Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 1. szám - JELENÜNK - Bodnár László: A népesség demográfiai helyzete Heves megyében
alakult a népesedési piramis annak következtében is, hogy 1960 és 1970 között a 15 éven aluliak száma annyival csökkent, mint amennyivel az 50 éven felüliek száma nőtt. A népesedési korfa adatainak alapján megállapítható, hogy a gyermekek száma, illetve aránya csökken, az idős korúak száma és aránya növekszik. Mindez annak a következménye többek közt, hogy a szülési kedv erősen ingadozó. 1974-től, a népesedéspolitikai határozat hatásaként már pozitív tendencia érvényesül. A felszabadulás óta eltelt több mint három évtized a születési mozgalom tekintetében az alábbi korszakokra osztható: a) 1947 és 1950 között az élveszületés viszonylag magasabb, 21 ezrelék körüli szintre emelkedett. 1951—52-ben megindult a születések számának csökkenése. b) Népesedéspolitikai jogszabályok hatására — elsősorban a művi vetélések eltiltása miatt — növekedni kezdett a születések száma — maximumát 1954-ben érte el. c) Az egészében adminisztratív eszközökkel elért szü- letésszám-növekedés visszahatásaként és a művi vetélések engedélyezésének hatására 1966-ban megindult a születések számának csökkenése. d) 1966-tól kisebb, 1967-től pedig nagyobb arányú emelkedés indult meg: Ezt főleg azok a kormányintézkedések okozták, amelyek a születési kedvet serkentették. Hozzájárult a javuláshoz az is, hogy emelkedett a szülőképes korú nők aránya. A születésszám növekedését egy- harmadában népesség kormegoszlásának módosulása idézte elő. e) 1970-től a születések számában, arányában újabb visszaesés tapasztalható. f) 1974-től a születések számának emelkedése két tényezőre vezethető visza. Egyrészt az 1973 októberében hozott népesedéspolitikai intézkedések (gyermekgondozási segély, az anyasági segély, családi pótlék növelése, fizetett, illetve betegszabadság gyermek ápolására, lakás- építési szociálpolitikai kedvezmény a fiatal házasoknak, óvodai, bölcsődei hálózat fejlesztése stb.) fokozták a szülési kedvet. Másrészt az 1950-es évek elején született nagy létszámú korosztályok belépésével a propogatív korúakon belül megemelkedett a fiatal legtermékenyebb korú nők száma és aránya. Népesedéspolitikánk céljait az alábbiakban határozták meg: — a születések számát legalább olyan mértékben kell növelni, hogy az a népesség reprodukcióját biztosítsa; — elő kell segíteni kiegyenlített létszámú, új generációk kialakítását, és ezzel fokozatosan mérsékelni kell a népesség korösszetételének egyenetlenségeit. Új népesedéspolitikánk minden vonatkozásban módosítani kívánta az utolsó évtizedekben kialakult kedvezőtlen vonásokat demográfiai helyzetünkben. A születésszám az ötvenes évek után ugyanis olyan alacsony szintre esett vissza, hogy nem biztosította egyetlen évben sem a népesség egyszerű reprodukcióját. Más szóval ez annyit jelent, hogy távlatilag a népesség csökkenésével kell számolni. Az új nemzedék már kisebb lesz a korábbinál. Az elmúlt időszak másik negatív jelensége, hogy a demográfiai hullámok miatt különböző nemzedékek között igen nagy különbségek alakultak ki. Ez egyrészt azt jelenti, hogy hullámzással kell számolni a jövőben is, másrészt az oktatásra, gazdaságra és munkaerő-tervezésre is nehezen megoldható feladatokat ró. A fenti tendenciák jól tükröződnek Heves megyében is. Az ezer lakosra jutó élveszületések számát az alábbiak dokumentálják: Év Megye összesen Országosan 1947 17,3 20,6 1950 20,1 20,9 1960 14,5 14,7 1965 12,0 13,1 1968 13,4 15,1 1970 14,1 14,7 1975 18,3 17,8 1975 kivételével: Az országos élveszületési átlag — 1975 kivételével — minden évben magasabb a Heves megyeinél. A változások a megyében is jól érzékelhetők. A megye — akárcsak az ország — népességének fejlődésében megfigyelhető annak hatása, hogy hosszú időn keresztül nem alakult ki átgondolt és következetesen érvényesített népesedéspolitikai koncepció. Javulás 1975-ben következett be. Az élveszülési arány Heves megyében ekkor 0,5 ezrelékkel haladja meg az országos átlagot. A születések gyakoriságában változás következett be az egyes területeken is. 1000 lakosra jutó élveszületés (ezrelék) Heves megyében 1965. év 1968. év 1975. év Heves megyében 12,0 13,5 18,3 Ebből városokban 13,0 13,9 21,0 Ebből községekben 11,4 13,3 16,9 A városok és községek közötti differenciálódás, gyors változás oka az, hogy a városok népességét elsősorban a községekből bevándoroltak növelték. A mezőgazdaságból elsősorban a fiatalabbak vándoroltak el, így a mezőgazdasági népesség elöregedett, ez egyben azt is jelentette, hogy mivel a szülőképes korban levő nők között több az idősebb (30—49 évesek) és viszonylag kevesebb a születési mozgalomban ténylegesen szerepet játszó -30 éven aluli. A mezőgazdasági népesség jelenlegi alacsonyabb termékenységét elsősorban a korösszetétellel összefüggő tényezők okozzák. A standardizált (korösszetétel hatását kiküszöbölő) arányszámok a mezőgazdasági rétegben jelenleg magasabbak, mint a városi fizikai vagy szellemi dolgozóknál, bár egyes években átmenetileg alacsonyabbak voltak. Az országosan jellemző elöregedési folyamat a megyében, ezen belül a községekben még kifejezettebben érvényesül: Kor 1949. év 1960. év 1970. év 0—14 éves 24,6 24,2 20,6 15—39 éves 38,9 37,9 36,5 40—59 éves 24,3 24,0 25,5 60 éves és idősebb 12,2 13,9 17.4 A megyében, a községekben 1970-ben a 0—14 éves korosztályban 0,1 százalékkal magasabb, a 15—39 év közötti korban 35,2 százalék, 1,3 százalékkal alacsonyabb, mint a megyei átlag. A 40-től 59 év közötti korosztálynál 0,3 százalékkal, a 60 éves és idősebb korosztálynál pedig 0,9 százalékkal magasabb a népesség aránya. Ezek az adatok dokumentálják, hogy az elöregedés során természetszerűen csökken a propogatív körű nők száma. A nők foglalkoztatottsága mértéke robbanásszerűen emelkedett, a népesség iskolázottsági színvonala növekedett, a kulturális igények fokozódtak. Ezek a tényezők önmaguk is meghatározzák a házaspárok demográfiai magatartását, 28
