Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Sugár István: Fazola Henrik és Lénárd
évekig a strandfürdő egyik dísze volt, de 1966-foan otromba módon elpusztították ezeket is. E vaskapuik érdekessége az, hogy azok rúdanyaga a diósgyőri vasgyárban készült, amiről a különböző mesterjegyek mellett a gyár márkajelzése: KDE (Kaiserliche Diósgyőrer Eisemhandlung — Császári Diósgyőri Vasgyár) is tanúskodott. A püspöki palota kapcsán szép, reprezentatív kovácsmunka maradt fenn Fazala Lénárd után. 1778-ban készítette el a Würzburgból érkezett mester a püspöki rezidencia mai Széchenyi utcai díszkapuját. Ezt Szmrecsá- nyi Miklós művészettörténész hibásan, Fazola Henriiknek tulajdonította, de dr. Soós Imre megyei levéltári igazgató kutatása tisztázta, hogy ez a kapu Lénárd munkája, melyért 780 rajnai forint munkadíjat kapott. A város főutcáját is díszíti a rokokó díszkapu. Az egyszerűségében is megragadó kivitelű kapuszárnyak fölött szép oromdísz látható. A kaput tartó oszlopok Francz József kőművesmester, a két kőből faragott váza pedig Witt- rnanin Antal szobrász munkája. Az egri megyeháza udvarán 1764—1769 között épült fel a megyei börtön kétemeletes épülete, melyben ma a levéltár helyezkedik el. A kovácsoltvas munkákat ide is Fazola Lénárd meáter szállította. Három kovácsoltvas kapu, illetve ajtó készült, melyek ma is megvannak. Ezek a tömlöc rabkápolnájának ajtórácsa, a kápolna melletti egyik börtöncella ajtórácsa, végül pedig az épület hátulsó, keleti oldalán nyíló bejáratot biztosító ajtórács. Ezek a létesítmények elsősorban biztonsági célokat szolgáltak, de a rideg célszerűséget kellemesen oldják fel a függőleges rudak közé iktatott ovális és ,,C” alakú motívumok. Fazola nyilvánvalóan csakis ezzel az egyszerű ornamentikával tudott eleget tenni az egymást érő tömeges megrendeléseknek. Feltűnőnek találjuk azonban, hogy a börtöncella ajtaját biztosító rács a komor helyhez nem illő, szép barakk csigavonalakban hajlított vas- rudakból van összeállítva. Fazola Lénárd legtöbb munkája a Líceum, a mai íTo Si Minh Tanárképző Főiskola épületében maradt ránk. Ez bizonyos mértékig logikus is, hiszen munkássága tartama alatt EsZterházy legfontosabb építménye ez a hatalmas barokk épülettömb volt. A Gerl József bécsi építésztől megkezdett és Fellner Jakab tatai építésztől folytatott, majd pedig Grossmann Józseftől befejezett épületben Fazala Henriknek egyetlen munkája sem fordulhat elő, hiszen az ő egri tartózkodása alatt csak a falak felhúzása folyik. Lénárd 1769—1772 között a püspöki építési iroda által biztosított vasanyagból évenlte 20—30 métermázsányi vaskapcsot, állványzathoz szükséges vaskellékeket és fali kötővasat készít. A Líceum minden lakatosmunkája Fazola Lénárdtól származik. Egy évtizeden keresztül, évenként 2000—2500 forint jövedelme származott csak innen a mesternek. A legtermékenyebbnek az 1780. esztendő bizonyul, amikor is 3600 forintról szóló számláját egyenlítette ki az egri püspöki pénztár. Művészettörténetileg három számottevő vasimunka a Líceumban a Széchenyi utca, valamint az udvar felé tekintő erkélyek vasrácsai, valamint a csillagvizsgáló toronyba való féljárást elzáró barokk kovácsolt díszes aj- tórács. Mindenképpen behatóbban kell foglalkoznunk a csillagvizsgáló forgókupolájának elkészítésével, mely igen jelentékenynek tekinthető műszáki történeti szempontból. A csillagvizsgáló torony a teraszig hét emelet magasságú, s ennek közepén áll a kétemeletes „filagória”, melyen tizedik emeletként a forgókupola kapott helyét. A csillagda egyik leglényegesebb kelléke a forgókupola, mely biztosítja a csillagos ég minden pontjának távcsöves vizsgálatát. A forgókupola egri tökéletesített tervei a jeles csillag- vizsgálótól, Hell Miksa jezsuita atyától származnak, aki egyébként a csillagdában a délvonalat (meridián) is kitűzte. A tudós férfiú a szerkezet modelljét is elkészítette, s azt elküldte Fellner Jakabnak, aki annak alapján megadta a szükséges kiviteli méreteket Fazola Lénárd mester részére. Hell biztonság okáért megírta Egerbe Mada- rassy püspöki csillagásznak a mozgatható tető részletes leírását, azaz hogy az miként készüljön el „a mívesek keze által”, arra törekedvén, hogy az az egri Speculát az egész földkerekségen híressé tegye. Fazola a csillagda rendkívül bonyolult forgókupoláját 1779-re minden fogyatkozás nélkül készítette él. A hatalmas szerkezet három részből áll: 1. A falra rögzíthető meghajtókarból és fogaskerék-áttételből. 2. A kör alakú vizsgálóterem fali párkányába süllyesztett 4 méter átmérőjű fogaskerék- és görgőszerkezetből. 3. A vasvázzal kimerevített vörösréz, harang alakú kupolaköpenyből. A rendkívül nehéz, igényes és minden részében gondos munkát kívánó szerkezetért Fazola 1747 forintot számlázott a püspökségnek. A szómtartóság bürokratái sokallták a kért summát, noha Madarassy főtásztelendő úr igazolta, hogy a hatalmas alkotmány kifogástalanul működik. A kialakult vita azután Fellner Jakab építész salamoni döntésével ért véget: csupán 1 ezer forint munkadíjat fizettek ki Fazola Lénárdnak. Az egri Specula Hell Miksa tervezte forgatható kupolájának az adja meg tudománytörténeti jelentőségét, hogy azt a gyakorlatban először Fazola Lénárd valósította meg, s csak annak utána készült el a párja a budai királyi várban berendezett egyetemi csillagásztoronyban. Hazánkban abban az időben csak három csillagásZtorony működött: a nagyszombati, a budai és az egri, de műszaki tökéletesség tekintetében mintegy másfél évtizeden át az egri Speculáé volt az elsőség, s ebben nem csekély része volt Fazola Lénárd lakatosmestemek. A mester egy sor templom részére is végzett munkát: Bükfczsércen, Egerbaktán, Füzesabonyban, Kápolnán, Ke- recsenden, Kiskörén, Kömlőn, Sarudon, Tiszaőrsön és Ti- szapüspökiben, Besenyszögön, valamint Keresztespüspö- kiben. Parókiák, gazdasági épületek és malmok sem nélkülözhették munkáját. Lénárd mester 68 éves korában, 1805-ben halt meg. Feleségétől, Kasztner Johannától két fia is született, de a Fazola-família ezen ága a XIX. század derekán kihalt. Dr. Soós Imre úgy ítéli meg Lénárd kertkapuit, ajtó- és ablakrácsait, lépcsőkorlátjait, zárjait és vasalásait, hogy azok távolról sem mutatják azt az eredetiséget, pompázó egyéni motívumgazdagságot, mint bátyjának alkotásai. Lénárd szerényebb képességű, de rendkívül szorgalmas mester, akivel szemben munkaadója nem mindig a minőségi, hanem a mennyiségi termelés követelményével lépett fel, a gazdagabb ornamentikára, — „cifraságra” — való törekvésében gátolta. Lénárd nagy mennyiségű sablonos vasműves termékét hagyta ránk. Ehhez a művészettörténeti fogantatású megítéléshez csak annyit kell hozzátennünlk, hogy a Líceum Speculájia forgatható kupolájának elkészítésével elvitathatatlan tanúbizonyságát adta Fazola Lénárd egri lakatosmester, hogy szakmájának valóban, a szó legszorosabb értelmében vett mestere volt. Fazola Lénárd emlékét nem idézi utca vagy szobor, 39
