Hevesi Szemle 7. (1979)

1979 / 3. szám - JELENÜNK - Salga Attila: Idegen "idegen" nyelvek

beesik (ismeretszerzés — anyagi elismerés), a nyelvtu­dás a perifériára szorul. Talán ezért is van, hogy túlsá­gosan lemaradtunk az egy főre jutó idegen nyelv tudá­sa tekintetében. • Az ismert anekdota szerint, egy magyar házaspárt külföldiek állítanak meg. — Sprechen Sie deutsch? — kérdezi az egyik. Néma fejcsóválás a válasz. — Do You speak English? — érdeklődik a másik. A házaspár in­telligensen széttárja a karját. — Pa-russzki? — próbál­koznak ismét. — Nem, nem! — tiltakoznak magyar­jaink. Miután az idegenek csalódottan távoznak, az asszony megjegyzi: — Látod, Géza, milyen jó lenne, ha tudnál valamilyen idegen nyelven! Mire a férj: — Miért? Ezek is tudtak vagy három nyelven és mire mentek ve­le?! • A szépirodalmat kiváló műfordítók tolmácsolják, a té­vében szinkronizált filmeket adnak, a moziban magyar színészek szinkronhangjában gyönyörködünk, a fel­iratos filmeket is megszoktuk. Szakembereink késéssel olvashatnak újításokról, műszaki szenzációkról, de ez ki­elégíti őket, hiszen magyarul kapják kézhez az anyagot. A turistacsoportok idegenvezetővel utaznak, vezetőink­nek tolmács dukál. Nyelvszakos tanáraink bizonyos szá­zaléka még most is iskolán kívül keres és talál állást. Kinek érdemes tehát hazánkban idegen nyelvet tudnia? Tanulnia, természetesen, mindenkinek kell, mert kö­telező ... tantárgy. Azt sikerült már elhitetni minden­kivel, hogy finnugor nyelvünk, az indoeurópai nyelvek rendszerétől eltérő sajátosságaival, másfajta nyelvi gon­dolkodásra késztető logikájával idegen szigetként áll a környező szláv, germán és latin nyelvek rendszerében. Igaz, ez nem hit, hanem tény kérdése. Az is tény azon­ban, hogy az általános és középiskolások nyelvi verse­nyein részt vevő diákok, a nyelvi tagozatos osztályok tanulói, a nyelvtudásukból élő szakemberek nagyszerűen el tudják sajátítani más népek nyelvét... ők miért? A nyelvtanulás rögös útjáról szól az a főiskolai be­számoló is, amelyből az alábbiakban idézünk: Mint is­meretes, minden hallgató köteles négy féléven át orosz nyelvet tanulni. Az ún. orosz lektorátust csoportokban elsősorban a következő tényezők gátolják a valódi nyelv­tudás megszerzését: 1. A heti három, ill. két oroszóra a középiskolákban csak hiányos alapokat, minimum-szókincset ad. Az ún. kötelező orosz tanterv követelményei szerint a felsőok­tatási intézményben csak a szaktárgyuknak megfelelő szövegfordítás alapjait kell a hallgatóknak elsajátíta­niuk. Mindezt anélkül — erről nem szól a tanterv —, hogy a hallgatók ismernék az orosz nyelvtan alapjait, a paradigmákat a gyakorlatban (írásban, szóban) is tud­nák alkalmazni. 2. Megfelelő motiváció híján (pl. nyelvvizsgára elő­készítés, találkozó szovjet fiatalokkal stb.) az orosz nyel­vet tantárgyként kezelik, s nem a kommunikáció esz­közeként. 3. A jegyzetek nem keltik fel a hallgatók érdeklődé­sét, a leckék túlságosan didaktikusak, nem életszerűek. 4. A jegyzetek nem a kontrasztivitás — a két nyelv összevetésének — jegyében íródtak. Hiányzik az anya­nyelvre támaszkodás elve. A hiányosságok, amint látjuk, magasabb fokon is újratermelődnek. A kiutat azok az előirányzott intéz­kedések körvonalazzák, amelyek idegennyelv-öktatásunk távlati fejlesztésében szerepelnék. Céltudatos, hatékony változtatásokkal, az érdeklődés maximális felkeltésével, a nyelvtudás társadalmi megbecsülésével kétségkívül jobb eredmények születhetnek. A kijelölt úton azon­ban mind a tanárnak, mind a tanítványnak megtorpa­nás nélkül kell haladnia, nehogy egy korszakváltó in­tézkedés cselekvő alanyai helyett annak elszenvedői le­gyenek. Saiga Attila □ Kapcsolat a könyvtárral. Az egri me­gyei úttörőház évek óta kapcsolatot tart fenn a Megyei Könyvtárral, annak gyer­mekrészlegével. Az úttörőház a szünidő­re részletes tervvel készült. A napközi­sek, valamint Egerben és környékén tá­borozó pajtásoknak gazdag programot biztosítottak. □ Érdekes témája volt annak a műhely- beszélgetésnek, amely az egri Megyei Könyvtár olvasótermében zajlott le. A Gárdonyi Géza Társaság ezúttal Dargay Lajos egri szobrászművészt látta vendé­gül. □ Két járási irodalmi vetélkedő ered­ményét hirdették ki a hevesi nagyköz­ségi-járási könyvtárban. Az alsósok szá­mára kiírt pályázat címe Mesebeszéd volt. A kisdiákok feladatául azt tűzték ki, hogy saját maguk írjanak egy me­sét. Mintegy harminc kis történetet talál­tak ki a gyerekek, a királylányról, az aranyszőrű medvéről — kedvenc hőseik­ről —. A legfamtáziadúsabb. legkedve­sebb történeteket írók közül az első ötöt jutalmazták. Nyereményük egyhetes részvétel a tarnamérai olvasótáborban. A felső tagozatos tanulók egv-egy re­gényből választhattak egy alakot, s a központi figuráról Gyermeksorsok cím­mel írtak pályamunkát. A legjobb öt al­kotást benyújtó diák szintén olvasótá­borba utazhatott. □ Cserelátogatásra érkeztek az angliai Exeter pedagógiai főiskola diákjai az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolára. Az egri angol szakos hallgatók feb­ruárban egy hónapig vendégeskedtek a szigetországban a nyelvet és az irodal­mat tanulmányozva. Viszonzásként mint­egy 30 tanárjelölt érkezett két hétre Egerbe júniusban. Ittlétük idején megismerkedtek a vá­ros nevezetességeivel, előadásokat hall­gattak a megyeszékhely történelméről, kultúrájáról. Bepillantottak a magyaror­szági tanárképzés módszereibe is. □ Csuvas TIT-delegáció érkezett a me­gyeszékhelyre a Csuvas és a Heves me­gyei tudományos ismeretterjesztő szerve­zetek közötti együttműködési megálla­podás értelmében. □ Kéthetes gyakorlaton vettek részt a harmadéves népművelő szakos főiskolai hallgatók, az egri Megyei Művelődési Központban. A diákok megismerkedtek a központ feladataival, tevékenységével, s az ide járó érdeklődőkkel. A két he­tet követően a hallgatók üzemekbe lá­togattak el. □ Felújítják az egri Petőfi kollégiumot. Az elképzelések szerint beszerelik a köz­ponti fűtést, a villanyhálózatot, s a kony­ha és éttermi rész is megújul és bővül. A fiatalok előreláthatólag 1980 szeptem­berében vehetik birtokba az újjávará­zsolt intézményt. □ Agria ’79 Tíz előadásban tűzte műso­rára az egri várszínház Vámos Miklós Háromszoros vivát című képtelen komé­diáját. A tíz előadást megközelítően ugyanannyi ezer néző tekintette meg, nemcsak az Eger és Eger környékiek, de az ide látogató, illetőleg itt nyaraló ha­zánk fial és külföldiek közül is. □ Orgonahangversenyekre került sor az Agria ’79 rendezvénysorozatának kere­tében. A megyeszékhely zenebarátai el­sőként Kistétényi Melinda koncertjét hallgathatták meg. Műsorán szerepelt Liszt: B-, A-, C-, H-preludium és fúga, Weinen, Klagen . .. változatok, valamint Ad nos, ad salutarem undam . . . fantá­zia és fúga. Júliusban a lengyel Andrzej Choro- sinszki mutatta be többek közt Bach, Mozart, Podbielski és Dupré műveit. A záróhangversenyre augusztus 6-án került sor. Matti Hannula finn vendégmuzsikus előadásában. □ A természet egysége elnevezésű tudo­mányos diáktábort, mely négy napig tar­tott, harmadik alkalommal rendezték meg Gyöngyösön. A kirándulással, elő­adásokkal egybekötött versenyt a Mátra Művelődési Központ rendezte. Célja az volt, hogy a gimnáziumokban tanított természettudományos tananyag elsajátí­tását, és az alkalmazási készséget mérje föl a neves akadémikusokból és egye­temi tanárokból álló szakembergárda. □ Játékpavilont létesített az egri Há- mán Kató Megyei Üttörőház a vakációzó gyermekeknek a megyeszékhely strand­ján. A pavilonban játékok, sportszerek várják az apróságokat. □ Üttörőnyár ’79 címmel gazdag progra­mot állított össze a gyermekeknek az eg­ri Hámán Kató Üttörőház. A program­ban játékos sportvetélkedők, versenyek szerepelnek, melyeket a megyeszékhely lakótelepein, illetve a gyermekvárosban tartanak. 40

Next

/
Thumbnails
Contents