Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: Heves megyei szólások és közmondások világa
latban Erdélyi János azt jegyzi meg közmondásgyűjteményében, hogy „alkalmasint Gyöngyös szép fekvése” adhatott alapot a szólás megalkotására. Ennek a szólás- hasonlatnak van alakváltozata is. Helyen vagyunk mint Gyöngyös szólásváltozathoz ma már általánosított értelmet, tanulságot és használati értéket is társítanak. O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című gyűjteményében így értelmezte a szólást: Most már értem a dolgot. Az 1880-as években többen is feljegyezték ezt a szó- láshaisonlatot is: Helyre zökkent, mint Gyöngyös. Kétféle magyarázatot is fűztek hozzá. Egyesek ezt a jelentéstartalmat tulajdonítják a szóláshasonlatnak: a maga helyén van, jól érzi magát. Mások szerint ez a szólás- hasonlat annak köszönheti létét, hogy Gyöngyös városa „oly sokszor és érzékenyen károsult a tűztől”. Az 1917 május 21-én pusztított gyöngyösi tűzvész alkalmából kiadott „Gyöngyösi phönix” az egész ország színe elé tárta, hogy „a lángtenger hogyan falta fel éhesen a várost.” Ez az esemény adott alapot a legújabb szólásváltozat megszületéséhez. Szerte az országban ismeretes ez a szóláshasonlat is: Leégtem, mint Gyöngyös. A gyöngyösi ferencrendi zárdához köti a hagyomány ezt a szóláshasonlatot: Vérré vált benne, mint barátban a lencse. A népetimológián alapuló szólás háttere: a páterek és fráterek arra a kérdésre: legyen-e lencse az étlapon, így válaszoltak latinul: vere valet. A nép nyelvén a hangalaki hasonlóság alapján ez a nyelvi forma alakult ki: vérré vált. Gyöngyös környékén jól ismert szóhasonlat: Tartós, mint a barátok olvasója. A palóc közösségben gyakran hallatszott ez a szólásforma: Úgy él, mint a barátok szamara (szegényesen tengődik). A Heves megyében elterülő Mátra hegység neve is szerepel néhány szélesebb körben ismert szólásban. A magyar szólásgyűjteményekben olvashatók pl. ezek a változatok: Annyi, mint a Mátra szele (sok van belőle, sok a munka, az elfoglaltság). Állandóbb a Mátra hegyénél (állhatatos, kitartó), öreg, mint a Mátra hegye. Változata: öreg, mint a Sárhegy (Gyöngyös). A Mátra alji falvakban gyakran emlegetik ezeket a szólásformákat is: Ködöl a Mátra. A népdal szövegében is szerephez jut ez a nyelvi forma: Ködöllik, ködöllyik a Mátra (eső lesz) — Tőgyei a Mátra (eső készül). Ismeretes ez a szólás is: Tőgyei a Mátra, megellik mára. Alapot ehhez a változathoz az adott, hogy a tőgyei szónak nem az esőre ködözik jelentéstartalmára gondolt a rigmus megalkotója, hanem a használatosabb megtelik a tehén tőgye tejjel fogalmi értékre. A Heves megyei Kompolt községet, a nevéhez kötődő közmondás révén szerte az országban emlegetik. Az egész magyar nyelvterületen ismert mondásként élnek ezzel a szóláshasonlattal: Rátartja magát, mint a kom- polti kisasszony. E mondás széles körű elterjedtségét bizonyítja az is, hogy sok változata alakult ki. Nagyon ismeretes pl. ez a forrna: Rátartja magát, mint a kom- polti nemes asszony. Közmondásgyűjteményeinkben még ezeket a változatokat olvashatjuk: Kényes, mint a kom- polti kisasszony. Büszke, mint a kompolti nemes asz- szony. Rátarti, mint a kompolti nagyasszony. Cifra, mint a kompolti menyasszony. Kéreti magát, mint a kompolti nemes asszony. Ügy ül itt jegyben-gyűrűben, mint a kompolti menyasszony (Vö. még: Magyar Nyelv, LXIII. 84—87.). Hogy általánosabb értelemben és tanulsággal telítetten is éltek nagyapáink, nagyanyáink ezekkel a szólás- változatokkal, bizonyítja az is, hogy a büszke, kényes, rátarti, válogatós, öntelt, hegyes, gangos, hivalkodó, ke- vélykedő jelentésárnyalatokat kifejező rokon értelmű szavak sorába is beilleszthető ez a szólásmód is: Amolyan kompolti kisasszony. Olyan, mint a kompódi nemes asszony (tehát: büszke, rátarti, kényes, kényeskedő). Hallható még ez a szóláshasonlat is: Vár, mint a kompolti kisasszony (válogat a kérőkben). Valamikor valóságalapja is lehetett az idézett szólás- változatoknak, s nem véletlenül vált a büszkeség, a kényesség, a rátartiság képviselőjévé, szimbólumává a kompolti kisasszony vagy nagyasszony. Erre utal Erdélyi János gazdag közmondásgyűjteményének a szóláshoz fűzött e megjegyzése is: „Az egyszeri kompolthi nagyasz- szony igen szerété kicsire húzni a száját, mit elneveztek vasárnapi ráncnak is. Végtelenül finomul ejté ki a szakácsnő előtt a borsó, a galuska, a szalonna szavaikat, midőn piperésen felöltözve, a kanapén mozdulatlanul ülve, az ebéd felől rendeléseket tőn.” Dugonics (Magyar Példa Beszédek, II. 57.) is közli a szólást, s ezt a megjegyzést társítja hozzá: „Kompolt falu Heves Vármegyében fekszik. A kompolti nemes asszony úgy reá tartotta magát, hogy gyalog senkivel se beszéllett. Ezt így csúfolták a Magyarok: Reá tartya magát, mint a kompolti nemes asszony.” Ma már a felsorakoztatott közmondásváltozatok egyi- ke-másikia kihalóban van. De Hevesben, főleg a palóc vidékeken még igen gyakran felhangzik ez a szólásváltozat: Tartya magát, mint a kompoótyi kisasszon (ke55
