Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 2. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Balogh Béni: Vidróczki a lagziban
Főszakács: (méltatlankodva) De hamar törtet az istenadta, hiszen még kész sincs a vacsora! (nevetve) No, mégis engedd be, valamit majd lökünk neki! Kisvőfély: (hátranéz, meglepetten) No, nézd csak, má itt is van! Vidróczki: (hirtelen beront, koldusruhában, szakállal, rossz kalapban, kiszakítja magát két-három asszony keze közül, akik nem akarták beengedni.) Asszonyok: (közben kiabálják) Kifele! Kifele! Vidróczki: Haggyanak má, az Isten áldja meg magokot! .. . Hát nem koldús vagyok! (azzal hirtelen ledobja a foltos szűrt meg a kender szakállat) Nép: (meglepetten kiáltja) Ez meg Marci! Vidróczki Marci! Panna néni: (ez alatt a zaj alatt gyorsan átszalad a jobb oldali szobából, sikoltva ugrik fia nyakába, hosszan átöleli) Fiam! Drága gyermekem! Vidróczki: (átölelve tartja az anyját) Jól van no, édesanyám, csak ne ríjjék kend. .. (Függöny) III. KÉP (Az elválasztófalat már eltüntették-.. A bútoroktól „megszabadított” parasztszoba látszik, két oldalt a fal mellett lócákkal, amiken egy-két öregasszony ül... Mikor a függöny felmegy már az egész lagzis nép táncol, a cigányok csárdásokat húznak.. . Vidróczki éppen Szálka Julit, a menyasszonyt forgatja.) Vőlegény vőfélye: (belép, botjával nagyot üt a földre, majd csendet int) (A tánc leáll, a vőfély harsány hangon szól) „Dúri Matyi bátyám azért küldött engem, Hogy fiának Julit, esküvőre vigyem! Te, most vőfélytársam, jó Vidróczki Marci, Kezdd hozzá a leányt, szépen búcsúztatni!” (A lagzis nép két sorba áll. Elöl a menyasszony a két nyoszolyólány kíséretében. .. Bal oldalt szembe vele az apa és az anya. .. Mindketten néma szereplők...) Vidróczki: (jobb oldalt áll a menyasszony és a szülei között) (harsány hangon versel) 1. „Megszűnt már a zene, elhalkult az ének! Kedves vendégeim, néma csendet kérek! Drága menyasszonyunk búcsúszavát hallják, A mondanivalóját, nehogy megzavarják. 2. „Szeretett jó anyám, életemnek őre, Búcsúzom tetőled, te kerülsz előre. Ki a szíved által éltet adtál nékem, Testeddel tápláltad gyenge gyermekségem. 3. Búcsúm édesapám, tehozzád intézem, Hisz szorgalmad után gondtalanul éltem. Minden, amit tettél eddigi munkádba, Kicsiny családunknak jobb sorsát szolgálta. 4. Elhagyom a házat, hol bölcsőm ringatták, Pirosodó ajkam szépre tanították. Ahol sok szép napot töltöttem idáig, Minden egyes percem most emlékké válik. 5. Üj útra léptem ma, messze az út vége, Isten és a férjem, támaszom lesz ebbe. Húzzátok, cigányok! Három nap és éjjel! Hogy ki bírja tovább, majd a végén dől el!” (A cigányok rázendítenek a „Lakodalom van a mi ut- cánk-”ban című nótára, ezalatt lemegy a függöny.) IV. KÉP (A függöny mögött félhalkan szól a zene: „Este vitték a menyasszony ágyát” című dalt húzzák.) Hangok: (éneklik a nótát) „Este vitték a menyasszony ágyát, Eltörték a nyoszolya négy lábát. Addig babám nem fekszel az ágyba, Míg kész nem lesz a nyoszolya négy lába.” Író: (A függöny előtt) . . .Esküvő után nagy nótaszóval kísérték az újdonsült párt Mónosbélbe, a vőlegényes házhoz. Rögvest ropogós tánc kezdődött, amely egész a vacsoraidőig eltartott. A pompás étkek felszolgálásánál Marci is segédkezett! (író el) (Közben felmegy a függöny) (A színen egy nagy hosszú asztalt ül körül a vendégsereg- A főhelyen a menyasszony és a vőfély... Jobbra, balra a két násznagy és a násznagynék. Ezek mind néma szereplők.) (Az asztalon tányérok, tálak, kancsók, poharak, ahogy az a lakodalmakban szokás.) Vidróczki: (harsány hangon szól, jobb felől jött be, kezében töltött káposztával megrakott tál) „A töltött káposzta az étkek vezére, Szép Magyarországnak, hazánknak címere. Még a királynak is nagy gondja van erre, Áldott föld az, ahol terem a gyökere! Egyenek hát ebből uraimék frissen, Jó epetitussal, kívánom szívesen!” 1. Betyár: (juhászkalappal a fején, kopott gúnyában, kezében puskával beront, lihegve szól) Marci, menekülj! Itt vannak a pandúrok! Vidróczki: (parancsolva, gyorsan) Szaladj visza a kertbe, bújj a szilvásba! 1. Betyár: (elrohan) Vidróczki: (hangosan a lagzis néphez) Emberek! Mindenki maradjon a helyén! (majd vőfélyi botjával leüti a lámpát... Nagy csörömpölés hallatszik.) Nép: (a koromsötétben, főként az asszonyok sikoltoznak, visítoznak.. ■ Jó időbe telik, míg végre elhalkul...) Panna néni: (jajveszékelve mondja a sötétben) Jaj, véged van, drága gyermekem! Vidróczki: (bosszús hangja hallatszik, de azért kedves, siettetős hangon szól) Csendbe legyék! Inkább rám figyeljen!. . . Azt tegye, amit mondok! Nép: (újra zajong) 1. Hang: (méltatlankodva) Nohát, még ilyet! 2. Hang: (kiáltva) Ennek még a hallása is nagy! 3. Hang: (mérgesen) Méghogy leverte a lámpát! (Hirtelen kardcsörgés, csizmák dobogása hallatszik) Pandúrőrmester: (kemény, parancsoló hangon) Héj, házigazda! Gyújtson világot kend! Nép: (újabb zaj, sikoltozás) Itt vannak a pandúrok! Pandúrőrmester: (mérgesen, türelmetlenül) Nem hallotta kend, mit mondtam?!. . . Azonnal gyújtson világot! Különben megjárja! Dúri: (morogva) Héj, asszony, merre vagy?.. . Hozzátok be a lámpát a hátsó házból. Nép: (újabb zaj, visítozás) Jaj, Istenem!.. . Mi lesz itt?! Pandúrőrmester: (felháborodva, mérgesen) Hallgassanak már el, mer kilyukasztom kendteket! (puskalövés) 13
