Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 3. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Galambos Ferenc: Napjaink európai ex libris-művészete
kolaj Kofanov, a festői hatásokra törekvő Lev Beketov, s a mindig kísérletező A. A. Obrincev művészete is. V. N. Szkljoruk, V. Szapil, L. Sz. Antimonov, J. A. Baranov, A. Mosijcsuk (zsúfoltságában is megragadó és kifejező ex musicisa a pályadíjnyertes művek mellett sem veszett bele a tömegbe) az utánpótlást jelentik, s arról tesznek tanúságot, hogy a szovjet ex libris-művészetnek a jövőben sem lesznek utánpótlási gondjai. A nemzetközi évkönyv Kalasnikovot mutatta be, megunhatatlanul, szavakba próbálván szorítani művészetének sokszor megfoghatatlan, jobban mondva meghatározhatatlan sajátságait. • A csehszlovák ex libris-művészet múltja és jelene az érdeklődés homlokterében állt mindig, s áll ma is. A csehszlovák ex libris-művészetnek a második világháború utáni korszáka a közelmúlt fájdalmas veszteségei: a kitűnő fametsző Josef Hodek, s a kiváló rézmetsző, Stanislav Kulhanek eltávozása ellenére is töretlenül fejlődik, kitűnő művészekkel és művekkel lepve meg saját hazájukat éppen úgy, mint az egész világot. Ciril Bouda elegáns és klasszikusan kimért könyvjegyei, Vojtech Cinybulk gazdag fantáziára valló kisgrafi’kai remekei, Ladislav Vodrazka vibráló mozgalmassága, Michael Florian hagyományőrző ex librisei, Ladislav Rusek ámy- képmegoldású lapjai, Zdenek Mézl fantáziadús vaskossá- ga hiányoztak ugyan Luganóból, de az első vonalbeli művészek közül Miroslav Matous, Bohumil Krátky, Rostislav Michál, Ladislav Vlodek és Josef Weiser ex librisművészete így is méltóképpen reprezentálta Csehszlovákia ex libris-művészetét az utánpótlással (Jiri Hadlac, Jana Kosalova, Borivoj Borovski, M. Konecnova, N. Kra- lova) együtt. Arról is meggyőzték bennünket, hogy vagy féltucat kiváló művész távolmaradása miatt alig szűkül be az összkép, az éppen mindig kéznél levő művészek is új meg új szépségekre táguló világukat hitelesen közvetítik, de arról is tudomást szerezhettünk, hogy a generációváltás semmiben sem okoz törést, s a fiatal művészek nemcsak új utak kitaposását kísérlik meg, de hű őrzői a hagyományoknak is. Josef Weiser színes képi világa távoli Picasso-reminiszcenciákat idéz, mégis önmagát adja, Otakar Marik pedig, áki orvos létére a legjobb cseh ex libris-művészek közé dolgozta fel magát, az organikus és művészi egység jegyében komponál, a hagyományos formavilágot igyekszik új gondolati vagy érzelmi tartalommal feltölteni. Bohumil Krátky vérbeli grafikus lévén, a vonalra bíz mindent, Rostislav Michal pedig az egyéniség kifejezésében mindig a lényegre tör és így ér el sikereket. Ladislav Vlodek változatlanul őrzi romantikus életérzésének hangulati elemeit, s ez ex musiciséne'k különös, belső sugárzást biztosít. Oldrich Kulhanekről nem tudjuk, hogy milyen kapcsolat fűzi Stanislav Kulhanekhez, de kitűnően őrzi a kulhaneki hagyományokat; luganói lapja a témához tapadó kitűnő ötlet, s a technikai remeklés szerencsés találkozása. Kamila Stanclova egyelőre még sok mindent akar egy lapba belezsúfolni és a bőség zavarával nem mindig tud megküzdeni. A FISAE-évkönyv csehszlovák részről Vladimir Komarek művészetét mutatja be, aki túl van már kétszázadik ex librisén. Képi világa egyszerű, elsősorban tárgyakat és tárgy együtteseket ábrázol, de velük is tud „mesét mondani”, miközben ködös, misztikus hangulatot teremt. A szlovák ex librisről pár évvel ezelőtt még alig tudtunk valamit. Napjainkban azonban (s ebben a szlovák ex libris-egyesület megaliákításának van nagy szerepe) egyre többször hallatja a hangját. A grafikusok közül főleg a nők kötöttek barátságot az ex librissel; közülük Kamila Stanclova, Jana Kiselova-Sitekova, mint úttörők, Luganóban is ott voltak, sőt az utóbbi a Fondazio Schaub pályázatának harmadik díját is elnyerte. E munkája szürrealista indíttatású, jelképrendszere is szokatlan, de éppen ebben van az ereje. A férfinemet Dusán Kallay képviselte erőteljes magabiztossággal. Olaszország, művészeti nagyságához és jelentőségéhez híven, az ex libris-művészet terén is kitűnő művészeket, s legtöbbször korszerű szépségeszményeket feltáró alkotásokat állít a bibliofillá szolgálatába. Itália ex libris-művészetére napjainkban Italo Zetti és Tranquillo Marangoni nyomja rá a bélyegét. Italo Zetti ma a világ legmegbecsültebb fametsző ex libris-művésze, akinek klasszikus képformálása, utolérhetetlenül finom, szemnyüvő metszőtechnikája, mediterrán derűje és természetes eleganciája sokaknak követendő, de utolérhex»Libris Keserű I» 5
