Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Sugár István: "Világnézeti" harc az egri strand körül 1933-ban
„Tiltakozunk az ellen — írta —, hogy az adófizető polgárok filléreiből, s emberszerető lelkek adományából összegyűlt pénzt a strandfürdő hátsó gondolatával, fölösleges fürdőbővítésre használják fel. .. EGER KONZERVATÍV, JÓZAN ÉLETŰ KÖZÖNSÉGE nem fogja létrehozni a közös strandfürdőt!... Veszedelmes dolog az anyagi jövedelmezőség — zengedezte a földbirtokos katolikus klérus lapja —, mert ha ilyen álláspontra helyezkedünk, legközelebb egy anyagilag jól jövedelmező játékbarlang, vagy más hasonló intézmény megvalósításának gondolatát is fel lehet vetni ugyanolyan joggal és okoskodással, mint a strandfürdő bevezetését.” Trak Géza polgármester 1933. április 29-ére hívta össze a strand ügyében dönteni hivatott képviselőtestületi közgyűlést. Azért tartozott az ügy a város legmagasabb fóruma elé, mivel a részvénytársaság részvényeinek elsöprő többsége nagyon helyes meglátással Eger város birtokában volt. A híres-neves közgyűlés napján így írt a strandellenes Eger című újság: „Egyének és szervezetek tiltakoznak A VÁROS MORÁLIS ÉLETÉT ALÁAKNÁZÓ TERV ellen, s az érett és megfontolt íté- letű közvélemény dönthetetlen falként áll szemben a NYÍLT TÁMADÁSSAL! Annál veszedelmesebb ez a mozgalom, mert olyan érveket sorakoztatnak fel, melyek ... FÖLÖTTÉBB ALKALMASAK ARRA, HOGY AZ EGYHÁZ ERKÖLCSI FELFOGÁSÁNAK HELYESSÉGÉBE VETETT HITET MEGINGASSÁK, SŐT EGYHÁZI TESTÜLETEKET NEVETSÉGESSÉ TEGYENEK.” A mai ember teljesen tehetetlenül áll ezzel a minden emberi képzeletet felülmúló konzervatív mentalitással szemben, s joggal vágja a múlt arcába: Hogyan kerül csizma az asztalra?! A KÖZGYŰLÉS A forró hangulatú egri városi képviselőtestületi közgyűlésen afelett döntöttek a városatyák, hogy tudomásul veszik-e, vagy pedig elutasítják a Városi Fürdő Részvénytársaság azon döntését, mely felhatalmazta igazgatóját, Frank Tivadar városi tanácsnokot, hogy a kiépített női uszoda helyén a két nem részére közösen használt strandfürdőt nyisson meg. Az első felszólaló, aki egyben megnyitotta a strand- ellenes párt pergőtüzét, dr. Kriston Endre címzetes püspök volt. Beszéde heves támadás volt a strandfürdő gondolata ellen. „Lelkiismeretem sürgetésére emelem fel tiltakozó szavamat a strand ellen!. . . Akik templomba járnak, azok tudják, hogy az egyház még a templomban is külön helyet jelöl ki a tisztességesen felöltözött nők és férfiak számára . . . EGERT ÉRETLEN DIÁKGYEREKHEZ LEHET HASONLÍTANI, aki azért gyújt rá cigarettára, hogy a többiek ki ne gúnyolják. DIVAT A KÖZÖS STRANDFÜRDŐ, MELY RENGETEG ERKÖLCSI VESZEDELMET REJT MAGÁBAN, s amelynek létjogosultságát Egerben még az sem támasztja alá, hogy két uszoda van. Évekkel ezelőtt megépítették a két uszodát, építőjátéknak (? S. I.) tekintették azokat, és a végén a férfiakat, nőket együvé akarják terelni az egyikbe. A DIVATHÓBORTOKAT, AMELYEK VILÁGNÉZETI HARCUK KÍSÉRŐJELENSÉGEI, ÓVATOSAN KELL FOGADNI, és nem lehet velük szemben arra hivatkozni, hogy másütt is követőre találnak. Ha ezt az érvet elfogadjuk, már most szégyeljük magunkat, mert Debrecen megelőz bennünket a halottégetéssel. Azt mondják, hogy a közös strandfürdő jövedelmező lesz. Nem hiszem, hogy ez igaz legyen, mert AZ EGRI KÖZÖNSÉG LEGNAGYOBB RÉSZE NEM FOG A STRANDRA JÁRNI! AZ IDEGENEK PEDIG NEM JÖNNEK IDE A STRAND KEDVÉÉRT olyan számmal, mint ahogyan a közös fürdő hívei gondolják. De még ha a legkedvezőbb idegen- forgalmat tételezzük is fel, nem szabad elfelednünk, hogy EGER ELSŐSORBAN ISKOLAVÁROS ÉS SOKKAL NAGYOBB KÁRT JELENT, HA A SZÜLŐK, AKIK EDDIG A KONZERVATÍV ERKÖLCSŰ VÁROSBA HOZTÁK GYERMEKEIKET, ELMENNEK INNEN, MINTHA AZ ÖSSZES SZÁLLODÁK TÖMVE VOLNÁNAK. A csalóka látszatot ilyen reális alapra állítja a józan gondolkodás.^ Gondoljuk meg, hogy az ígért, de a nagyon valószínűtlen haszonra törekedünk-e erkölcsi áldozatok árán? Gondolják meg az apák, hogy a családi szentélyben féltve nevelt leányaikat, vagy feleségeiket odaállítják-e a közös strandon az éhes férfiszemek elé... Gondolja meg a képviselőtestület mielőtt határozna, hogy milyen keserűséggel tölti majd el a gondolat az érsekfőpásztort, hogy tévesen érettnek vélt gyermek kezébe kést adott akkor, amikor az érseki fürdőket odaajándékozta a városnak... EZ AZ ÜGY A KATOLIKU S ERKÖLCS ÜGYE ! Sezta szempontot a közös strand szószólói elmulasztották figyelembe venni. Meg vagyok győződve arról, — fejezte be Kriston Endre címzetes püspök felszólalását —, hogy nemcsak egyéni véleményemet mondom, hanem sokak meggyőződésének adok hangot, amikor tiltakozom a közös strandfürdő intézménye ellen...” A püspök azt javasolta, hogy a képviselőtestület rendkívüli részvénytársasági közgyűlést hívasson össze, hol szavazzanak bizalmatlanságot a jelenlegi igazgatóságnak, s oly igazgatóságot választasson (!), mely valóban a város akaratát képviseli. SZODOMA FÖLDJE A támadást Kürthy Menyhért, a cisztercita gimnázium igazgatója nem kisebb hévvel és tűzzel folytatta. „Az igazgatóság diktátort választott (tudniillik Frank Tivadar személyében, S. I.), de hogy az igazgatóság teljhatalmat adjon VILÁGNÉZETI ÜGYEK-ben, amiben nem illetékes, én azt el nem fogadom!” Ezután felolvasta az egri cisztercita gimnázium 1931— 1932. évi értesítőjében megjelent tanulmányának egy részletét, melyben kifejtette, hogy a szülők messze földről azért küldik gyermekeiket nevelésre Egerbe, mert a város történelmi, művészi és zavartalan erkölcsű levegője páratlanul áll a magyar iskolavárosok között. „FELJAJDUL A SZIVEM — folytatta — A JÓ ERKÖLCSÖK KIKEZDÉSÉNEK HÍRÉRE. HOGY SZODOMA FÖLDJÉNEK EGY DARABJÁVAL AKARJÁK AZ EGRI TALAJT KÖZÖMBÖSÍTENI! Gondoljanak arra, hogy AZ ÉRZÉKISÉG HULLÁMA KIÁRAD A STRAND FALAI KÖZÜL, SZÉTBOMLASSZA AZ IFJÚSÁGOT, A CSALÁDOT, S EZ A NEMZET SZÉTZÜLLÉSÉT EREDMÉNYEZI!” AZ ERKÖLCSI ROMLÁS CSIRÁI Novák Sándor kanonok-plébános volt a következő felszólaló. „Nem vonja kétségbe azok jóhiszeműségét, — olvassuk a városi képviselőtestület jegyzőkönyvében, — akik a strand mellett dolgoznak. Nem aikar foglalkozni azzal, hogy kinek a pénzéből jött létre a strandfürdő, azzal sem foglalkozik, hogy nem lehetett volna-e elodáz- hatatlanabb beruházásokra fordítani azt a pénzt, amit a 44
