Hevesi Szemle 7. (1979)

1979 / 2. szám - JELENÜNK - Bereczki László: A műszaki értelmiség Heves megyében

kásgondj alkart lényegesen hosszabb idő alatt és főként csak saját erőből tudják megoldani. — A licenciák, új külföldi gyártmányok, gyártási el­járások bevezetésével foglalkozó gyártmányfejlesztő és gyártástechnológiai műszakiak véleménye szerint nincs megfelelően elismerve az adaptációs tevékenység, a li­cenciák továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlen tudomá­nyos munka. — A mezőgazdasági értelmiségi dolgozók, de a más területen dolgozó mérnökök, technikusok közül többen is szóváteszik és hiányolják a szakszervezet érdekvédel­mi tevékenységét. Sokan az MTESZ-től várják ezt a te­vékenységet, holott az MTESZ-nek ez nem feladata. — RecSk község rendezésének, ill. települési tervének késése — az urbanizáció hiánya — kedvezőtlenül befo­lyásolja a Recsken és környékén élő és letelepülni kívánó bányász értelmiségiek életkörülményeit, szakmai tovább­képzési lehetőségét, kulturális életét. A bányász értelmi­ség hasonló jellegű problémáival az OMBKE (Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület) helyi cso­portja is foglalkozott és jelenleg is foglalkozik. — Egy igen meglepő és elgondolkoztató észrevételt vetnek fel az agrárértelmiségiek. A társadalmi megbe­csülésre vonatkozó kérdésre adott válaszukból: „Bizo­nyos társadalmi rétegek a fiatal agrárszakembereket nem fogadják be, mert falun vagy városban a beosztá­sok és az anyagi jövedelmek határozzák meg egy-egy társadalmi réteg összetartozását.” Ami megnyugtató, hogy a megkérdezettek 72,5 száza­léka a munkakörével megelégedett (ez az országos fel­mérésekhez mérve igen jó arány); a jövedelmével vi­szont csak 38 százalék elégedett! A megfelelő ösztönzési rendszer hiányában — egyes vállalatok igyekeznek — magasabb színvonalú alkotói munkát végző, kiemelkedő produktumot nyújtó szakemberek anyagi elismerésére különböző megoldásokat alkalmazni. Ilyenek a gyártás- és gyártmányfejlesztési pálya- és nívódíjak. Az ambíciófelkeltés nagyon jó formájának bizonyult a Fiatal Műszákiak és Közgazdászok Tanácsa által meg­hirdetett „Kiváló M'érnök — Kiváló Közgazdász” pályá­zati rendszer. A fiatal szakemberek beilleszkedési lehető­sége általában jónak mondható. A továbbtanulás és a szakmai továbbképzés lehetősége és anyagi feltétele a legtöbb vállalatnál kellően biztosított. Viszont a maga­sabb képesítés (pl. szakmérnöki oklevél) megszerzése után a várt anyagi ösztönzés differenciálás) rendszerint elmarad, így a „második szakma” kihasználási lehetősé­gét a vállalatok elmulasztják. A társadalmi, közéleti téren a műszaki értelmiségi dolgozók aktívabb része felelősséggel tevékenykedik kü­lönböző önként vállalt társadalmi funkciókban, tudomá­nyos egyesületekben, oktatási intézményekben. A megkérdezettek 39,1 százaléka párttag 17 százaléka KISZ-vezető 8,5 százaléka szakszervezeti vezető 28,4 százaléka társadalmi egyesület tagja, 78 százaléka végez rendszeres társadalmi mun­kát 26,2 százalékának M—L középiskolai 16,4 százalékának M—L esti egyetemi végzett­sége van. — Aktívan részt vesznek a közművelődésben, a felvi­lágosító, ismeretterjesztő munkában és a tudományos is­meretek közkinccsé tételében. Számos tudományos cik­kük jelent meg különböző országos szaklapokban. (A GTE Egri, Gyöngyösi és Siroki Szervezete pl. 18 éve, fél­évenként megjelenő, országos szinten is kiemelkedő szin­tű tudományos szakfolyóiratot ad ki „Heves megyei Mű­szaki Híradó” címen, melyben a megye szakemberei cikkek keretében ismertetik kutatásaik, fejlesztői tevé­kenységük eredményeit. Szerk. megj.). Általános tapasztalat az is, hogy mérnöki diplomával rendelkező szakemberek szakmai szempontból nem szí­vesen vállalnak közvetlen termelésirányítói — műveze­tői — főművezetői munkaköröket. Az a véleményük, hogy az üzemi irányítói munkakörökben a szervezői, koordináló készség és az emberekkel való foglalkozás kerül előtérbe, nem hasznosítják szakmai ismeretüket, szakmailag elszürkülnek, egyoldalúakká válnak. Az irányított vállalati bérpolitika következtében (a termelésben dolgozó műszakiakat a munkásoknak bizto­sított szociálpolitikai kedvezmények is megilletik), igen sok mérnök dolgozik pl. művezetőként, és egyéb mun­kakörben a termelés közvetlen irányítójaként. Ennek alapvető oka képzési rendszerünkben keresendő. A mű­szaki középkáder (technikusi) képzésünk az elmúlt 10 évben többször is változott. Egyszer középiskolában, más­kor pedig felsőfokú technikumban képeztük ki őket. Ta­lán ezzel is magyarázható, hogy a termelés közvetlen irá­nyítása alól miért oly vontatottan szabadítják fel a mér­nököket, s ezzel jó részüket elvonják a felsőbb fokú mér­nöki-alkotói (fejlesztői) tevékenységtől. Közvetlen terme­lésirányítói munkakört egy jól képzett és kellő gyakor­lattal rendelkező technikus, esetleg felsőfokú technikus (üzemmérnök), tökéletesen el tud látni, ill. el kell tud­nia látni. Az V. töéves terv a megye műszaki értelmiségétől to­vábbi erőfeszítéseket kíván. Napjainkban az ipari üze­mekben az intenzív fejlesztésen van a hangsúly. Az in­tenzív növekedés viszont szerkezeti változtatásokat köve­tel az ágazatokon és a vállalatokon belül egyaránt. A fejlődés olyan szakaszába értünk, amikor az ipar fejlesztését és a termelés növelését — ezzel a lakosság életszínvonalának emelését — olyan körülmények között kell biztosítani, amikor a megye termelő létszáma már nem emelhető. Módunk van viszont anyagi és szellemi tartalékaink jobb kihasználására és hasznosítására. A termékszerkezet korszerűsítése, a műszaki színvo­nal emelése, a tudomány felhasználása még jelentős tar­talékokat rejteget. Éhben a munkában kiemelkedő sze­rep vár a mérnökökre, technikusokra. Így válik a szel­lemi érték termelőerővé. Bereczki László KRÓNIKA A MAGYAR NYELV HETÉT az idén immár tizenharmadszor hirdették meg, melynek cí­me ezúttal ,,Anyanyelv és műveltség” volt. A TIT Heves megyei Szervezete rendezte programsorozat keretében az érdeklődők csaknem ötven előadást hallgathattak, a me­gye mintegy harminc iskolájában, művelő­dési házában, üzemében. SZOVJET SZÍNHÁZI SZAKEMBEREK LÁ­TOGATTAK Egerbe, akik a Szovjetunióban megrendezésre kerülő magyar színházi hét előkészítésére érkeztek hazánkba. A szovjet szakemberek, esztéták, egy csoportja a Kul­turális Minisztérium főmunkatársának kísé­retében látogattak a megyeszékhelyre. A de­legációt az egri városi tanács általános el­nökhelyettese fogadta, majd bemutatta a vendégeknek Egert, végül megtekintették a Gárdonyi Géza Színház előadását, Juhász István Máz című komédiáját. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐADÁST tartottak Hatvanban, a Liszt Ferenc MÁV-kultúrott- honban. Az előadás célja az volt, hogy a természet szeretetére és védelmére már időben meg­kezdjék a gyerekek felkészítését. * KISGRAFIKAI KIÁLLÍTÁST nyitottak Bol­dogon, a nemrég átadott községi könyvtár­ban. írók, költők az ex libriseken címmel. 30

Next

/
Thumbnails
Contents