Hevesi Szemle 6. (1978)

1978 / 2. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Balogh Béni: Vidróczki a lagziban

Nép: (újabb zaj, sikoltozás) Jaj, jaj, jaj! (Jó időbe telik, míg végre csend lesz) Dúriné: (méltatlankodó hangon beszél) (balról hozza be a petróleumlámpát) Itt van már, itt van már! (jajveszékelve) Rettenetes! Ret­tenetes! Éppen az én fiam lagzijában esik meg ilyesmi! Dúri: (szintén méltatlankodva) Ejnye, pandúrurak! . . . Mire való így megrémíteni a né­pet?! Pandúrőrmester: (keményen) Vidróczkit keressük! Dúri: (határozottan) Itt nincs Vidróczki! Itt lagzi van! Pandúrőrmester: (hetvenkedve) Azt majd meglátjuk! Nép: (össze-vissza suttog, zajong) Pandúrőrmester: (mérgesen) Csendbe legyenek, mert legközelebb nem a padlásba lövök! (parancsolva) Min­denki álljon a fal mellé! Nép: (morogva) Hallatlan, hallatlan! Pandúrőrmester: (parancsolva) Legények! Vizsgáljátok végig a népet! Ketten pedig álljatok az ajtóba! (Két pandúr csakugyan az ajtóhoz megy, s az előtt ke­resztbe teszi a puskát.) Nép: (ijedt csendben engedelmeskedik, a pandúrok vé­gigvizsgálják a lagzis népet.) Pandúrok: (hol egyik, hol másik mondja) Ez se az! Az se az! Pandúrőrmester: (parancsolóan, biztatva) Csak ügyesen legények! 500 aranyforint üti a markát an­nak, aki élve a hatóság kezébe juttatja a betyárt! Nép: csodálkozó morgással) Ötszáz aranyforint! 1. Pandúrlegény: (harsány hangon az őrmester felé for­dulva) Alássan jelentem, nem találjuk! 2. Pandúrlegény: Egyik parasztnak se olyan azábrázatja! Pandúr őrmester: (méltatlankodva) Biztosan megszökött a gazemberje! . .. Pedig jelentették, hogy itt van! (Dúrihoz)... Ide figyeljen, kend!... Ha megtudjuk, hogy még egyszer befogadja Vidróczkit, ma­gát zárjuk be helyette! Dúri: (méltatlankodó képpel a vállát vonogatja) Pandúrőrmester: (a néphez, fenyegető hangon) Ez nemcsak Dúri bátyónak, hanem kendteknek is szól! Főként a fehércselédeknek!... Se pántlikát, se kendőt ne fogadjanak el tőle! . .. Különben kutyavilág lesz: börtön vagy talpalás! Nők: (felháborodva) Micsoda alávalóság! Pandúrőrmester: (mérgesen) Csend legyen!... Másként lövök! Nép: (ijedten elhallgat) Pandúrok: (csörtetve eltakarodnak) (Rövid időre meglepett némaság) Dúriné: (kelepelve, méltatlankodva) Hogy az én Istenem akárhová tegye őket! Dúri: Csend, még meghallják! Dúriné: A görcs bánja! Nép: (felszabadult nevetésben tör ki) Dúriné: (méltatlankodva) Jaj, hogy az én fiam lagziján esett meg ilyesmi! Dúri: (parancsolva) Ne ajvékolj má! Inkább csináljatok rendet! Asszonyok: (rendezkedni kezdenek, felrakják a leesett edényeket.) Vőlegény vőfélye: De hová lettek a muzsikus cigányok? Lojzi: (köpködve jön be, mögötte másik két zenész, csu­pa korom mind.) Jaj, szűzanyám! Tisztára megfulladtam vóna, ha még soká tart! Két zenész: (szintén köpködve) Bizony mink is! 1. Hang: (harsányan) Ezek meg a kemencébe bújtak! Nép: (felszabadultan nevet) Ha, ha, ha! Vőlegény vőfélye: De hová lett a vőfélytársam, Vid­róczki Marci? 2. Hang: (kiáltva) Azóta má a szilvási Bikkben stafé- tázik! Álasszony: (rendreutasító, furcsa, rikácsoló hangon) Nono, csak lassabban a testtel komám! . .. Inkább mu­lassunk tovább! (és az asszony vetkőzni kezd) Dúriné: (sikítva rohan oda) Szentisten! Ez megbolondult! Ennyi ember előtt vetkő­zik! (Két asszony is odarohan, hogy a vetkőző asszony kezét lefogják) Álasszony: (kemény, férfi hangon) Félre innen! ne károgjanak! (gyorsan ellöki az asszonyo­kat, majd ledobja magáról az utolsó szoknyát is, és tel­jes vőfélyi díszében ott áll Vidróczki) Nép: (ámulva) Marci! Vidróczki Marci! Vidróczki: (csendet int) Most már vége a riadalomnak! Elmentek a kutyaütők! Mulassunk hát vidáman! (a zenészekhez fordulva) Azt húzzátok, hogy „Juhász vagyok, mint akárki!” Író: (középen megjelenik) A cigányok rázendítettek a régi juhász nótára. Dongott, dübörgőit a föld a táncosok lába alatt... És Vidróczki vígan, szabadon mulatott a Szálka Juli szivárványos lakodalmán. (Ezalatt a zene félhalkan szólt, az író meghajolva távo­zott. .. Hirtelen gyors csárdás.) (Függöny) Balogh Béni Krónika HARMINCNÉGY EZER MOZILATOGATO Petőfibányán. Sikeres esztendőt zárt a pe- tőfibánvai Bánvász Művelődési Ház, amely­nek filmszínházában 248 előadást tartottak 1977-ben. Egy-egy filmnek átlagban 136 né­zője volt. ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁSOKAT tar­tanak az egyetemi hallgatók Petőfibányán. A Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegye­tem ifjúsági közművelődési bizottsága, va­lamint a petőfibányai Bányász Művelődési Ház között létrejött megállapodás értelmé­ben, a végzős egyetemi hallgatók rendsze­resen tartanak előadásokat a helyi üzemek dolgozóinak. Eddig művészeti, jogpolitikai és ifjúsági témákról hangzottak el előadások. IRODALMI ESTET RENDEZTEK az egri tanárképző főiskolán. Tamási Áron ördög változás Csíkban című írását Tompa László előadóművész mutatta be. Bevezetőt dr. Czine Mihály, az irodalomtudományok dok­tora mondott. HÁROMRÉSZES ISMERETTERJESZTŐ ELŐ­ADÁSSOROZATOT rendezett a zakszervezeti Intézőbizottság a bélapátfalvi nagyberuházás területén. A programban helyet kapott a nagyközség története is. MEGKEZDŐDÖTT A PARKRENDEZÉS az egri Csebokszári-lakótelepen. A lakosság mintegy ötvenezer forint értékű jártszószert épített társadalmi munkában, a nyáron vi­szont a diákok és a KISZ-fiatalok parkosí­tanak az épületek közötti szabad területeken. CSERNŐ JUDIT, Munkácsi-díjas festőmű­vész alkotásaiból nyílt kiállítás Egerben, a Rudnav Gyula teremben. A művésznek ez alkalomból 40 festménye került bemutatásra, többségük a természet kínálta színeket, har­móniákat, a kisvárosok csendjét, a tájak romantikáját idézte. ISKOLATELEVlZIÓ — PEDAGÓGIA címmel tudományos tanácskozáson vett részt az MTA debreceni akadémiai bizottságának ne­veléstudományi munkabizottsága, az MPT Heves megyei tagozata és a Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola. A programsorozat keretében előadásokra került sor, amelyeken többek között szó volt a televíziópedagógiai kutatás jelenlegi helyzetéről, a közművelődéshez való viszo­nyáról, az iskolatelevízió gondjairól, illetve adásainak fölhasználásáról. 14

Next

/
Thumbnails
Contents