Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 2. szám - JELENÜNK - Szacsuri István: Az egri Park Szálló története
zik, ott a város pénztárában egy órán át van, érte már csak 3 kilogramm szeget tudnak vásárolni. A polgármester semmi mást nem tud tenni, mint újabb kölcsönért folyamodik, de az nem érkezik meg, mert az akkori kormányintézkedések nem nyújtanak lehetőséget sem államsegély, sem állami hitel kiutalására. Ebben a zűrzavaros időben a továbbra is városi tulajdonban levő szálló bérlője inkább szállodájával törődik, s ennek eredményeként 1946. október 14-én ismét régi fényében ragyog a Sárga terem és az első emeleten szépen helyreállított szobák sora. Ekkor kezd újjáéledni a patinás szálló. 1947. január 18-án megnyílik az újjávarázsolt Kis Korona is. Ezt a helyiséget az egri Tenisz Egyesület veszi bérbe, és hozatja rendbe. Júniusban ismét a vendégek rendelkezésére áll a szórakozást nyújtó Zöld terem, a terasz és a kerthelyiségek. A Korona az egyik legolcsóbb szállodája ekkor az országnak, mert amíg a Mátrában, vagy a Balaton mellett 80—100 forint a penzió, addig itt 40—50 forintért a legkényesebb igényeket is ki tudják elégíteni. 1948 az államosításoknak az ideje. Megalakul a szállodákat tömörítő Szállodaipari Nemzeti Vállalat is. Az igazgatóság vezetője, Csillag Miklós levelet küld Egerbe a polgármesternek, amelyben közli: „Amennyiben a város súlyt helyez arra, hogy a Korona a szükséges színvonalon legyen berendezve és vezetve, mi hajlandók vagyunk a kérdéses szállodát kezelésünkbe venni és gondoskodni annak berendezéséről és kezeléséről.” A városatyák már tudják, hogy más kiút nincs. Pénzügyileg nem tudják felvenni a versenyt az állami vállalatokkal, de régi tulajdonjogi szemléletükhöz ragaszkodva, mégis elutasítják az ajánlatot. A szálloda állami kezelésbe vétele ellen azzal az érvvel védekeznek, hogy a bérlővel hat évi bérleti szerződést kötöttek, s ilyen okból az átadás nem jöhet szóba. Ezzel a kifogással sikerül is elodázni az állami tulajdonba vételt. A következő évben azonban már minisztériumi rendelet teszi kötelezővé a szállodák államosítását. 1949. október 15-ös dátummal lezárul egy több mint húszéves folyamat. Ez idő alatt a szálloda átélte a nagy gazdasági világválságot, a lassú konszolidációt, a pereskedések forgatagát, egy pusztító világháborút. Falain belül érdekes és híres személyiségek is megfordultak. Elhamarkodott lépések következtében, szállodai mivoltát figyelmen kívül hagyva, üveggyárat létesítettek konyhájában. Szemtanúja és részese volt társadalmi változásoknak, amikor az államosítások következtében köztulajdonba ment át. Lehet, hogy a szálloda sokat változott, de egy személy, ez pedig bérlője, Unterreiner János a megnyitástól kezdődően, mindig tudása legjavát nyújtva, vezette a Koronát. Működési ideje alatt megalapozta a szálló európai hírnevét és Eger város döntő idegenforgalmi tényezőjévé tette. ★ Az államosítással a szálló új korszak küszöbéhez érkezett. A neve is megváltozik, a kissé urizáló Korona helyett a Táncsics szálló elnevezést fogadják el. Az 1950- ig működő városi képviselőtestület polgármesteri hivatala átadja a helyét a tanácsi szerveknek, s ezzel párhuzamosan az összes városi üzem tanácsi fennhatóság alá kerül, köztük a Táncsics szálló is. A bérlői rendszert eltörlik, a bérlő helyére igazgatót neveznek ki. Az üzlet a tanácsi irányítású Egri Vendéglátóipari Vállalat hatáskörébe kerül. A Táncsics nagyobb zökkenők nélkül üzemel. Szobáit helyreállítják, forgalma fokozatosan növekszik. A növekvő idegenforgalmi igények színvonalas kielégítésére 1954-ben megalakul a Reprezentatív Szálloda és Vendéglátóipari Igazgatóság, s a Táncsics 1955. július 1-én ennek a nagyobb, szervezettebb, országos vállalatnak a fennhatósága alá kerül. Ekkor új nevet is kap a szálló: Egri Csillag. A változás jelei már az első napokban mutatkoznak. A kerthelyiségben ötven új asztalt helyeznek el és ezzel az ülőhelyek száma meghaladja a 250-et. Az összes külső és belső folyosót, a szobákat, az éttermeket, az épület utcai homlokzatának lábazatát átfestik. A szobákba egyöntetű bútorok kerülnek. Ezek az átalakítási munkák, illetve a berendezés felújítása, közel egymillió forintba kerülnek. A teljes rekonstrukció során 1956-ban új üzemegység is nyílik. Május elsején adják át a Fagylaltkertet. A következő év fordulatot hoz a hazai vendéglátás területén. 1957. január elsején létrejön az Országos Idegenforgalmi Szálloda és Étterem Vállalat, melynek budapesti és vidéki szállodái önelszámoló egységekké válnak. Ez a vállalat tulajdonképpen a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat (HUNGARHOTELS) jogelődje. Az új szervezeti formába kerüléssel egyidőben névváltozás is történik. Ez Egri Csillag név helyett a mai napig is élő Park szálló elnevezést vezetik be. 1958-ban új üzemrésszel gyarapszik a Park szálló, ebben az évben kerül ugyanis felügyelete alá a Mecset étterem. A vár és a minaret közelében levő étterem a vendégek által mindig szívesen látogatott hely. A gyöngyösi Mátra szálló a Heves megyei Tanács V. B. döntése értelmében 1961. január 15-től az egri Park szálló fennhatósága alá kerül, s így a bruttó bevétel ebben az évben emelkedik először 10 millió forint fölé. Ebben az esztendőben egy kimagasló esemény hozza lázba az egrieket: elkezdik építeni a város idegenforgalmi, turista szállodáját, a Hotel Egert. A terveket a budapesti Középülettervező Vállalat kollektívája Perezel Dénes vezetésével készíti el. A 14 millió forintos költséggel épült Eger szállót 1963 augusztus 5-én adják át. A 80 szoba egyszerre 196 vendégnek nyújt kényelmes ellátást, de az étkezési és szórakozási lehetőségek csak a szomszédos Park szállóban biztosítottak. Az Eger szálló építkezésével párhuzamosan a Parkban nagyarányú felújításokat és átalakításokat hajtanak végre. Kibővítik a konyhát, miközben a széntüzelésű tűzhelyeket a tisztább és gazdaságosabb gáztüzelésre cserélik. Korszerűsítik a központi fűtést, felújítják a szobákat és az éttermeket. A vállalat 1966-ban új, reprezentatív helyiséggel lesz gazdagabb. Május 14-én megnyitják Eger legelső I. osztályú, az azóta országos hírnévre szert tett cukrászdáját. A névadó a mindenki által ismert Dobos C. József, aki híres tortáját már 1885-ben rendszeresen forgalmazta. A Dobosba a strandbeli cukrászműhely költözik. Ennek az új üzletnek a bekapcsolásával az önelszámoló egység évi forgalma ekkor meghaladja a 20 millió forintot. 1968-ban lépett életbe az új gazdaságirányítási rendszer. A vállalatok a gazdaságosabb, hatékonyabb működés érdekében nagyobb önállóságot, egyes kérdésekben döntési jogot kapnák. A rákövetkező évben megépítik és 1969. szeptember 6-án átadják a vendégeknek a megyeszékhely legújabb látványosságát, a Fehér Szarvas vadásztanyát. Ezt a tanyát és pinceborozót, még a Korona nyitásakor az egri 25
