Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Fenyő István: Bajza József az irodalomkritikus és a szerkesztő
lyebben emelje be, ismertesse meg a kortársi Európa haladó vívmányait a hazai köztudattal. Mindez összefüggésben volt azzal, hogy az Athenaeum időközben az ellenzéki reformmozgalom országos szócsövévé vált. Az ország életének korszerűsítését célzó elgondolásokról persze jócskán szóltak már idehaza a megelőző évek sajtójában is, de Bajzáék folyóirata új politikai elveket és módszereket alkalmazott. Nem részleges változásokat kívánt, hanem gyökereset, nem csupán a mezőgazdaság kapitalizálását tekintette feladatának, hanem az ország egész életének átalakítását. S ami még fontosabb: már nem Széchenyi elképzelései szerint, azaz felülről hozott intézkedések alapján óhajtotta megvalósítani azt, mint inkább tömegmozgalommal, azaz párt alakításával. Az Athenaeum legnagyobb érdeme, hogy széles körben értette meg az olvasókkal: a megkívánt változások csakis társadalmi harc, méghozzá egy párt által irányított, s a tömegek által fáradhatatlanul végzett harc eredményeként valósulhatnak meg Magyarországon. Előkészítette a liberális ellenzéki reformmozgalom fejlődésének újabb szakaszát, Kossuth harcát az egész nemzet életére kiterjedő polgári átalakulásért, az önálló, független polgári nemzetállamért. Bajza utóbb híve, hirdetője is lett a kossuthi eszméknek, fontos feladatokat vállalt a reformkor legnagyobb politikai vezérének törekvésében. Nevéhez fűződik a reformellenzék Ellenőr című zsebkönyvének szerkesztése 1847-ben, mely az ország polgári átalakításának és az önállóságnak legfontosabb követeléseit összegezte a forradalom kitörése előtti történelmi pillanatban; ő szerkesztette a forradalom és a szabadságharc idején Kossuth Hírlapját, 1849-ben pedig — a Habsburg-ház trónfosztása után — a Futár című, köztársasági szellemű lapot, amelynek a hadiesemények torlódása következtében mindössze egyetlen száma jelenhetett csak meg. Egészen Világosig kitartott 1848—1849 ügye mellett. A szabadságharc bukása, a nagy remények meghiúsulása Bajzát oly mértékben megrendítették, hogy alkotóereje fokozatosan elapadt. Akárcsak nagy barátja, Vörösmarty, testileg-lelkileg megtörtén élte életének utolsó éveit. Bajza József olyan folyóiratokkal gazdagította a reformkorban a nemzeti műveltséget, amelyeket hosszú éveken át nem kerülhettek meg idehaza a kiművelt emberfők, amelyek középpontjává tudtak válni jobbra törő akaratuknak és szellemi erőfeszítéseiknek. A kimondott szó felelősség, a szó kimondásához mindenkinek joga van, a becsületes véleményalkotástól és az igazság nyilvános hirdetésétől megfosztani senkit sem szabad — ezeket a sarkelveket véste kitörölhetetlenül olvasóinak tudatába. Princípiumokat, amelyek szellemi-kulturális életünkben ma épp oly időszerűek, mint valaha. Fenyő István KRÓNIKA A MEGÜJULT EGRI MINARETET újra megtekinthetik az Egerbe látogató hazai és külföldi vendégek. A felújítási munka tulajdonképpen 1972- ben kezdődött, mikor is a városi tanács egy belső vasbeton köpennyel erősítette meg az építményt. Ez azonban kevésnek bizonyult az évszázadok során megkopott, meglazult falnak, így az Országos Műemléki Felügyelőség egri építésvezetősége 1976-ban hozzálátott a külső felújításhoz, amely több mint két évig tartott. A rekonstrukció során félezer követ cserélték ki újra, s a falakat kőszilárdító és nedvességtaszító anyaggal vonták be. A konzerválás több évtizedre megóvja majd Eger egyik jelképét az időjárás viszontagságaitól. * MEGKEZDTE MUNKÁJÁT a FAFARAGÓK STÚDIÓJA, az egri Megyei Művelődési Központban. A szűkebb hazánkban dolgozó népi fafaragók stúdiójának vezetője és szak- tanácsadója Péterfi László szobrászművész. * A NÉPSZÍNHÁZ, Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember című regényének színpadi változatát mutatta be Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban. * A NÉPMŰVÉSZEK STÚDIÓJA két éve működik az egri művelődési központban. A nemzetközi gyermekév alkalmából a stúdió tizenöt alkotója egy játszóteret tervez és készít, amelynek mászókái, játékai fából készülnek. * TOJÁSGYÜJTEMÉNY KIÁLLÍTÁST RENDEZETT a gyöngyösi Mátra Múzeumban dr. Tiszamarti Antalné marcali lakos. Az érdekes gyűjtemény 300 darabból álló különböző nagyságú tojássorozat, mely 40 éves gyűjtőmunka eredménye. A díszítőelemek egy részét utazásai során gyűjtötte idős emberektől, a másik része egyéni fantáziáját tükrözi. Nagy érdeme, hogy a természet csoládatos alkotásait látta meg és rendezte el szemet gyönyörködtető formában. SZABADIDŐKÖZPONTOT építenek Egerben, a Kőlyuktetőn, melynek az a célja, hogy ki- kapcsolódást és sportolási lehetőségeket biztosítson. A munkálatok, amelyekre a városi tanács és a MEBIB együttesen 1,5 millió forintot költ, még ebben az évben befejeződnek. * AZ ÚTTÖRŐ KULTURÁLIS SZEMLE megyei versenyét a gyöngyösi zeneiskolában rendezték meg, amelyen zenekarok és éneklő rajok vettek részt. A zenekarok közül a füzesabonyi Állami Zeneiskola vonószenekara, a megyei Hámán Kató Úttörőház fúvószenekara, az éneklő rajok csoportjában pedig a gyöngyösi 6. számú Általános Iskola tanulói, valamint az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorlóiskolájának diákjai kaptak arany oklevelet. * KIÁLLÍTÁS NYÍLT EGERBEN Arató István festőművész képeiből. A Képcsarnok Vállalat Rudnay Gyula termében Keres Emil Kossuth-díjas érdemes művész nyitotta meg a kiállítást. * EGER MÚLTJA A JELENBEN címmel érdekes könyv jelent meg az egri városi tanács gondozásában. Dr. Kieb Béla a kötetben a város alatt húzódó pincerendszer településtörténeti és földtani okait kutatja. * KÜLFÖLDI BŰVÉSZEK „AJÁNDÉKA”. Egy pozsonyi kis bűvésztársulat elhatározta, hogy a nemzetközi gyermekév alkalmából 100 előadással örvendezteti meg a magyar- országi kicsinyeket. * A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSÁNAK 60. évfordulóján, március 21-én este díszünnepséget rendeztek az egri Gárdonyi Géza Színházban. A magyar Himnusz elhangzása után M. Szilágyi Lajos, színművész elszavalta Tóth Árpád: Az új Isten című versét, majd az egri városi párt- bizottság első titkára köszöntötte a díszelnökség tagjait. A köszöntő szavak után Vaskó Mihály, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. MEGYEI KULTURÁLIS DELEGÁCIÓ utazott Csuvasiába, a Tanácsköztársaság létrejöttének 60. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő magyar tudomány és kultúra napjaira. A delegáció tagjai részt vettek a Jakovlevi Állami Egyetem által szervezett tudományos ülésen. Az ottani érdeklődőknek két kiállítás anyagát mutatták be. Az egyik a Mindenkihez című, a dicsőséges 133 nap emlékét idézi, a másik szűkebb pátriánk szőtteseiből, hímzéseiből adott ízelítőt. A megnyitón fellépett az Egri Vonósnégyes, s műsort adott a füzesabonyi áfész Tinódi kamarakórusa is. * FIATAL ÉNEKESEK ADTAK HANGVERSENYT a Megyei Művelődési Központ dísztermében. Az Egri Zeneiskola volt tanítványai felléptidíjukat és a rendező szerv a hangverseny teljes bevételét a Nemzetközi Gyermekév Szolidaritási Alap javára ajánlották fel. * MENYECSKEBÁLT RENDEZTEK a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban. A műsorban a környékbeli községek népi együttesei működtek közre. •k A FŐISKOLA PINCEKLUBJÁNAK programjában a tavasszal koncertek, táncház, filmvita, előadások szerepelnek. A művészetekről tartott előadást a kecskeméti múzeum igazgatója, majd Boncz Géza humorista nevetette meg a diákokat. Vendégszereplésre érkezett a főiskolára a pécsi jogtudományi egyetem irodalmi színpada és zenekara is. A sarudi kísérleti művelődési és oktatási központ igazgatója a népművelésről beszélgetett a fiatalokkal. A március hónapban rendezett dzsesszes- ten fellépett Pleszkán Frigyes fiatal dzsessz- orgonista, valamint Gáyer Ferenc és Gerendás Péter, Benkő Péter színművész és a Bojtorján-együttes, majd disco volt. * IFJÚSÁGI NAPOT RENDEZTEK Kápolnán március 15-én, ahol a megye fiataljai adtak randevút egymásnak. A Himnusz elhangzása után a füzesabonyi szakközépiskola diákjai adtak irodalmi műsort, felelevenítve történelmünk nagy eseményét, a költők, az írók műveinek tolmácsolásával. 43
