Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 4. szám - JELENÜNK - Kócza Imre: Heves megye és az export
A termelés növekedésén túl előnye a fejlesztésinek, hogy nagyrészt megszűntek a kedvezőtlen, nehéz testi munkát igénylő munkakörülmények. A berendezések a legkorszerűbb technológiákkal működnek, egészséges, korszerű munkakörülmények teremtődtek, aminek óriási a hatása a főleg női munkaerőket foglalkoztató konzervgyárban. A kapacitás kiépült, a piaci igény jelentkezik, a lehetőségek tehát adottak. Az 1978. évi teljesítésbe azonban beleszólt az időjárás. 1170 ezer dollár többletteljesítést tudtak ugyan biztosítani (ossz exportjuk 4,5 millió dollár volt), da nem érték el a tervezettet. A termeléshez szükséges nyers paradicsomra ugyanis megkötötték a szerződést, de a kedvezőtlen időjárás miatt 6600 vagonnal kevesebbet kaptak ettől. Remélhetőleg az időjárás az idén és a következő években jobban kegyeibe veszi a hatvaniakat, s az „Aranyfácán” paradicsomsűrítmények egyre nagyobb mennyiségben indulhatnak útjukra a világ különböző részeire. EGYESÜLT IZZÓ GYÖNGYÖSI GYÁRA A fejlesztés célja a hazai integrált áramkör gyártásának megteremtése. Az integrált áramkör nagyszámú tranzisztorból és egyéb áramköri elemből álló komplett áramkört tartalmazó miniatűr építőelem, mely egy kisméretű szilícium lemezkére van helyezve. Egy-egy 1X1 mm-es nagyságú szilícium lapkán teljes áramköröket, több tranzisztort, ellenállást, gyakran száznál is több elektronikus áramköri elemet alakítanak ki. Felhasználási területe széles körű. Magyarországon egyedül a gyöngyösi gyár foglalkozik ennék a gyártásával. Eddig csak kis mennyiségben laboratóriumi szinten gyártottak. A IV. ötéves tervidőszak alatt az ország hozzávetőlegesen körülbelül 20 millió dollár értékű integrált áramkört importált kizárólag tőkés országokból. Az igények azonban az utóbbi időben többszörösére növekedtek. A fejlesztés elsődleges célja a tőik és import kiváltása, másodsorban tőkés export növelés. A gyöngyösi gyár kooperációs szerződést kötött az amerikai FAIRCHILD céggel. Cél az volt, hogy a hazai gyártás a legkorszerűbb technológiára épüljön és az előállított termék rendelkezzen a nemzetközileg megkívánt összes megbízhatósági paraméterrel és garanciával. A fejlesztés 604 millió forintba kerül, amihez 455 millió forint hitelt vett fel a gyár. A fejlesztési összegből vásárolták a konstrukciót az amerikai cégtől, a gyártástechnológiát és berendezéseket. Felépítették a szerelő és mérő üzemeket. A gyár fiatal mérnökei több hónapon keresztül az amerikai cégnél tanulták meg a gyártási fogásokat. A fejlesztés végcélja 15 millió darab integrált áramkör gyártása évente. A kapacitáskiépítés munkái 1977 év végén befejeződtek. A kísérleti gyártás 1977. augusztusában megindult. Az 1978. évi gyártás 8,5 millió darab volt. 1979- ben teljes kapacitással termelnek. Jelenleg 150 típust gyártanak. 1985-ig a teljes típussor gyártásának bevezetését tervezik, a bonyolultabb áramkörök gyártását is beleértve. A korszerű gyártástechnológia következtében, a korábbi félvezetőgyártáshoz viszonyítva, a jelenlegi termelékenységi arány 1:5 a szilícium alapanyagú áramkörök javára. A termeléshez szükséges 220 fős létszámot a termelés más területeiről átképzéssel, áthelyezéssel biztosították. A gyártmány minőségére jellemző, hogy a FAIRCHILD cég bármelyik típust hajlandó visszavásárolni. A termelés tervezett felfutása a hazai piac jelenlegi teljes szükségletének kielégítését biztosítja, s ez évi körülbelül 23 millió dollár megtakarítást jelent. Lehetőség van ezen túl a tőkés exportra is, amely a gyár tervei szerint évi 2,2 millió dollár lesz. TISZA MENTI TERMELŐSZÖVETKEZET PÉLY A pélyi tsz a juhászat fejlesztésére, egy 4000 férőhelyes új telep létrehozására felvett 13 millió forint hitelt. A megvalósított beruházás 32 millió forintos. A vállalkozás értékelésénél érdemes elolvasni a „Figyelő” 1979. 2. számában közölt értékelést a hústermelés gazdaságosságáról. A cikk megállapítja, hogy hazánkban az alacsony árszínvonalú és meglehetősen importanyagigényes baromfi- és sertéshús termelés nőtt, viszont az exportban gazdaságosabb juhhús-termelés stagnál. Az 1977. évi világpiaci árakat érzékelteti az alábbi kimutatás: ha 1 kg sertéshúst 100-nak veszünk, akkor 1 kg marha, borjúhús 118, 1 kg juhhús 176, 1 kg vágott nyúl 154 1 kg vágott baromfi 93 Az állattenyésztés fő import anyaga a fehérje takarmány. Ebből 1977-ben 8,5 milliárd forint értékben importáltunk. A hazai fogyasztásra termelt baromfit és sertést is import szójadarával takarmányozzák. A juh és nyúltar- tás viszont nem igényel importot. (A baromfitartás esetén például az árbevétel 20—25 százalékát az import takarmány beszerzésére fordítjuk.) így sokkal célszerűbb volna főleg a külkereskedelmi egyensúly javítására az export juhtermelést növelni. A pélyi tsz tulajdonában levő termőterületek nagy része rossz minőségű, szikes terület. Ezen a juh- tartás gazdaságosan megoldható, más célra megfelelő eredménnyel nem alkalmas. A fejlesztés célja 206 tonna juhhús többlettermelés — elsősorban 38—40 kilogrammos pecsenyebárányok — tőkés exportra. A felfutás kicsit lassabban valósul meg, mint ahogyan tervezték egyrészt a létesítmények átadásának késedelme, másrészt az anyajuh hiány miatt, de évről évre fokozatosan tudják növelni tőkés exportjukat. 1978-ban 351 tonna össztermelésükből 317 tonnát exportáltak az arab országokba, Nyugat-Németországba és az olaszoknak. A juhokat kamionnal szállítják, élve. A fejlesztés csak ezt irányozta elő. A hazai húsfeldolgozás és a hús exportja gazdaságosabb lenne, mint az élő állat kiszállítása. Nem beszélve arról, hogy az élő állattal a gyapjú is kiszállításra kerül akkor, amikor az ország import gyapjúra szorul. Az országban igen kevés juh-vágóhíd van, így bérmunkát sem tudnak igénybevenni. Talán egy következő fejlesztéssel lehet majd az eddig is gazdaságos és előnyös vállalkozást még kedvezőbbé tenni. 30
