Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Farkas András: Az egri bibliotékától a főegyházmegyei könyvtárig
Az egri bibliotékától a főegyházmegyei könyvtárig Habent sua fata libelli A könyveknek megvan a maguk sorsa. Egerben a Vár után a második idegenforgalmi nevezetesség a Líceum épülete és annak is ékessége a Főegyházmegyei Könyvtár. Ez az egyik legrangosabb, nem állami kézben lévő intézmény az országban. A látogató belép a Líceum első emeletén lévő, megoldásában és méreteiben, művészi kivitele és harmóniája miatt joggal megcsodált könyvtárterembe és kíváncsivá lesz, miért is igyekeztek a XVIII. században, a barokk idők csúcsán a hazai nagyok, a mecénások ekkora művet alkotni? A gazdagság, a gondosság, 'ahogyan ezt a műalkotást Eszter- házy Károly megálmodta, ez a forma és ez a tartalom, ahogy elébünk tárul, nem is jelzi, nem is sejteti a gondokat, a kudarcokat, a csatavesztést, amik a tervek és a nagy munka mögött árnyékként húzódnak. Az EGRI EGYETEM GONDOLATA A könyvtár, ahogyan azt az alapító elképzelte, magában foglalta volna az akkori európai műveltség könyvekben fellelhető anyagát; szolgálta volna azt az egyetemi oktatást, amely az Egerben létesítendő universitas-on folyt volna. Az egyetem gondolata nem is Eszterházyé volt, hanem a püspöki székben elődjéé, Barkóczy Ferencé. Ez a reneszánsz méretek szerint is élnivágyó főúr nemcsak Felsőtárkányban szeretett szórakozni, hangzatosán elnevezett kastélyában, de gondolt a tudományokra és a művészetekre is. Nagyratörő elképzelései között szerepelt az egri egyetem. Gerl Józseffel terveket is készíttetett, de el kellett hagynia Egert, mert Bécs akaratából, 1761- ben a prímási székbe került. Eszterházy 1762-ben érkezett Egerbe és az egyetem gondolatához. 1763-ban Fellner Jakabot bízta meg Gerl, a korábbi tervező helyett. Talán csak azért, mert a család tatai birtokán már komoly munkát végzett. Közre játszhatott ebben az is, hogy Barkóczy elképzelései, stílusa nem feleltek meg az ő koncepciójának. Az épületet 1763 tavaszán kezdték el építeni. A munka 1777-ig tartott. S amíg Egerben a szorgos kezek a nagyszerű építményt létrehozták, Bécsben már fogalmazták a Ratio Educationist, amit aztán 1777-ben ki is adtak. Ez a rendelkezés írta elő, hogy Magyarország csak egy egyetemet tarthat fenn és ez a nagyszombati, amit még abban az évben Budára is helyeztek. Ennek az egyetemnek hittudományi, jogi, orvosi és bölcsészeti fakultása volt. Az egri elképzelés sem volt ennél szerényebb. Az a bizonyos szájhagyomány és tévhit, miszerint II. József, a kalapos király vetette volna el az egri egyetem alapításának a gondolatát, a történelmi tényekkel szemben áll és felesel az 1777-ben kiadott Ratio Educationis-szal. Az viszont tény és a sors iróniája is egyben, hogy a prímási székbe és a Mária Terézia bizalmába kerülő Barkóczy Ferenc volt az, aki a XVIII. századnak ezt az oktatási reformját, ennek sok-sok, az országra hátrányos és megszorító intézkedését, az országnak oktatási kerületekre osztását, köztük az egri egyetem gondolatának elvetését is elősegítette azzal, hogy az új rendelkezés és rendezés kidolgozásában részt vett, mint „a tanulmányi ügyek országos felügyelője”. A NAGY KÖNYVTÁRTEREM Eszterházy szeme előtt olyan intézmény lebegett, amikor az egyetemre gondolt, amely az akkori európai műveltség meghonosítására alkalmas lesz ebben az országban. Életírója szerint a római Sapienza egyetem példája állott előtte. Külsőségeiben is a szellem méltóságát 'akarta hangsúlyozni az épülettel, annak belső és külső díszeivel, harmóniájával. Három egyforma méretű, nagy terem található az épületben. A nyugati oldalon a díszterem, a déli oldalon a nagy könyvtárterem, míg az északi oldalon a kápolna. A tizenkilenc méter hosszú és tizenegy méter széles tükörmennyezetet mindhárom helyen freskók borítják, amelyek a kor vallásos és hazafias eszméit hirdetik. A három közül minket most a könyvtárterem foglalkoztat. A könyvtárterem falait a mennyezetig jól tagolt és tölgyfából készült polcos állványok foglalják el. Félmagasságban, nyílásokkal áttört karzat fut körül a teremben. A karzat alatt és fölött körtefából kifaragott reliefek sorjáznak, írók és tudósok arcképei. A faburkolatot 1778-ban Fellner Jakab tervezte, Lotter Tamás készítette, 1778—80 között. A díszítő elemeket és a reliefeket Halblechner Vencel szobrász faragta. A mennyezet freskóját Kracker János Lukács festette. A festő halála előtt egy évvel, 1778-ban fejezte be a nagyszabású művet. A freskó a trienti, vagy másképpen a trentói zsinatot ábrázolja. Az 1545—1563 között lefolyt egyházi tanácskozás ünnepélyes ülését jeleníti meg a freskó. 132 alak, a kor világi és egyházi tekintélyei az öltözékek legtarkább lehetőségeiben, a rendek és a rangok széles választékában lépnek elénk. A zsinat népessége a mennyeHorae Beatae Mariae Virginis = Horás könyv, 1500 körül Bourdichon-mühely terméke, Tours (Franciaország) 44
