Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Kávássy Sándor: A magyar honismertető és statisztikai irodalomról
szól az országról Michael Horváth Statistica Regni Hungáriáé et partium eidem adnexarum (A Magyar Királyság és a kapcsolt részeik statisztikája) c., Pozsonyban, 1802-ben megjelenít munkája. Itt érdemel említésit Johann Andreas Demian Darstellung der Oestenreichischen Monarchie nach den neuesten statistischen Beziehungen (Az Osztrák Monarchia ábrázolása a legújabb statisztikai összefüggések szerint) c., négykötetes műve (I—IV., Wien, 1804—1807.) is. A szerző pozsonyi születésű volt, s amikor megírta munkáját, a harmadik kötetet Magyarországnak szentelte. A hazai statisztikai irodalom Stíhwartner után legnagyobb alakja Magda Pál (1770—1841) Magyarországnak és a határőrző katonaság vidékeinek legújabb statisztikai és geográphiai leírása (Pest, 1819.) c., hírneves kötetében az ország összefoglaló ismertetéséin kívül a megyékről és az egyéb közterületekről is részletesen szól. Munkáját Neueste statistisch-geographische Beschreibung des Königreichs Ungarn címmel, 1832-ben Lipcsében német nyelven is kiadták. Itt szólhatunk Ludovicus Nagy Notitiae politico-geogra- phico-statisticae inclyti Regni Hungáriáé, partiumque eidem adnexarum (Nemes Magyarország és a kapcsolt részek politikai, földrajzi és statisztikai ismertetése) (Budáé, 1828—1829.) c., kétkötetes művéről, melyben alfabetikus sorrendben haladva szól a megyékről és az egyes katonai körzetekről. Ismerteti azok földrajzi viszonyait, közigazgatását, az ott elterülő városokait, mezővárosokat, falvakat, pusztákat. Részletes kimutatást ad a lakóházak számáról, a lakosság vallási megoszlásáról. A két kötetben felhalmozott hatalmas és tiszteletet parancsoló adattömeg valóságos kincsesbánya, amennyiben a XIX. század első felének közigazgatási, települési és népességi viszonyai iránt érdeklődünk. Bár jelentőségben nem mérhető az eddigiekhez, figyelmet érdemel Lassú István Az ausztriai birodalom statisztikai, geographiai és históriai leírása (Buda, 1829.) c. munkája is. Számos jeles statisztikai munka fűződik a honismertető irodalom kapcsán már említett Fényes Elek nevéhez is. Ezék közül itt elsőként is Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statis- tikai és geographiai tekintetben c. (I—VI. Pest, 1836— 1840), valamint Magyarország statisztikája (I—III., Pest, 1842—1843.) c. munkáit emelhetjük ki. Az ország általános leírása után mindkettő sóikat ír a megyékről. Fontos munkája Az ausztriai birodalom statisztikája és földrajzi leírása (Pest, 1857.). Jelentős vállalkozásnak indult Magyarország statisztikai, birtokviszonyi és topographiai szempontból c. munkája is, ebből azonban csak az első kötet (Pest, 1860.) jelent meg. Ez csupán Trencsén, Szolnok, Bihar, Sáros, Komárom, Győr és Esztergom vármegyéket tartalmazza. Külön érdekessége, hogy a 100 holdon felüli birtokokról is kimutatást közöl. Nagy figyelmet érdemlő műve végül A magyar birodalom nemzetiségei és ezek száma vármegyék és járások szerint (Pest, 1867.) c. tanulmánya. Specifikus jellege miatt külön is becses forrás Galgó- czi Károly Magyarország, a Szerb Vajdaság s Temesi Bánság mezőgazdasági statisticája Pesten, 1855-ben megjelent munkája. A régi statisztikai irodalomból sorzáróként még két munkát érdemes kiemelnünk. Hunfalvy János Az osztrák birodalom rövid statisztikája, különös tekintettel a magyar államra (Pest, 1867.), valamint Keleti Károly Hazánk és népe a közgazdaság és társadalmi statistika szempontjából (Pest, 1871.) c. munkáit. Kávássy Sándor 61
