Hevesi Szemle 7. (1979)

1979 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Sugár István: "Világnézeti" harc az egri strand körül 1933-ban

közös strandfürdő megépítésére fordítottak. Mint Eger város plébánosa . . . TILTAKOZIK A KÖZÖS FÜRDŐ BECSEMPÉSZÉSE ELLEN! KULTÚRÁT EMLEGETNEK A STRAND HÍVEI, DE NEM LEHET KULTÚRÁNAK NEVEZNI A NŐK ÉS FÉRFIAK EGYÜTTFETRENGÉ- SÉT! Az erkölcsi liberalizmus térhódításával egyenes arányban csökken az erkölcsi érzés és kitermeli az anyagi kultúrát, amelynek súlya alatt nyögünk valamennyien. KORUNK AZ ERKÖLCSTELENSÉG MOCSÁRLÁZÁ­TÓL ÉG, s a betolakodó erkölcsi liberalizmus már az if­júság arcáról is le akarja törölni a szemérmet, és dön­tögeti a családi szentélyek ajtaját! Ez a veszedelem most jelentkezik ebben a városban is, mert meggondolatlanul ide is be akarják plántálni AZ ERKÖLCSI ROMLÁS CSlRÁI-t! Az uszodák száz százalékban megfelelnek az egészség kultúrájának, nem látja tehát a szónok szüksé­gét annak, hogy most közös fürdővé akarják azok egyi­két alakítani. Még ha olyan jövedelmező is lenne ez a vállalkozás, A PÉNZZEL FEL NEM MÉRHETŐ ERKÖL­CSI KÁR akkor is tiltakozásra késztetne a gondolat ellen.” MIT JEGYZETT A JEGYZŐKÖNYVVEZETÉS? Nagy László parasztképviselő már kiérlelt fasiszta hangot használt Eger város képviselőtestületi közgyűlé­sén, és senkinek sem tűnt fel ennék a mételynek a je­lentkezése a város vezető testületében, és senki sem uta­sította azt vissza. Na de hallgassuk meg, hogy mit is jegyzett fel a gondos jegyzőkönyvvezető szavaiból. „A nép nevében beszél, amely 70 százalékát teszi a város lakosságának... AZ ÉN FAJTÁM ELLEN DOL­GOZNAK! ... Mi voltunk a háborúban Odesszában, és láttuk a keleti erkölcsöket. Valaki a strand-pártiak közül szintén járhatott Odesszában, hogy megtetszett neki a könnyű erkölcs! (A fajimádó városi képviselő itt a strandpárt vezérére: Frank Tivadar városi tanácsnokra célzott, aki orosz fogságban volt, és orosz nőt hozott ha­za feleségül Odesszából. S. I.) VIGYÁZZUNK, MERT ODESSZÁHOZ KÖZEL VAN A SZOVJET, ÉS AKI BE­HOZZA AZ ODESSZAI ERKÖLCSÖKET, VÁLLALJA A SZOVJETÉRT IS A FELELŐSSÉGETI Ha az intelligen­cia ilyen rossz példát ad nekünk, ne csodálkozzunk, ha elromlik. MI LESZ, HA AZ ÉRETLEN FÖLDMÍVES LEÁNYOKAT BECSALOGATJÁK A STRANDRA? MA­GUK LESZNEK AZ OKAI, HA A FÖLDMÜVESSÉG IS ELZÜLLIK! A MÁSVALLÁSÜ (magyarán zsidó, S. I.) URAK FELÉ PEDIG AZT MONDOM: TARTSÁK SZEM ELŐTT A NÉMETORSZÁGI ESEMÉNYEKET, ÉS ÜGY VISELKEDJENEK, HOGY MAGUKRA NE VONJÁK A MAGYARSÁG HARAGJÁT!” A józan eszű egri polgár méltán hihette azt, hogy az ilyen útszéli, a keresztényi szeretetet, pogromra való uszítást méltán lábbal tipró förmedvény hallatára az egri klérus jelenlevő hangadóinak legalább egyike, rendre utasítja a városi képviselő urat. De nem tette! Hogy is tehette volna, mikor éppen ő is a maga gyalázkodó szó- használatával beállt, mint „hű egri paraszti katolikus” az egri érseki aula vezette strandellenes párt vezérszó­nokai sorába. Radii Károly érseki nyomdaigazgató, az egri érsekud­var leghűségesebb szolgalelkű jobbágya is folytatta a támadást a közös fürdő ellen, és személyesen Frank Ti­vadar ellen tüzelt. Azt kérte, hogy a Városi Fürdő Rész­vénytársaság igazgatósága háromnegyed részben a városi képviselőtestület tagjaiból álljon, s csak egynegyed rész­ben kapjanak benne helyet a városi tisztviselők. Sós Mihály paraszti városatya is heves kirohanások közepette támogatta az egri klérus harcos offenzíváját. „Figyelmeztet mindenkit, — olvassuk a Heves megyei Levéltárban gondosan megőrzött képviselőtestületi jegy­zőkönyvben, — hogy AZ ERKÖLCSTELEN STRAND LAVINÁT FOG ELINDÍTANI, S EZ A LAVINA MAJD SOK MINDENT ELTEMET. Gondolják meg azok az urak, akik a közös fürdő tervét kieszelték, hogy milyen példát adnak a népnek, amely könnyen tanul!” Ezt követően a strandpárt két hangadó képviselőjéé volt a szó. Kánitz Dezső, az EGRI VÁROSFEJLESZTŐ RÉSZ­VÉNYTÁRSASÁG létrehozója, mely jogelődje volt a „botrány”-t kirobbantó Városi Fürdő Részvénytársaság­nak, természetszerűen helyeselte az elhatározást, „mert ha már megépült, akkor hasznosítani kell. Egernek már nincsenek iparvállalatai, megszűntek, pedig addig volt jó világ, amíg a kémények füstöltek. Ezek adói elvesz­tek, kell tehát gondoskodni ezek pótlásáról. A strand az idegenforgalom révén erre lesz hivatott.” A közelmúltban lebontott Erzsébet Fürdő tulajdonosa Láng András szerint Egerben rendkívüli fontossággal bír az idegenforgalom, „melynek egyik lényeges ténye­zője a strand, mert a múlt évben is (tudniillik 1932-ben, S. I.) sok panaszt hallott az itt megfordult idegenek ré­széről amiatt, hogy családjaikat a fürdésnél elválasztot­ták. Nagy szüksége volt a város közönségének arra a pénzre, amelyet itt hagytak, — azt nem nélkülözhetjük!” NYÍLTSZINI BOTRÁNY Vitéz Subik Károly kanonok, érseki irodaigazgató, az egri egyházi iskolák és az érseki uradalom teljhatalmú „kormányzó”-ja éles strandellenes felszólalását heves közbeszólások és harsány kiabálások tarkították. Oly nagy volt a városháza nagy tanácstermében a zaj, hogy a jegyzőkönyv gondos vezetője egyetlen szót sem ért­hetett meg belőlük (!) — amint ezt a tényt gondosan fel­jegyezte. A nyíltszíni botrány elülése után így folytatta a népszerű nevén „KISÉRSEK”-nek emlegetett vitéz ka­nonok úr felszólalását: „BŰNÖS EMBER AZ, AKI ILYEN CSATÁROZÁSO­KAT IN SZÍNŰ ÁL! A VAROS VEZETŐSÉGÉTŐL PE­DIG KÖVETELJENEK OLYAN POLTIKÁT, AMELY A NÉP ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA!” Braun Károly megfontolt szavaival arra kérte a jelen­lévő címzetes püspököt, hogy „győzze meg az egyházfe­jedelmet (tudniillik Szmrecsányi Lajos egri érseket és pápai trónállót, S. L), illetve rajta keresztül a híveket a strand helyes voltáról, s ha azt olvassa, hogy Esztergom és a többi püspöki székhelyek strandjai bezárnak, úgy ő is elfogadja álláspontját, s a strandellenesek első helyére áll! De nem hajlandó Egerben kezdeni!... A város kö­zönségének egyenesen anyagi érdeke fűződik a strand­hoz...” ■ VAKONDOK-MUNKA Dutkay Pál kanonok szerint „akik ellenségeskedést szítanak és vitát támasztanak, szembenállnak a másik táborral, amelyik az erkölcs, vallás és hazaszeretet elveit védelmezi. VAKONDOK-MUNKA FOLYIK SZERTE A VILÁGON! VILÁGNÉZETEK HARCÁT VÍVJA AZ EM­BERISÉG! Ilyenkor nem szabad fölöslegesen elpazarolni az erőket, és egymás ellen kijátszani becsületes szándékú embereket! 45

Next

/
Thumbnails
Contents