Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 2. szám - JELENÜNK - Gelsei Sándor: Heves a városiasodás útján
A rádió-előfizetők száma 1970 óta némileg csökkent, ezer lakosra számítva az országos átlag körül van. A televízió-előfizetők száma gyorsabban nőtt, mint országosan, így az 1000 lakosra jutó számuk 1977-ben 243 volt. (1975-ben az ország azonos szerepkörű nagyközségeit és Hevest összehasonlítva 215 és 228 volt az arány Heves javára.) A község rendelkezik egy helytörténeti kiállítóterem- sportot, mind a versenysportot tekintve. A Hevesi SE 1976. január 1-én alakult a korábbi négy kis egyesület utódaként; ,,C” kategóriás besorolást kapott. Öt szakosztálya (atlétika, kézilabda, labdarúgás, úszás, sakk) ma még mostoha körülmények között, szétaprózódva működik, de épülőben van a község komplex sporttelepe, ahol majd az igényeknek megfelelő körülmények között dolgozhatnak. Az igazolt tagok száma 220 fő, emellett 40— 60 fő pártoló tag segíti a szákképzett edzők munkáját. Az egyesület több élvonalbeli játékost nevelt. Legeredményesebb az atlétika- és a sakkszakosztály. 1972-ben a megyei tanács az 1007/1971. (III. 16.) Korm. számú határozat elvei szerint elkészítette Heves megye településhálózat-fejlesztési tervét. A városhálózat arányosabb kialakítása, ,,az ellátás színvonalának közelítése és a területi munkamegosztás követelményeinek megfelelően” középfökú központokat jelölt ki, többek között Heves nagyközséget is. A követelményrendszer a kijelölt középfokú központi községeket — így Hevest is — távlatban várossá fejlesztésre javasolja, így a községnek a várossá nyilvánításhoz szükséges feltételeket (23/1974. ÉVM—MTTH közös közlemény) is teljesítenie kell. Mindenekelőtt: — igazgatási, munkahelyi, kereskedelmi, oktatási, kulturális és egészségügyi vonzásközponttá kell fejlődnie. Heves a megye legnépesebb községe, városhiányos körzetben fekszik, amelynek középfokú szerepkörrel felruházott központja. A két város (Gyöngyös és Hatvan) tölt be még hasonló szerepkört. A legnagyobb középfokú vonzáskörzettel a megyeszékhely rendelkezik, amely részleges felsőfokú központ. A megye középfokú vonzáskörzetei (1977. január 1.) Lakónépesség Megnevezés a kőközpontban a közp.-ban a vonzás- és vonzás- körzetben körzetben együtt A vonzás- körzetbe tart. tel. száma») Eger 58 382 101 819 160 201 65 Gyöngyös 36 706 47 429 84 135 23 Hatvan 23 771 35 167 58 938 11 Heves 10 399 31 810 42 209 19 összesen 129 258 216 225 345 483 118 Az általános vonzáskörzetbe sorolt települések száma jól igazodik a központi település ellátóképességhez. A városok és vonzáskörzetük között megfelelő szintű a kapcsolat, többnyire betöltik a kívánt középfokú funkciójukat. Heves központi szerepkörét még több tekintetben erősíteni kell. A megye négy középfokú körzetében eltérő az átlagos községnagyság. A legkisebb — hatvani — körzetben a legnépesebbek a települések, 1977 év elején például több mint 3500 főt sem éri el. Heves nagyközség középfokú körzetébe tartozó települések átlagos nagysága meghaladja az 1700 főt, közel azonos a megyei átlaggal. A megye településhálózata hasonló az országoshoz: az északi hegyvidéki települések között sok kis falu (például: Kisfüzes, Terpes, Szarvaskő), míg a déli, alföldi jellegű vidékeken több nagyobb lélekszámú község van (például Hort, Erdőtelek, Kisköre). A községek népessége az elmúlt évtizedekben általában fogyott a megyében is, így Heves vonzáskörzetében is. Heves középfokú vonzáskörzetét a hevesi járás 17 községe, valamint a füzesabonyi járásból Sarud és a gyöngyösi járásból Visznek községek alkotják. A körzet népessége (Heves nélkül) 1970 és 1977 között 9 százalékkal fogyott. A legjobban Tarnabod népességszáma csökkent, mintegy 63 százalékkal. Egyedül Kisköre lakosságszáma emelkedett, 5 százalékkal (A Tisza II. vízlépcső hatása.) A központi funkció érvényesülését befolyásolja az igazgatási vonzástényező. Heves esetében szerencsés körülmény, hogy a vonzáskörzet — kis eltéréssel •— egybeesik a járással, így az igazgatási funkció erősíti a vonzáskörzetre gyakorolt hatást. Ezeket a feladatokat a község jól ellátja. Ehhez hozzájárul, hogy a közlekedési kapcsolat jó a járásszékhely és körzete között. A körzet községei átlagosan 11 kilométer távolságra fekszenék a központtól. Minden településnek van autóbusz-összeköttetése Hevessel, négy község vasúti megállóhellyel is rendelkezik. Legtávolabbra Visznek község van a körzetközponttól, a vonzáskörzetbe való sorolása — egyéb szempontokat is figyelembe véve — nem indokolt és nem szerencsés. Heves munkahelyi vonzása kicsi. 1977-ben az összes foglalkoztatottak 15 százaléka járt be naponta a környező községekből, ebből egy százalék a szomszédos Szolnok megyéből. A bejárók fele az iparban dolgozott. A község aktív keresőinek jelentős része jár el a környező városokba (1970-ben 20 százalék volt az arányuk, azóta valószínűleg csökkent, de az eljárók száma még ma is jelentős). Ennék okát a hevesi ipar szerkezetében kell keresni, ahol többségében betanított munkásokat alkalmaznak. A magasabb képzettségűeket — nemcsak a községből, hanem a vonzáskörzetből is — elsősorban betanított női munkaerőre számít (a már említett zöldség- feldolgozó), ezért a foglalkoztatottak képzettség szerinti összetételében jelentős változás a jövőben sem várható. A község kereskedelmi vonzása szintén nem terjed ki a vonzáskörzet összes községére. A helyi vezetők tapasztalata szerint is a kereskedelmi vonzás főként a vegyes iparcikkek csoportjában jelentkezik. A kiskereskedelmi hálózat az utóbbi években sokat fejlődött, és jelentősen nőtt a forgalom is. Mivel Heves munkaerővonzása kicsi, kedvezőtlen hatása a kereskedelmi forgalomban is érződik. A körzet lakossága munkahelyén vásárolja meg azokat a cikkeket, amelyeket helyben nem kap meg. A vendéglátás helyzetén a tervezett „kombinát” sokat fog javítani. Az oktatási vonzás szintén nem funkcionál kellő mértékben. A követelményrendszer középfokú oktatási intézményt ír lelő, Hevesen általános gimnázium van. Szükséges lenne egy mezőgazdasági vagy élelmiszeripari szak- középiskola létrehozása a körzet profiljának megfelelően. Az 1977/78-as tanévben a gimnázium tanulóinak a körzet profiljának megfelelően. Ugyanakkor a vonzáskörzetből — de Hevesről is — járnak a megyeszékhely (szak- középiskolái mellett) gimnáziumaiba is. Közművelődés tekintetében Heves betölti középfokú szerepkörét. Ehhez megvannak a megfelelő létesítményei, 21
