Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 4. szám - JELENÜNK - Kócza Imre: Heves megye és az export
JELENÜNK XX. Heves megye és az export Napjainkban a gazdasági munka egyik alapvető, kiemelt feladata a külgazdasági egyensúly helyreállítása, az azt biztosító munka javítása. Ebben az évben is gondot jelent, hogy az importált termékek árai magasabbak voltak, mint az általunk exportált áruké. Rubel elszámolású külkereskedelmi forgalmunk a múlt évben is a tervezettnek megfelelően alakult, a nem rubel elszámolású kivitel azonban nem emelkedett a tervezettnek megfelelő mértékben, eközben viszont a behozatal gyorsabban nőtt. Az idén a világgazdasági helyzet és a piaci feltételek lényegesen nem módosultak, ezért az exportot új kezdeményezéseikkel, piaci lehetőségek feltárásával és többletárualappal kell szorgalmazni. Ez szükségessé teszi, hogy a vállalatok, szövetkezeteik saját és egyéb eszközök felhasználásával növeljék a konvertálható exportáruk termelését, továbbá a meglevő kapacitásukon olyan termékszerkezet kialakítására törekedjenek, amelynek műszaki színvonala, választéka erősíti a versenyképességet, s amelyek értékesítése megfelelő eredményt biztosít. A tőkés országokkal folytatott kereskedelemben — vagyis a nem rubel elszámolású országokkal — ez évben 12—14 százalékkal kellett növelni az eladásokat. Különösen nagy feladatok hárultak a gépiparra, a mező- gazdaságra, az élelmiszeriparra, valamint a könnyűiparra. Több árucsoportból a termelés évi növekményének jelentős részét szabad devizáért kellett értékesíteni. Az árualapok bővítéséhez sok helyen beruházások szükségesek. Ezek támogatása a kialakított hitelpolitikában is tükröződik. Az V. ötéves tervidőszakra, a gazdálkodó egységeknek a minden piacon gazdaságosan értékesíthető árualapok növelését segítő fejlesztéseik megvalósításához 4i milliárd forint kedvezményes kamatozású fejlesztési hitelt biztosít a Magyar Nemzeti Bank. Az eddigi szerződések —• melyek a vállalatok vállalkozó kedvét bizonyítják — ezt az összeget kimerítették, s 1978 végéig 33,7 milliárd forintot már folyósítottak is. Emiatt, bár bizonyos megszigorításokkal — az eddigitől gyorsabban megtérülő fejlesztésekre — további hiteleket folyósít a bank. A 45 milliárd forintos hitelkeretet 1980-ig mintegy 6—10 milliárd forinttal felemelik. A megye sok vállalata és szövetkezete értékesíti termékeit nem rubel elszámolású piacon. Az exportra kerülő termékek termelése évről évre növekszik. 29 megyei vállalat és szövetkezet élt eddig az exportfejlesztést biztosító hitelfelvétel lehetőségével. A fejlesztések teljes bekerülési értéke 1,6 milliárd forint, amelyből állóeszköz 1,2 milliárd, forgóeszköz 0,4 milliárd forint. A fejlesztéshez biztosított pénzügyi forrásokból 30 százalék saját eszköz, 3 százalék állami támogatás és 67 százalék hitel. Az átlagos hitelezési időtartam: 6,5 év. A fejlesztések a gépipar területén: az integrált áramkörök, háztartási hűtőgépkompresszorok, pneumatikus automatika elemek, aerosolos palackok, könnyűipari gépek, könnyűipar területén: ruházati termékek, cipők, bútorok, élelmiszer és mezőgazdaság területén: paradi- csomikonzerv, édesipari termék, juh, kukorica, búza, napraforgó, szója termékek termelésének növelését segítik elő. A fejlesztések eredményeként évenként 2,3 milliárd forint értékű többlettermékkel lehet számolni, amelyből a nem rubel elszámolású értékesítés és import megtakarítás 1,7 milliárd forint. A fejlesztés deviza árbevétele és import megtakarítása évente 41 millió dollár a termelés felfutásának évétől. A fejlesztések egy része befejeződött, egy része megvalósulás alatt van. Miután a világpiaci helyzet továbbra is ellentmondásos, a kötelezettségek teljesítése nagy erőfeszítést igényel az érintett vállalatoktól, szövetkezetektől. A felmérések szerint azonban a megyei teljesítések állása jobb mint az országos átlag. A teljesítéseket befolyásolja az építkezések elhúzódása, valamint, hogy esetenként késve érkeznek a gépek, emellett a deviza árfolyamváltozások, a piaci igénymódosulások, mező- gazdaságban az időjárás alakulása stb. Mindezek ellenére az eltelt időszakban csak két vállalat nem tudott eleget tenni az ez időszakra vállalt kötelezettségeinek, viszont hat vállalat túlteljesítette feladatait. Néhány jellemző példa az exportfejlesztésre HATVANI KONZERVGYÁR Több piacon ismert és közkedvelt a hatvani konzervgyár „Aranyfácán” márkájú gyártmánya, a sűrített paradicsom. Elhatározták, hogy ennek a piacokon jól elhelyezhető terméknek növelik a gyártását 5460 tonnával. (össztermelésük: 16.130 tonna.) Az erre a célra felvett 181 millió forintos hitellel 282,5 millió forintos kapacitásfejlesztést hajtottak végre 1978 végéig. Termelését a gyár már 1977-ben 2230 tonnával növelte a részlegesen belépő új kapacitások következtében. A fejlesztésen belül új gépeket szereztek be, valamint új üzemrészek, raktárak épültek fel. A termelés növelése szempontjából nagyjelentőségű a közel egymillió dollár értékű paradicsomsűrítményt gyártó és kiszerelő, valamint csomagoló automata gépsor volt. 29
