Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 1. szám - JELENÜNK - Bodnár László: A népesség demográfiai helyzete Heves megyében
A népesség demográfiai helyzete Heves megyében A NÉPESSÉG SZÁMSZERŰ VÁLTOZÁSAI A II. világháború befejezése óta a hazánkban bekövetkezett gyors gazdasági és társadalmi átalakulás determináló jellegű volt Heves megye lakosságának demográfiai helyzetére is. A népesség kor és nem szerinti módosulása ugyanis alapvetően befolyásolta a népesedés folyamatait. A megye közigazgatásilag négy járásra és három városra tagolódik. 1976-ban a községek száma 115 volt. A községekben élő lakosság száma fokozatosan csökken, 1949-ben a megye lakosságának 78 és fél százaléka, 1960- ban 74,8 százaléka, 1970-ben 71,2 százaléka, 1976. január 1-én 66 százaléka élt a községekben. 1971 és 1976 között a csökkenés mértéke 3 és fél százalék volt, míg az ország falusi népessége ugyanakkor 2,2 százalékkal csökkent. A községekben élő lakosság száma jóval meghaladja az országos átlagot. A megyében lakók száma 100 év alatt az első hivatalos népszámlálás óta (1869) mintegy 140 ezerrel emelkedett. A tényleges népszaporodás 1910-ig az egyes nép- számlálások között 10 százalékos volt, 1910-től lassúbb a a fejlődés üteme és a 40-es években már mintegy egyszázalékos népességfogyás következett be. Ezt az adatot már a háborús veszteség is befolyásolja. Míg a korábbi évtizedekben a városok és a községek egyaránt növekedtek, addig 1960 óta ez a tendencia megváltozott és a falvakban lakók száma jelentősen kevesebb lett. Az 1949—60 közötti időszakban a Heves megyei községek 37 százalékának csökkent a népessége, 1960—70 között az összes falvak 73 százalékában csökkent a népesség száma. Közülük 30-ban 10 százalékos, vagy azon felüli a csökkenés mértéke. A füzesabonyi járásban kettő, a hevesi járásban egy község kivételével mindenütt fogyott a lakosság. A növekvő lélekszámú községek általában a városok közelében vannak, illetve ipari, vagy bányászszékhelyek. Néhányuknál a távolabbi iparcentrum vonzó hatása is érvényesül. A tényleges szaporodás függvényében vizsgálva a községek lakosságának alakulását megállapítható, hogy a növekvő községek száma közel háromszor volt nagyobb 1949 és 1960 között, a stagnáló községeké majdnem azonos, a csökkenő népességszámú községeké pedig kevesebb. A legtöbb növekvő lélekszámú község az egri és a gyöngyösi járásban található. E két terület hasonló természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik. Hasonlítanak az iparfejlesztés lehetőségeinek szempontjából és az iparvidékekkel való kapcsolatban. (Borsodi iparvidék, nógrádi iparvidék). Mindez alapvetően befolyásolja az itt élők számának stabilizálódását. A megye déli részén a füzesabonyi és a hevesi járásban a terület agrár jellegének megfelelően a lakosság számának állandó, azonos ütemű csökkenése tapasztalható. Ezt bizonyítja az, hogy 1949 és 1960 között a füzesabonyi járásban 10, a hevesi járásban 11, 1960 és 1970 között a füzesabonyi járásban 15, a hevesi járásban 16 községben csökkent a népesség. Mindkét járásban ugyanannyi falu található. 1870-től 1969-ig, tehát 100 év alatt a tényleges szaporodás 69,3 százalékos volt a megyében. Ezen belül a községek népességének tényleges szaporodása 51 százalék volt. A legnagyobb volt a növekedés üteme a gyöngyösi és az egri járásban, valamint a három, Hatvan városhoz csatolt községben. Leglassabban a füzesabonyi járás lakossága növekedett. 1949 és 1960 között az egri és a gyöngyösi járás gyarapodott a leggyorsabban. Itt a már említett iparfejlesztés, illetve az iparvidékekkel való kapcsolat a meghatározó. 1949 és 1969 között a hevesi járásban 11,9 százalékos népességfogyás következett be, ezzel szemben 1870 és 1969 között pozitív tendencia érvényesült. 1950 és 1970 között a községek lakossága 0,7 százalékkal emelkedett, ezen belül 1960 és 1969 között minden járás területén negatív tendencia érvényesült. Kiugróan érzékelhető ez a hevesi járásban, a mezőgazdaság kollektivizálása ugyanis a népesség elvándorlását idézte elő. A megye három városában 1870 és 1969 között a népesség 141,1 százalékkal emelkedett, 1949 és 1969 között a növekedés 41,2 százalékos volt. Tényleges szaporodás illetve fogyás (—) alakulása a megyében 100, 20, valamint 10 éves átlagban Megnevezés 1870-1969 1949— 1969 1960—1969 (járás, város) lakosság sz. % lakosság sz. % lakosság sz. % Egri járás 25 554 53,5 6 356 9,5 —860 — 1,2F.-abonyi járás 5 385 16,0 — 3 386 - 8,0 — 3 347 — 7,9 Gyöngyösi járás 36 836 79,3 4 515 5,7 — 3 841 — 4,4 Hevesi járás Hatvan város12 713 40,0 — 6 055 -11,9 — 5193 —10,4 környék 2 922 81,1 2 92 4,7 — 4 — 0,1 Községek együtt 83 410 51,0 1 722 0,7 —13 245 — 5,1 Városok együtt 58 714 141,1 29 275 41,2 12 659 14,4 Megye összesen 142 124 69,3 30 997 9,8 —586 0,2 A TERMÉSZETES NÉPMOZGÁS A népesség nagysága a természetes szaporodástól, vagyis az élveszületések és a halálozások különbségétől függ. A viszonylag sok gyermekáldás miatt a múltban a községek természetes szaporodása jóval meghaladta a városokét. A század elején országosan ezer lakosra jutó természetes szaporodás több mint kétszerese volt a városokénak és még a II. világháború előtti időszakban is közel háromnegyedével több. A legutóbbi évtizedekben azonban megváltozott ez a kép annak következtében, hogy a községekben is kevesebb az élveszületés. A természetes szaporodási arány területi különbségeit a születések és halálozások különbségei okozzák. Mivel vannak olyan községek, ahol több a születés mint másutt, és kevesebb a halálozás, másutt pedig fordítva; a természetes szaporodásmutatókban jelentkező különbségek sokkal pregnánsabbak. A népesedés alakulását a kormegoszlás különbségei is befolyásolják. Ismeretesek a népszaporulatnak a népesedés alakulásának társadalmi, gazdasági összefüggései és ezek sokoldalú következményei. Nem közömbös, hogy a népszaporulat mennyire egyenletes, vagy időszakosan milyen mértékben ingadozó és ennek következtében hogyan alakul a lakosság korcsoport szerinti összetétele. Hazánkban, de Heves megyében is a népesedési korfa nem kedvező. Az 50—60 év, valamint a 60—70 év közötti korosztály egyes évjáratainak száma csaknem fele a néhány évnél idősebbeknek, vagy fiatalabbaknak. Kedvezőtlenül 27
