Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 1. szám - JELENÜNK - Jónás Zoltán: Ripacsok - bohócok - amatőrök?
67 pont (F) 61 pont (G) 52 pont (E) 49 pont (I) 23 pont (D) 22 pont (L) 16 pont (C) 7 pont (K) 6 pont (J) 5 pont (H) 3. Művészeti igényeim kielégítése 4. Mások nevelésének lehetősége 5. Játékos szórakozás lehetősége 6. Önmagam kifejezése 7. A csoport művészi színvonala 8. Népművelési pályára való felkészülés 9. Szimpátia valaki iránt 10. Művészi pályára való felkészülés 11. Családi kötöttségektől való szabadulás 12. Nincs társaságom, jó együtt lenni (A pontérték után feltüntetett betű az eredeti sorrendet jelöli — A, B, C sorrendben). Hát ezért járnak színjátszó közösségekbe felmérésem alapján az emberek. Nem tudom, kinek mit mond ez a rangsor, — nekem sokat. Például azt, ha én magyar szakos pedagógus lennék, akkor megpróbálnék rendezői, csoportvezetői minősítést is szerezni — nem biztos, hogy szégyen az —, hiszen az amatőr színjátszók toronymagasan az irodalom szeretete miatt járnak ezekbe a közösségekbe! Mennyivel jobban megfelelhetnék a hivatásomnak, mennyivel több emberrel szerettethetném meg az irodalmat, mennyivel több embert vihetnék közelebb általában a kultúrához, a művészetekhez. Mondom, ha magyar szakos pedagógus lennék, valószínűleg ezt tenném. Sajnos nem vagyok az, mint ahogyan all fölmért csoport vezetője közül 10 nem volt az, s az az „egyke” is azóta abbahagyta —■ rontván ezen a statisztikán — a szegény. És természetesen mondhatja ez a rangsor azt is, ha fordítunk egyet az előbbi megközelítésen, hogy vajon mi, rendezők, csoportvezetők, — hadd soroljam még ide magamat —, eléggé figyelembe vesszük-e a próbafázisok tervezésénél (én hiszem, hogy egyre több csoportnál van ilyen) a rangsor előkelő helyén szereplő „Mások nevelésének lehetősége”, „Játékos szórakozás lehetősége”, „Önmagam kifejezése” mögött rejlő igényeket! És úgy érzem, még több mindent elárulhat, próbáljunk belőle olvasni! A témához tartozó kérdések közül kettőt mindenképpen egymás mellett szeretnék megemlíteni, talán így még közelebbről megismerhetjük az egyén célkitűzéseit a közösségen belül. Kérdés: Milyen művek bemutatását igényied leginkább? (Többet is választhatsz!) Válaszok: (rangsor —, pontérték alapján): 1. Szórakoztatva nevelő hatásúak 2. Mai irodalmi alkotások 3. Szórakoztató művek * 4. Régi irodalmi alkotások 5. Politikai tartalmú művek 6. Saját magunk által írottak 7. Nevelő hatásúak Kérdés: Milyen téren gyarapodott a legtöbbet a tudásod, amióta a csoporthoz tartozol? Válaszok: (rangsor —, pontérték alapján): 1. Irodalmi látóköröm bővült 2. Művészi élményekkel gyarapodtam 3. Tartalmasabban töltöm időmet 4. Érdekes embereket ismertem meg 5. Baráti köröm változott 6. Negatív irányban változtam Miért volt érdekes a két kérdést az előbbi után még egyszer felvetni? Szerintem azért, mert az irodalom szeretete mellett tükrözi azt is, hogy az egyének nem pusztán az irodalom passzív ismeretére törekednek. Más cél68 pont 49 pont 41 pont 29 pont 28 pont 12 pont 9 pont 55 pont 49 pont 40 pont 17 pont 9 pont 0 pont juk is van vele! Nevelni akarnak — szórakoztatva nevelni akarnak, s mindezt elsősorban mai irodalmi alkotásokkal. Természetesen e munka közben megejti őket az alkotás vágya úgy is, mint amatőr írókat (!), de ez ilyen arányban azt hiszem nem baj. A probléma inkább az — mint a csoportok belső problémája —, hogy a rangsorban túlzottan távol esik egymástól a „Szórakoztatva nevelő hatásúak” (68 pont — első helyezés) és a „Nevelő hatásúak” (9 pont — utolsó helyezés) elhelyezkedése. Viszont — saját megítélése szerint — senki sem változott negatív irányba”, a megkérdezetteknek bővült a közösségben az irodalmi látóköre (érdekes lenne mindezt az iskolai magyarórákhoz viszonyítva elemezni) művészi élményekkel gyarapodtak, tartalmasabban töltik szabad idejüket. Azt hiszem, mindez nem kevés eredmény. Az egyén fejlődéséhez ezek szerint adottak a lehetőségek az amatőr művészeti közösségekben. Amikor a csoportok belső szerkezeti képét elemezzük, ahogyan a fejezetcímben jeleztük, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a közösségek olyan mutatóit sem, mint az életkor, családi állapot, és iskolai végzettség. Ezek az adatok már a mozgalom belső problémáiról árulkodnak, jelen pillanatban adottak, s bár kapcsolatban állnak az előzőekben vázoltakkal, önmagukban véve mégis negatívumokat tükröznek, elhallgatásuk hamis képet festene megyénk színjátszó mozgalmának mai állapotáról. Életkormegoszlás: életkorcsoportok 15—18 18—20 20—22 22—25 25 év fölött létszám 26 25 27 11 11 Mintha kicsit ifjúságivá vált volna ez a mozgalom! Ezek a számok még magyarázatra is szorulnak. A második és harmadik csoportot erősen javítja egyetlen közösség (főiskolai színjátszók) 15 fős létszáma. Őket leszámítva, a többi 10 csoportnál már 18 éves kortól kezdődik a távolodás a mozgalomtól. A 25 év felettiek közül 10 személy 30 éven aluli, és csupán egyetlen ember akad a 40—50 év közötti korcsoportból. Sajnos, ez nem csupán Heves megyei probléma, hanem magyar specialitássá nőtt egy idő óta. Valahol a hatvanas évek legelején kezdődött ez a változás és napjainkban csúcsosodik — reméljük. Nálunk bizonyos életkort és társadalmi helyzetet elérve egyszerűen nem sikk már az amatőr színjátszó gyakorlat. Irigykedve hallottam a közelmúltban, hogy az egyik csehszlovák színjátszó fesztiválon a legjobb egyéni alakítás díját egy kis városka középkorú tanácselnökének ítélték oda. Szemtanúja voltam az elmúlt nyáron a Kazincbarcikai Nemzetközi Amatőr Fesztiválnak, ahol például egy belga együttes életkorátlaga 35 év fölött volt! Pedig nem éppen kispolgári „karosszékben ülve beszélgetek” darabot játszottak, műsoruk mozgásképekre épülő oratórium volt. Hasonló a helyzet a családi állapot tekintetében is. A megkérdezett 100 személy közül mindössze 16 családos — nős vagy férjezett. A 16 közül 11 fő négy városi csoportnál dolgozik, mindössze 5 fő pedig két vidéki közösségben. Ezek után nézzük meg, milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek azok, akik — az előzőekben feltüntetettek szerint — nevelni szeretnének az irodalom, a művészetek megkedvelésére. 25
