Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 3. szám - Németi Zsuzsa: Megfigyelési gyakorlatok (Magyar István illusztrációja)
(Kutatás az éjszakában) Sokféle, visszatérő álmom van. A zuhanásos persze természetes, azt mondják, egy pillanatra ilyenkor kihagy a szív. Arra viszont már nincs magyarázatom, miért álmodom gyakran, hogy egy üres kastélyban járok szobáról szobára. Az utolsóban egy megrakott asztal, teli túrós rétessel. Ezt nem értem. Van egy pár étel, amit sokkal jobban szeretek. No, de ettől azért ez az álom jó álom. Van rossz is. Amikor egy szürke, beállványozott városban — talán London — vastraverzről vastraverzre ugrálok. Egy helyen kártyások ülnek, lábukat a mélység fölé lógatva. Beállók közéjük, mindig veszítek. A kislányról is gyakran álmodom, öt év körüli, szöszi mint én, rózsaszín pizsamában van, az ölemben ugrál, játszunk. Tervbe van véve, ahogy manapság mondani szokták. Lehet, hogy őt is el kellene felezni? (Számolom a napokat) Hétfő, kedd, szerda ..., harmadik hete csak tíz után jön haza. És érzem rajta a szeszszagot. Aztán egy nap szünet. Ideges. Fölhozunk egy üveg bort, megpróbál kedves lenni, de nem erőlteti túl a dolgot. Bebújunk a tévébe. Tíz óra, kissé imbolyogva lefekszünk. • (Az utcán) Űj zoknikat kap. örül néki. Kérem, hogy csináltassuk meg a ruháját, amihez három éve megvan az anyag, beleegyezik. Zakóért járjuk az üzleteket, ingekkel kacérkodik, és szeretne egy finom bőrtáskát is. Mit szeretek benne? Külsőre kedves, de hát láttunk már jobbat is, rosszabbat is. A szeme gyönyörű, hatalmas, kék, és mégis mélynézésű. Efölött sűrű szemöldök, alatta árnyalatnyira duzzadt, ívelt száj. Férfiasán szögletes arcát enyhén hullámos, sötétbarna haj keretezi. Az átlagosnál kicsit magasabb, arányos, karcsú test. Hosszú ujjú, szépen formált kezek, amelyeket oly jól esik most nézni, ahogy turkálnak a nyakkendők között. Mindez másnak persze köznapi. Mit is szeretek benne? A bőrét, az illatát, a ráncait, a reggeli szuszogását, azt, hogy türelmes, hogy okos, hogy mindig vidám, hogy vannak céljai. Fokozva: szeretem, hogy szeret, szeretem, mert szeret. Szerettem, mert szeretett. És ellentétesen: Tényleg, én vajon szeretem-e még? (önvizsgálat küllemre) Állok a tükör előtt. Elkelnék még egyszer, az bizonyos. Szőke vagyok, tehát, ha a szemem ráncait nem nézzük, koromnál mindig picit fiatalabb. Arcom, alakom elfogadható, normális. A tekintetem, a lábam talán szép. Az utcán még gyakran megfordulnak utánam, a körülöttem levő férfiak szívesen udvarolnak, öt év alatt kétszer megkérték a kezem, négyen azt mondták, halálosan szerelmesek belém. (Nem bizonyított.) Elkelnék még, az bizonyos. Talán egy mérnökhöz mennék. Talán egy orvoshoz. Sok pénzem lenne. Kocsim. Lehet, hogy egy vasöntőt választanék. Mindennap főzni kellene neki, havonta benzinnel kimosni a ruháját. Esténként meginnia egy pofa sört a barátaival. Nagyon békésen meglennénk. Hacsak nem verne. Régebben azt mondtuk, nem tudnánk egymás nélkül élni. Lehet, hogy tényleg meg kellene halnom? Néhány tabletta, vagy egy kifelé mozdulat a tizedikről... mást nemigen tudok elképzelni. Azt hiszem, egyre közönségesebbek a gondolataim. Istenem, a megcsalt asszony ... • (Magán szociostatisztika) A szüleim lassan harminc éve házasok. Ennyi idő alatt valószínűleg félreléptek egyszer-tkétszer. Az ő szülei, gondolom, szintén. A barátaink közt, úgy tudom, senki sincs, akinek ne lett volna már valamilyen komoly problémája otthon. A házasság intézménye csődben van. A válás világjelenség. De a szüléink együtt maradtak. És még együtt vannak a barátaink is. • (És ami ebből következik) Voltaképpen föl voltam rá készülve. Azóta, mióta én is megismertem azt, milyen egy férj mellett szerelmesnek lenni. Akkoriban talán ingerlékenyebb voltam, de azt hiszem, ő különben nem vett észre semmit. Hát akikor, miért kell nekem mindenről tudni? Lehet, hogy ez nagyobb szerelem, mint az enyém volt? Ezt nem lehet rendesen eltitkolni? Nos, én annak idején képes voltam még egyszer visz- szaszeretni belé. Tudtommal ez minden más, jó házasságban így történik. Gyerünk újra a közhelyekkel. A kilengés normális dolog. A kilengés nem is kilengés. Nem vagyunk a középkorban, nem járhatunk el egymás mellett lesütött szemmel. A pszichológusok már régen bebizonyították, hogy a k ét-három ember iránt érzett szeretet jól megférhet egymással. A hűség ma sok mindent jelent, de legkevésbé az ágyhoz való ragaszkodást. • (Egy aljas közjáték) Visszamentem a leletekkel az orvoshoz. Azt mondta, mutogatni kellene, hogy mennyire egészséges vagyok. Kár. Talán, ha ápolni kellene, többet foglalkozna velem. Míg jártam a laboratóriumdkat, a rendelőket a szívpanaszaimmal, olyan jól tudott aggódni. • (Elmélkedés az Ismeretlenről) A nő barna lehet, és hosszú hajú. Mindig az ilyeneket szerette előttem. Ahogy visszarémlik, egyetlen kivételként vagyok szőke. Ezenkívül inkább lány, mint asszony, ha ilyen sok ideje van ... Vagy nagyon rossz házasságban élő asszony. Bár inkább a lányok akarnak erőszakosan férjhez menni, mégis az asszonytól félnék 24
