Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 2. szám - JELENÜNK - Bereczki László: A műszaki értelmiség Heves megyében
kásgondj alkart lényegesen hosszabb idő alatt és főként csak saját erőből tudják megoldani. — A licenciák, új külföldi gyártmányok, gyártási eljárások bevezetésével foglalkozó gyártmányfejlesztő és gyártástechnológiai műszakiak véleménye szerint nincs megfelelően elismerve az adaptációs tevékenység, a licenciák továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlen tudományos munka. — A mezőgazdasági értelmiségi dolgozók, de a más területen dolgozó mérnökök, technikusok közül többen is szóváteszik és hiányolják a szakszervezet érdekvédelmi tevékenységét. Sokan az MTESZ-től várják ezt a tevékenységet, holott az MTESZ-nek ez nem feladata. — RecSk község rendezésének, ill. települési tervének késése — az urbanizáció hiánya — kedvezőtlenül befolyásolja a Recsken és környékén élő és letelepülni kívánó bányász értelmiségiek életkörülményeit, szakmai továbbképzési lehetőségét, kulturális életét. A bányász értelmiség hasonló jellegű problémáival az OMBKE (Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület) helyi csoportja is foglalkozott és jelenleg is foglalkozik. — Egy igen meglepő és elgondolkoztató észrevételt vetnek fel az agrárértelmiségiek. A társadalmi megbecsülésre vonatkozó kérdésre adott válaszukból: „Bizonyos társadalmi rétegek a fiatal agrárszakembereket nem fogadják be, mert falun vagy városban a beosztások és az anyagi jövedelmek határozzák meg egy-egy társadalmi réteg összetartozását.” Ami megnyugtató, hogy a megkérdezettek 72,5 százaléka a munkakörével megelégedett (ez az országos felmérésekhez mérve igen jó arány); a jövedelmével viszont csak 38 százalék elégedett! A megfelelő ösztönzési rendszer hiányában — egyes vállalatok igyekeznek — magasabb színvonalú alkotói munkát végző, kiemelkedő produktumot nyújtó szakemberek anyagi elismerésére különböző megoldásokat alkalmazni. Ilyenek a gyártás- és gyártmányfejlesztési pálya- és nívódíjak. Az ambíciófelkeltés nagyon jó formájának bizonyult a Fiatal Műszákiak és Közgazdászok Tanácsa által meghirdetett „Kiváló M'érnök — Kiváló Közgazdász” pályázati rendszer. A fiatal szakemberek beilleszkedési lehetősége általában jónak mondható. A továbbtanulás és a szakmai továbbképzés lehetősége és anyagi feltétele a legtöbb vállalatnál kellően biztosított. Viszont a magasabb képesítés (pl. szakmérnöki oklevél) megszerzése után a várt anyagi ösztönzés differenciálás) rendszerint elmarad, így a „második szakma” kihasználási lehetőségét a vállalatok elmulasztják. A társadalmi, közéleti téren a műszaki értelmiségi dolgozók aktívabb része felelősséggel tevékenykedik különböző önként vállalt társadalmi funkciókban, tudományos egyesületekben, oktatási intézményekben. A megkérdezettek 39,1 százaléka párttag 17 százaléka KISZ-vezető 8,5 százaléka szakszervezeti vezető 28,4 százaléka társadalmi egyesület tagja, 78 százaléka végez rendszeres társadalmi munkát 26,2 százalékának M—L középiskolai 16,4 százalékának M—L esti egyetemi végzettsége van. — Aktívan részt vesznek a közművelődésben, a felvilágosító, ismeretterjesztő munkában és a tudományos ismeretek közkinccsé tételében. Számos tudományos cikkük jelent meg különböző országos szaklapokban. (A GTE Egri, Gyöngyösi és Siroki Szervezete pl. 18 éve, félévenként megjelenő, országos szinten is kiemelkedő szintű tudományos szakfolyóiratot ad ki „Heves megyei Műszaki Híradó” címen, melyben a megye szakemberei cikkek keretében ismertetik kutatásaik, fejlesztői tevékenységük eredményeit. Szerk. megj.). Általános tapasztalat az is, hogy mérnöki diplomával rendelkező szakemberek szakmai szempontból nem szívesen vállalnak közvetlen termelésirányítói — művezetői — főművezetői munkaköröket. Az a véleményük, hogy az üzemi irányítói munkakörökben a szervezői, koordináló készség és az emberekkel való foglalkozás kerül előtérbe, nem hasznosítják szakmai ismeretüket, szakmailag elszürkülnek, egyoldalúakká válnak. Az irányított vállalati bérpolitika következtében (a termelésben dolgozó műszakiakat a munkásoknak biztosított szociálpolitikai kedvezmények is megilletik), igen sok mérnök dolgozik pl. művezetőként, és egyéb munkakörben a termelés közvetlen irányítójaként. Ennek alapvető oka képzési rendszerünkben keresendő. A műszaki középkáder (technikusi) képzésünk az elmúlt 10 évben többször is változott. Egyszer középiskolában, máskor pedig felsőfokú technikumban képeztük ki őket. Talán ezzel is magyarázható, hogy a termelés közvetlen irányítása alól miért oly vontatottan szabadítják fel a mérnököket, s ezzel jó részüket elvonják a felsőbb fokú mérnöki-alkotói (fejlesztői) tevékenységtől. Közvetlen termelésirányítói munkakört egy jól képzett és kellő gyakorlattal rendelkező technikus, esetleg felsőfokú technikus (üzemmérnök), tökéletesen el tud látni, ill. el kell tudnia látni. Az V. töéves terv a megye műszaki értelmiségétől további erőfeszítéseket kíván. Napjainkban az ipari üzemekben az intenzív fejlesztésen van a hangsúly. Az intenzív növekedés viszont szerkezeti változtatásokat követel az ágazatokon és a vállalatokon belül egyaránt. A fejlődés olyan szakaszába értünk, amikor az ipar fejlesztését és a termelés növelését — ezzel a lakosság életszínvonalának emelését — olyan körülmények között kell biztosítani, amikor a megye termelő létszáma már nem emelhető. Módunk van viszont anyagi és szellemi tartalékaink jobb kihasználására és hasznosítására. A termékszerkezet korszerűsítése, a műszaki színvonal emelése, a tudomány felhasználása még jelentős tartalékokat rejteget. Éhben a munkában kiemelkedő szerep vár a mérnökökre, technikusokra. Így válik a szellemi érték termelőerővé. Bereczki László KRÓNIKA A MAGYAR NYELV HETÉT az idén immár tizenharmadszor hirdették meg, melynek címe ezúttal ,,Anyanyelv és műveltség” volt. A TIT Heves megyei Szervezete rendezte programsorozat keretében az érdeklődők csaknem ötven előadást hallgathattak, a megye mintegy harminc iskolájában, művelődési házában, üzemében. SZOVJET SZÍNHÁZI SZAKEMBEREK LÁTOGATTAK Egerbe, akik a Szovjetunióban megrendezésre kerülő magyar színházi hét előkészítésére érkeztek hazánkba. A szovjet szakemberek, esztéták, egy csoportja a Kulturális Minisztérium főmunkatársának kíséretében látogattak a megyeszékhelyre. A delegációt az egri városi tanács általános elnökhelyettese fogadta, majd bemutatta a vendégeknek Egert, végül megtekintették a Gárdonyi Géza Színház előadását, Juhász István Máz című komédiáját. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐADÁST tartottak Hatvanban, a Liszt Ferenc MÁV-kultúrott- honban. Az előadás célja az volt, hogy a természet szeretetére és védelmére már időben megkezdjék a gyerekek felkészítését. * KISGRAFIKAI KIÁLLÍTÁST nyitottak Boldogon, a nemrég átadott községi könyvtárban. írók, költők az ex libriseken címmel. 30
