Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: 1919. május 1.
MÚLTUNK JELENE 1919 Május 1. Az első magyar munkásállam 133 dicsőséges napjából volt egy olyan, amely még 1919-ben is tovább fokozta a forradalmi tüzet a szívekben. Erőt demonstrált és hangulatában, lelkesedésében minden eddiginél ígéretesebb volt, a hatalmat első ízben gyakorló dolgozó nép önfeledt, szabad ünnepe, az első vörös május. Érthető tehát, hogy a fasiszta Horthy-rendszer még a szellemétől is rettegett, ír magját is irtotta a munkás májusok hagyományainak. A felszabadult magyar nép 1945-ben folytatta és folytatja azóta is a májusi hagyományt, a nemzetközi munkásszolidaritás erősítését. A tanácsállamra emlékező 60. évfordulón a 35. szabad május elsején emlékezzünk arra az első szabad Májusra, amely a fegyveres antantintervenció árnyékában is ragyogó, felejthetetlen ünnep, az első igazán munkás Május 1 volt az országban, a megyében, Egerben és Gyöngyösön az akkori két városban és minden községünkben. ★ A proletárdiktatúra hivatalos lapja a Tanácsköztársaság május 1-i csütörtöki 32. száma a címlapon a hivatalos részben közölte a Forradalmi Kormányzótanács LXXX. számú kormányzótanácsi rendeletét, amely szerint a „Magyarországi Tanácsköztársaság május 1-ét a világ forradalmi proletariátusa nemzetközi egységének emléknapját a proletárállam ünnepévé avatja. E napon minden munka szünetel. Budapest, 1919. április 30....” A munkásállam természetéből fakadó rendelkezés osztatlan lelkesedésre talált, a felszabadult dolgozó milliók nagy lelkesedéssel készültek május 1-re. A Vörös Újság ünnepi köszöntője e napról így fogalmaz: „Május elseje a nemzetköziségnek, a társadalmi forradalomnak, a proletárszolidaritásnak ünnepe. A munkásosztálynak világszerte való hatalmas megmozdulása. Május elsején ezt a testvériséget, ezt a forradalmi egyenlőséget demonstrálják.” Budapest eddig soha nem látott díszbe öltözött. Hatalmas méretű alkalmi képzőművészeti alkotásokkal díszítették a várost, a tereket, a felvonulási útvonalakat. Az alagút bejáratának dekorációja, az akkori Andrássy út torkalatában álló diadalkapu, a Marx téren felállított Vöröskalapácsos Emberek szobrai, a zászlóerdő, a virág- özön, a lelkesedés, öröm, felszabadultság a felvonulók arcán jelezték és igazolták a lelkesedést, amely most a tömegdemonstrációban, a következő napokban a proletár- diktatúra fegyveres védelmében minden biztosíték helyett valóság volt. ★ Eger, a megyei direktórium székhelye április utolsó napjaiban a nagy ünnepre készülés lázas izgalmában égett. Az Egri Újság április 30-i száma beszámol erről a készülődésről és teljes programot közöl. Álljon itt a nagy ünnep programjának teljes szövege, amely Vörös Május címmel jelent meg az ünnep előtti napon. „Eger város proletariátusa nagy lelkesedéssel készül az idei korszakalkotó vörös május elsejére. A május elsejei ünnepségek programját a rendezőség már megállapította, s az alábbi felhívással kapcsolatban közli. XXVI évfolyam. ioi t:ám (Rátörtök, ÍU1U májún í. Tfíin évre SC K, fél «vre íi K. évtr ÍTW K, itgf fc&iMT-I KPOLITIKAI NAPILAP Ara 20 fin. S*«rftMXfóftég és k!it4Aitf*r«{»t * Eg»r, ) 6 festi M&T'Utm é, n, T«1«ton I CM!», trim. 31
