereztette a protestáns írók műveit is. Garampi, az egri könyvtár számára végigpásztázott az akkori római és párizsi könyvpiacon, küldeménye indult Velencéből is. Madridból többek között a spanyol egyház történetét vásárolták meg közvetítői. Itthon bekapcsolódtak a könyvek szerzésébe a pozsonyi és pesti könyvkereskedők is. A szerzetesrendek feloszlatása után sok kolostori könyvtár hozzáférhetővé vált. Ezek anyagából is nem egy kötet jutott az egri könyvtárba. A püspöki jó példa megfelelő hatást váltott ki az egyházmegye kanonokjai között, akik könyvtáraikat a nemes szándékú alapítás céljára ajánlották fel. Sőt: előfordult olyan eset is, amikor — már 1781-ben meghagyja a püspök Büky könyv- tárnoknak, hogy Kálmán kanonok könyveit a szemináriumtól visszakövetelje, mert azokat tévesen juttatták oda. A Sacrobosca-kodex egyik lapja. Csillagászati kézikönyv, Regiomontanus, Mátyás király csillagászának tulajdonában volt A lelkesedő papság is hozzájárult a főpapi mecénás könyvgyűjtési mozgalmához. Kaspar Péter bártfai plébános kieszközölte a városi tanácstól Luther és Melanch- ton munkáinak átengedését az egri könyvtár részére. Az eperjesi, a sepsii plébániáról is kapott a könyvtár könyveket, többek között Cicero és Ovidius műveit, a Corpus Juris Hungarici 1583-i kiadását. Nem sajnálta a püspök a pénzt a ritkaságokért sem. Büky feljegyzése szerint 1791-ben Servet Mihály „De Trinitatis erroribus” (A Szentháromság körüli tévedésekről) című munkájáért 10 aranyat fizettetett. A püspök a pesti professzorokkal összeállíttatott könyvjegyzék szerint kerestette a ritkaságokat és a tudományos értékeket Szentpétervártól Brazíliáig. Az alapító szándéka világos és félreérthetetlen maradt mindvégig: amit a tudomány a XVI—XVIII. században eredményként létrehozott, azt az egri könyvtárban látni akarta. Ezért kebelezte be a gyöngyösi plébánia ezer kötetre rúgó anyagát is, Szegedi István patai, majd gyöngyösi plébános alapítását. Ebben az átfogó munkában oldalkanonokja, báró Botthyány Ignác, a későbbi gyulafehérvári püspök is közreműködött. Öt inkább a valódi ritkaságok, a művészi, a tipográfiai és történeti érdekességek izgatták. Ezért gazdája számára a hasznosabban használható köteteket vásárolta, míg magának a ritkaságokat szerezte meg, s azokból alapította meg a gyulafehérvári Batthyá- neumot. Eszterházy a könyvtárat 1793. december 28-án nyitotta meg és adta át a nyilvánosságnak. A könyvtár akkor 20 000 kötetet foglalt magába. Az anyag elrendezése akkor a kötetek nagyságrendje szerint alakult. Már 1790-ben a József utáni rend visszaálltakor írott főpásztori körlevélben, így szólt a püspök szándékáról: ,,.. . amikor ennek a líceumnak az alapjait lefektettem és nagy költséggel be is fejeztem, semmi másért nem 45
