Hevesi Szemle 7. (1979)

1979 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - D. Berencsi Margit: Nagy László: Tűz

a pogány rítusok és a keresztény litániák zsolozsmázó hangja keveredik. Expresszív hatása a felhívó szerepen kívül az akusztikai-hangulati atmoszféra megteremtésé­ben mutatkozik meg leginkább. De benne rejlik a bűvö- lés, a tettek vállalására ösztönző erő is, mert a megszólí­tás ismétlésével emelkedő feszültséget erős izzású ér­zelem kíséri. Az ismétlődés összefonódik egyéb versépítkezési el­járással, s együttes hatásukból fokozódó zeneiség fakad. Ezt szolgálja a szórend, amelyet a költő művészi szán­déka irányít. Elsősorban kiemelés a célja — hiszen a vers a tettekre való ösztönzés jegyében fogant — ezért helyezi a felszólítást kifejező igéket mindig a sorok ele­jére. Ezzel a megoldással az akusztikai réteg is jelen­tős szerephez jut, elősegíti a vers dinamizmusának erő­södését. A lendület, a tempó fokozásában tevékeny részt vál­lalnak a mind gyakrabban előforduló igék és igeneves szerkezetek (számbeli arányuk magas, 25,6%), amelye­ket nemcsak a bonyolult mondanivaló sűrítésére, a logi­kai viszonyok megvilágítására használ fel, hanem a vers­ben levő változatosság és a mozgás érzékeltetésére is. A vers -akusztikai jelenségeiben található még más szabályos ismétlődés. Az egyszavas cím tartalmi gazda­godással épül be minden „versszak” kezdetébe, sőt a magas hőfokú, lezáró sort is ez alkotja. A gondolatok periodikus tagolása a drámaiság, a versbeli feszültség lenyűgöző hatásának érzékeltetésére igen alkalmas. Ez a tágabb értelemben vett ritmikusság összhangban van az elsöprő lendületű, kemény struktúrájú vers formai, tartalmi és grammatikai ötvözetével. Szorosan kapcso­lódik itt egymáshoz — a Nagy László-i szándék szolgá­latában álló — valamennyi versépítő elem, s jelzi a köl­tő finom arányérzókét, őrzi a remekmű kényes egyen­súlyát. D. Berencsi Margit KRÓNIKA HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 34. évior- dulóját — legnagyobb nemzeti ünnepünkhöz méltóan — köszöntötte az ország, a megye népe. Mindenütt a kialakult hagyományok­nak megfelelően emlékeztek meg a több mint három évtizeddel ezelőtti, korszakváltó eseményekről. A Heves megyei nagygyűlésre az idén Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban került sor április 3-án este. A díszünnepség szónoka Skultéti János, a me­gyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az Izzó gyöngyösi gyárának igazgatója volt. Az ün­nepség második részében színes kulturális műsorra került sor, egyebek között az Egri Szimfonikus Zenekar és a gyöngyösi Vid- róczki Néptáncegyüttes közreműködésével. * SZÁZEZER FORINTOT KAPTAK a megye ifjúsági és gyermekkönyvtárai az ifjúság- politikai alapból a nemzetközi gyermekév­ben. A pénzt berendezésekre, szakmai esz­közök bővítésére használják fel. Bővítik a csoportos foglalkozáshoz elengedhetetlenül szükséges bútorzatot, vetítőket, lemezjátszó­kat vásárolnak. Sok könyvtár tart fenn gyermekklubot, iro­dalmi színpadot, technikai és zenei szak­kört, így a munka színvonalának további emeléséhez elengedhetetlenül szükségesek az említett eszközök. * AZ EGRI DOBÓ-BÁSTYA FALÁNAK egy része 1976 nyarán megcsúszott, veszélyeztet­ve a környező lakóépületeket és az ott élő családokat. Ezt követően kétszeri robban­tással leomlasztották a veszélyes falrészeket. Rövidesen kezdetét vette a felújítás: elké­szültek a tervek, s jelenleg már folyik az újjáépítés. A munkát a Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat dolgozói végzik. Az építők úgy igyekeznek, hogy az újjászülető Dobó-bástya ismét eredeti formájában gyö­nyörködtesse majd az egrieket és a turistá­kat. A HEVESI SZEMLE GYÖNGYÖSÖN. A He­vesi Szemle szerkesztőségi bizottsága kihe­lyezett ülést tartott februrában Gyöngyösön, a Kertészeti Egyetem főiskolai karának könyvtárában. Ez alkalommal Gyurkó Géza, felelős szerkesztő tájékoztatta a vendéglá­tókat a folyóirat szerkesztési elveiről. A résztvevők beszámoltak tapasztalataikról, szá­mos érdekes észrevételükkel a további mun­kához nyújtottak segítséget. * AZ ELSŐ HEVESI JÁRÁSI PEDAGÓGUS­SPORTNAPON a járás pedagógusai, mintegy száznyolcvanán, az „Edzett ifjúságért” moz­galom keretében megmutatták, nemcsak el­méletben, hanem gyakorlatban is kedvelik, illetve tanítják a sportot. BARANGOLÁSOK BRASSÓ KÖRNYÉKÉN címmel került sor az ismeretterjesztő es­ték programsorozatának keretében Juhász András előadására Gyöngyösön, a Mátra Mű­velődési Központban. Az érdeklődők megis­merkedhettek Sinaiával, Brassóval, s a hét­lépcsős vízeséssel, színes diaképekről. * TÁNCHÁZI MŰSORT RENDEZTEK Egerben, a Megyei Művelődési Központ nagytermében, melynek vendége Löffler Erzsébet néprajz- kutató volt. A Gárdonyi Géza Gimnázium­ban és az Alpári Gyula Közgazdasági Szak- középiskolában is tartottak bemutatót a mű­velődési központ társastáncklubjának tagjai. * A XIV. ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁK­KÖRI konferenciát március 21. és április 13. között rendezték meg Egerben, az Országos Diákköri Tanács a KISZ-szel és a felsőok­tatási intézményeket működtető minisztéri­ummal karöltve. A rangos programsorozat országos megnyitójára s egyben a társada­lomtudományok körében megírt legsikere­sebb diákdolgozat háromnapos vitájára, „megvédésére” Egerben, a Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskolán került sor. RÉGI EGRI KÉPESLAPOKBÓL nyílt kiállí­tás a Megyei Könyvtárban. Az összegyűj­tött képeslapokból válogatták ki azt a két­száz fekete-fehér postai lapot, amely Eger történetét elevenítette fel. * NEMZETKÖZI GYERMEKSZALONT NYI­TOTTAK Párizsban, tíz ország képviseleté­ben, a nemzetközi gyermekév alkalmából. Itt háromezer gyereket láttak vendégül. A tíz ország között volt hazánk is. Mi a magyar úttörők életéről szóló kiállításon adtunk íze­lítőt gyermekeink hétköznapjairól, örömei­ről. Pavilonunkban a házigazda tisztét az egri Harlekin bábegyüttes vezetője, Demeter Zsuzsa töltötte be, akik bábkészítésre és já­tékokra tanította meg a különbző nyelvet beszélő, de a bábjátékot egyformán kedvelő emberkéket. * SZOBORAVATÁS HATVANBAN. A Farkas Imrét ábrázoló mellszobrot, Gál András al­kotását Szabó Iván. Munkácsy-díjas szob­rászművész, a Képzőművészeti Főiskola ta­nára adta át a hatvaniaknak. Mint elmon­dotta, a hatvani születésű tanító nemcsak a gyermekek neveléséért tett meg mindent, hanem antifasiszta ellenállóként harcolt a nyilasuralom ellen, s az igaz ügyért életét áldozta. * TIZENNÉGY SZOVJET PIONÍR vendégsze­repeit Egerben. A Hámán Kató megyei TJt- törőházban mutatták be zenei műsorukat, amelyet a szovjet pajtások mozgalmi dalai­ból, s a Szovjetunió népeinek zenéjéből ál­lítottak össze. FEDETT LOVARDA ÉPÜL Szilvásváradon, a lovassportok miatt is mind ismertebbé, kedveltebbé váló bükki kiránduló és üdülő­helyen. A csapott tetőzetű, műanyag hul­lámlemez borítású, vonzó megjelenésű — tájba illő — létesítmény ezer néző befogadá­sára lesz alkalmas. Az „U”-alakú tribün hosszanti része alatt különböző raktárak, szociális helyiségek s — több más mellett — a vendégeket kiszolgáló büfék kapnak he­lyet. * DÍSZKUTAK EGERBEN. Az egri városi ta­nács műszaki osztálya néhány évvel ezelőtt a Képző- és Iparművészeti Lektorátus ré­vén tervpályázatot hirdetett diíszkutak ké­szítésére. A cél az volt, hogy az eddiginél is vendégváróbbá, esztétikusabbá formálják a megyeszékhelyet. A bírálóbizottság a beérkezett öt javaslat közül hármat tartott kivitelezésre érdemes­nek, s a feladattal neves alkotókat bíztak meg. A Jókai és a Kossuth Lajos utcák találkozásánál levő kis parkban kap helyet Mészáros Dezső műve. Gádor Magda szo­borkompozíciója a Bartók Béla teret teszi majd változatosabbá. A Széchenyi u. 5. szám alatt ízléses, az épület korával, stílusával harmonizáló zöld­övezetet létesítenek. Ide kerül Pusztai Ágnes keramikus munkája. Az elképzelések szerint a díszkutak 1980- tól szépítik a várost. * RITKA ÉVFORDULÓHOZ ÉRKEZTEK EL a gyöngyösi műkedvelő színjátszók. Huszonöt esztendeje annak, hogy Jankovits Jenő ve­zetésével néhány lelkes színjátszó hozzákez­dett az akkor még nagy érdeklődéssel kísért előadásokhoz. Az idő múlásával ennek az együttesnek a neve többször változott, így ma már Gyöngyösi Játékszín néven ismer­tek, nemcsak a mátraalii városban, hanem megyénkben is mindenütt, ahol az elmúlt két és fél évtized során megfordultak és elő­adásaikkal szórakoztatták kedves közönsé­güket. A jubileumi évforduló arra ösztönözte őket, hogy rendezvénysorozaton mutassák be, honnan indultak és hová értek el, illet­ve mik a terveik. A tárgyi emlékekből ki­állítást is rendeztek. * TÁBORT SZERVEZETT Felsőtárkányban a megyei KISZ-bizottság a Heves megyében működő középiskolák diákújságíróinak, diák­rádiósainak továbbképzésére. Velük együtt készült fel az újságírói munkára az egri diáknapok lapjának ifjú stábja is. * BENKÖ PÉTER, Jászai Mari-díjas színmű­vész előadói estjére az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola pinceklubjában került sor. A rendezvényen közreműködött a Bojtorján együttes is. 61

Next

/
Thumbnails
Contents