Hevesi Szemle 7. (1979)

1979 / 4. szám - JELENÜNK - Kócza Imre: Heves megye és az export

FINOMSZERELVÉNYGYÁR, EGER A vállalat termelésének egy része a kiépített koo­perációs kapcsolatok révén már a IV. ötéves terv idő­szaka alatt is tőkés piacra került. Az export árualap növelése érdekében két fejlesztést is megvalósított a vállalat az utóbbi években összesen 90 millió forint ér­tékben, amelyhez 38,5 millió forint hitelt vett fel, és 12 millió forint állami támogatást kapott. Az egyik fejlesztés egy könnyített kivitelű, sűrített levegővel működő munkahenger, a pneumatikus auto­matika rendszeren belül. E henger konstrukcióját és technológiáját a kooperáló svéd partnerek szakmai köz­reműködésével a vállalat saját maga alakította ki, a gyártását 1977 végén kezdte meg. Az értékesítés az ere­deti kooperációs szerződéstől eltérő területekre irányul, és szabad devizában történik. A hengerek értékesített mennyisége- évről évre növekszik. A másik fejlesztés a háztartási hűtőkompresszorok kapacitásának növelése és az exportértékesítés fokozása. A kapacitás bővítéssel együtt azonban ennél a terméknél egy — a versenyképességet biztosító — mi­nőségjavító fejlesztést is végre kellett hajtani. A meglevő típusok állandó módosításával, korlátozott lehetőségű javításával egy szükebb piacon értékesítésre kerültek a kompresszorok. Ezzel együtt egy új kompresszorcsalád fejlesztése indult el, amelynek vizsgálatai befejeződtek és sorozatgyártásuk ez évben indult meg. A kapacitásbővítést úgy kellett végrehajtani, hogy egy részt a régi típusok évről évre növekvő mennyiségének gyártási lehetőségét is biztosítsa, másrészt alkalmas le­gyen kisebb módosításokkal az új típushoz történő át­állításra. A fejlesztés során beszerzett modern termelőberen­dezések, célgépsorok a gyártási kultúra növelését, a jobb munkakörülmények kialakulását is eredményezték. Bár a feladat végrehajtása során belső kooperációs gondok és külső piaci problémák is jócskán felmerültek, a gyár tőkés export értékesítése évről évre megfelelő mértékben növekedett: Tőkés export alakulása: 1976: 3,1 millió dollár 1977: 3,7 millió dollár 1978: 4,8 millió dollár 1979: 6,0 millió dollár (terv). A felsorolt példák is bizonyítják, hogy ha nem is gondoktól mentesen és esetenként nem is az elhatáro­zott ütemnek megfelelően, de biztató tendenciával tesz­nek eleget a megye vállalatai és szövetkezetei a tőkés export fokozásában vállalt kötelezettségeiknek. A fej­lesztések révén a termelésnövekedésen túl korszerű el­járási módok, magasabb gyártási színvonal valósul meg. Ez kulturáltabb munkakörülményeket, nagyobb szerve­zettséget, hatékonyabb munkavégzést biztosít. Az új technológiák igénylik a dolgozók nagyobb szakmai hozzáértését, általános ismereteinek bővítését. Ez az eddigitől több szakmai tanfolyam, továbbképzés, szervezett oktatások megszervezésére ösztönzi a válla­latokat. Mindezek következtében fokozatosan javul eze­ken a helyeken dolgozók összetétele, egyre inkább al­kalmasakká válnak magasabb követelményű feladatok végrehajtására is. A körülmények — elsősorban a piaci körülmények — állandóan változnak, módosulnak. Ebből következik, hogy nem biztos az, hogy a fejlesztés elhatározásának pillanatában megismert helyzet változatlan marad n fejlesztés befejezésének időpontjában is. Ez a tény fel­veti a változó körülményekhez való rugalmas igazodás feltételeinek a megteremtését is, vagyis egy állandó fej­lesztési, korszerűsítési folyamatot is jelent. Igényli to­vábbá a piac alapos ismeretét, s az ehhez igazodó leg­célszerűbb ár- és kereskedelempolitikai elvek kialakí­tását. Miután a megyei vállalatok nagy része nem önálló­an, hanem külkereskedelmi vállalatokon keresztül hozza forgalomba termékeit, az időbeni szükséges informáci­ók megszerzése az eddigitől szorosabb együttműködést, rendszeresebb információcserét követel meg. Ezen a te­rületen még van mit javítani a munkán. Mindezekkel a gondokkal és teendőkkel a legtöbb vállalat reálisan számolt is, amikor fejlesztéseihez hozzákezdett, ahol nem, ott a kezdeti gondok hatottak figyelmeztetőleg, s gyorsították meg az ezzel kapcsolatos teendőket. Az évről évre növekvő import-megtakarítások és többlet exportértékesítések pedig remélhetőleg egyrészt egyre nagyobb mértékben támogatják azt a központi el­határozást, amely külkereskedelmi egyensúlynak mielőb­bi helyreállítását, javítását célozta meg, másrészt talán jó példa lesz és ösztönzőleg hat azok számára is, akik eddig tartva a kockázattól, nem vették igénybe a hitel- lehetőségeket saját egységeiknél végrehajtandó fejlesz­tések érdekében. Kócza Imre KRÓNIKA HIVATÁSOS ÉS AMATÖR FESTŐK ÉS FAFARAGÓK kiállítására került sor Heve­sen, a képzőművészeti világhét alkalmából. A hevesi járásban élő amatőr művészek, valamint Suba Miklós és Nagy Ernő festő­művészek kiállítását a nagyközségi műve­lődési központban tekinthették meg az ér­deklődők. * A BÜKKI NEMZETI PARK történetének jelentős állomásához érkezett. Az év őszén tárgyalta a főhatóság az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Tanács a nemzeti park VI. ötéves tervi fejlesztési programját. Erre a tárgyalásra a Bükki Nemzeti Park igazgatósága megfelelő dokumentációt készí­tett, s ehhez a munkához kérték a Bükki Nemzeti Park Baráti Köre tagjainak segít­ségét. EGERBEN RENDEZTÉK MEG, a Magyar Néprajzi és Magyar Nyelvtudományi Tár­saság, a Hazafias Népfront, Heves megye és Eger város tanácsának támogatásával az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők IX. országos találkozóját. Á programsoro­zatra nemcsak a neves kutatók jöttek el, hanem ott voltak azok a pedagógusok, lel­kes falusi emberek is, akik önzetlenül vál­lalták. hogy mentik a múlt hagyatékát. * AZ IDÉN TIZENHARMADIK ALKALOM­MAL indított alap-, közép- és felsőfokú, valamint tolmácsképző és nyelvvizsgára elő­készítő tanfolyamot az orosz nyelvet ta­nulni kívánók számára a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Központi Gorkij Nyelvis­kolájának Heves megyei Tagozata. Az elmúlt esztendőben több mint nyolc- százán végeztek a különböző szintű tanfo­lyamokon szűkebb pátriánkban. A tagozat célkitűzése az volt, hogy az idei tanévben még többen vegyenek részt az orosz nyelv tanulásában. Ennek érdekében üzemekben, vállalatoknál, intézményekben szakképzett nyelvtanárok irányításával tartanak heten­ként két, illetve négy órában tanfolyamo­kat, amelyeken a legkorszerűbb oktatási eszközökkel segítik a nyelv minél gyorsabb elsajátítását. ♦ EGRI KÉPZŐMŰVÉSZEK KEZDEMÉNYE­ZÉSÉRE a Hazafias Népfront Városi Bi­zottsága felhívással fordult a városban, me­gyében élő és innét elszármazott képzőmű­vészekhez: járuljanak hozzá alkotásaikkal az ínségben élő gyermekek megsegítéséhez. A felhíváshoz 26-an csatlakoztak. A felajánlott művekből a Hazafias Nép­front Eger Városi Bizottsága kiállítást ren­dezett az egri Gárdonyi Géza Színház elő­csarnokában. ahol a bemutatott képek megvásárolhatók voltak. Az elkelt alkotá­sokért kapott összeget az UNESCO Gyer­meksegélyező Alapjára fizették be. 31

Next

/
Thumbnails
Contents