Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 1. szám - IRODALOM, MŰVÉSZET - Gyurkó Géza: A szekrény
Csont István illusztrációja — És ne csinálj a semmiből elefántot, kisfiam — intette férjét az asszony, aztán nagyot nyelt, hogy megint kicsúszott a száján a most, reggel számon kért kisfiam... — Én tengelyeket csinálok... a jó fenébe is. Tengelyeket és nem elefántokat — lökött oda valamiféle csókhoz hasonlót Jolán arcára Kartali és kicsit imbolygó, tengerészléptekkel elindult a közeli gyár felé. Nem hagyja magát, csak azért se. Ebben a kicserélt szekrény ügyében nem enged. 4. A dolog úgy kezdődött, hogy a szakszervezet kiverte a balhét. A szakszervezet azért van, hogy kiverje a balhét. Ezt a bölcs megállapítást Varjas tette éppen a minap, értesülvén, hogy áll már a vita Tóth és Hamvas, az igazgató között. — Ezeknek a dolgoknak pénzügyi kihatása van, ezt neked is tudni kell! — A munkások szociális körülményei csak érintőlegesen pénzügyi kérdések, Hamvas elvtárs ... — Na, ne mondd? Érintőlegesen? Nyúlj a zsebedbe, érintőlegesen és vegyél ki pénzt belőle, ha egy vas sincs benne! — Évek óta erre hivatkozol... S ez így nem mehet tovább ... A hármas üzemben például még mindig azok az istenverte vasszekrények rozsdásodnak, amelyeket még a Kanász és testvérei állítottak be... — érvelt egyre vörösebb arccal Tóth, az eszbétitkár, akit már éppen eleget szuttyongattak a munkások, hogy nem éppen Hilton az, ami körülöttük van az öltözőkben, meg a mosdókban ... — ... nem lehetne azt állítani, hogy valami túl korán veri a balhét ez a Tóth.. . Ezektől a mosdóknak nevezett izéktől nagyon bánatos lenne Erzsébet angol királynő, ha idejönne és meglátná... — állapította meg Varjas. — Miért pont Erzsébet angol királynő? — tátotta rá a száját a csupa szeplős, rézfejű és a beugratásra mindig alkalmas Bodnár gyerek. — ... te ... te műveletlen ... te munkásosztály szégyene, hát ennyit sem tudsz? Mert ez angol vécé lenne, te pupák. De csak magyar klozet — tette hozzá Varjas, bezsebelve jutalomnak a Bodnár gyerek hajánál is vörösebbre váltott arcát és a többiek nevetését. — ... mert ebben az országban már a szakszervezet az úr — rohangált le s fel Hamvas és időnként nagyot rúgott a székbe, hogy a mérgét töltse ... — Igenis, az. Egy gazdasági vezetőnek manapság csak kritizálója, meg felelőssége van. Hatásköre az nincs . .. — Dehogy nincs. Éppen a te hatásköröd az, amiről szó van ... S különben is — húzta fel fensőbbségesen és kissé fenyegetően a szemöldökét Tóth — nem árt észben tartani, ki, honnan is jött... A bársonyszékbe nemcsak bejutni lehet, de kiesni is belőle ... — ... hol az istenbe van nekem bársonyszékem, mi? Hol? Az istenedet, mutasd meg, hol, te őrült! — üvöltötte belevörösödve Hamvas és megkopott székét úgy emelte fel, aztán csapta vissza az íróasztal mögé, mintha szét akarná verni vele a világ minden bársonyszékét ... — ... ezt csak jelképesen értettem — tette hozzá kissé visszakozva Tóth. — De a szociális létesítményeket, szék ide, szék oda, sőt árnyékszék amoda, azokat meg kell csinálni. Ez már nem lehet vitatéma ... Szervusz — intett és a riadt arcú titkárnő előtt, mint valami győztes hadvezér, kivonult az igazgatói szobából. 9