Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 4. szám - JELENÜNK - Kócza Imre: Egy rövidítés: GTE
megtartott rendezvényeken való szakmai részvételek, szakmai előadások. Példák ezekből: győri hidropneuma- tikus nemzetközi konferencia; kecskeméti ipari robot kollokvium; jászberényi hűtőlánctechnibai kollokvium; scharfensteini (NDK) kishűtő napok. A szakmai tanfolyamok, tapasztalatcserék, konferenciákon való részvételek ismeretbővítő hatását, szakmai gyarapodást biztosító mértékét ugyan nehéz lenne számszerűleg kifejezni, de e hatás az elmúlt 20 év során egyértelműen megállapítható volt! Szakemberek egyre nagyobb hozzáértéssel végzett munkájában, a kifejlesztett új termékek minőségében, új technológiai ágak meghonosodásában, a termelési-gazdasági folyamatok színvonalának egyre növekvő mértékében. A szervezet működésének hasznosságát a szakemberek és az ipari vállalatok is egyre jobban felismerték. Bizonyítja ezt az is, hogy jelenleg az egri szervezet létszáma 556, és egyre gyarapodik. A három alapító jogi tagvállalattal szemben, ma a következő hét egri vállalat és gyár bázisa a szervezetnek: Csepel Autó 3. sz. Gyára, Egri Dohánygyár, Finomszerelvénygyár, Heves megyei Finommechanikai Vállalat, KAEV 10. sz. Gyára, Szolnoki MEZŐGÉP Egri Gyára, VILATI Egri Gyára. A szervezeti munka célkitűzései között a megalakulástól kezdve, kiemelt fontossággal szerepelt a vállalatoknál folyó speciális tevékenység erősítése, segítése, támogatása. Ennek biztosítására az egyes vállalatok termékszerkezetéhez, profiljához igazodó és a vállalati bázisra épülő szakosztályok alakultak: automatizálási; általános gépgyártó; dohányipari gép; finommechanikai; finomszerelvény; gépjármű; mezőgép szakosztályok. A szakosztályok fő feladatuknak tekintik a bázisvállalat aktuális feladatainak munkabizottsági tevékenység keretében történő előmozdítását. Éves munkiaterveik- ben összeállított feladataik megfelelnék a vállalat érdekeinek. Tevékenységük összefügg a vállalatok életével, és annak szerves részévé váltak. Általános, valamennyi vállalat munkájában meglevő folyamatok segítésére és fejlesztésére központi szakosztályok alakultak: karbantartási; szervezési; tűzvédelmi műszaki; oktatási és tudományos bizottságok. A szakosztályok és bizottságok eddigi tevékenysége azt bizonyította, hogy egy új, sajátos és nagyon eredményes formáját sikerült megtalálni a vállalatoknál folyó szakmai munka társadalmi támogatásának. E munka is hozzájárult ahhoz, hogy az egri vállalatok az elmúlt 20 évben elismerésre méltó eredményeket értek el. Az egri szervezet a megalakulással egyidőben, gondolt a helyi gépipari szakemberek tájékoztatását és tapasztalatcseréjét szolgáló szaklap létrehozására. 1960- ban jelent meg az „Egri Műszaki Híradó” első száma. A félévenként rendszeresen megjelenő, ma is egyetlen ilyen jellegű GTE-folyóirat öt év után kinőtte egri kereteit, s a megyében működő még másik két GTE-szer- vezettel közös kiadványként, 1965-től „Heves megyei Műszaki Híradó” név alatt jelenik meg. A szervezet vezetése a ma már 18 éves lap feladatát így határozta meg: publikálni a GTE Heves megyei tagsága által létrehozott műszaki-tudományos munka legjavát, egyrészt kollektív szakmai tájékoztatási, másrészt egyéni ösztönzési céllal; fórumot biztosítani megyei szinten a gépipari szakemberek és vállalatok részére egymás munkájának, eredményeinek vagy problémáinak kölcsönös megismerésére, és végül elősegíteni és reprezentálni Heves megye GTE-szervezeteibe tömörült kollektíva műszaki-tudományos társadalmi tevékenységét. Ezeket a feladatokat a HMH fennállása óta folyamatosan, egyre következetesebben és magasabb színvonalon oldotta meg. A szervezet működése során szoros kapcsolatot alakított ki a párt- és tanácsi szervekkel. E szervek felkérésére végzett a szervezet olyan felméréseket például, melyek a különböző megyei érvényű döntések előkészítését szolgálták. Ilyenek voltak többek között: a megye ipari üzemei gyártmányfejlesztési helyzetének felmérése; a távlati szakmunkásigény meghatározása; a megye ipari üzemei műszaki fejlesztési helyzetének vizsgálata; a gazdaságos termékszerkezet kialakítása a jelentősebb ipari vállalatoknál, vagy a munkaerőhelyzet alakulásának vizsgálata Egerben. Az egri szervezet megalakulása ösztönözte a megye másik iparilag fejlődő városában is a helyi szervezet megalakulását. Gyöngyösön az 1959-ben létrejött szervezet alapító tagjai az Egyesült Izzó és Villamossági RT. Gyöngyösi Gyára és a Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalat műszaki-gazdasági szakemberei voltak, akikhez rövidesen csatlakoztak a KAEV Gyöngyösi Gyárának és a Gyöngyösi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnak a szakemberei is. 1960-ban az egri szervezet létrehozta a Mátravidéki Fémművek szakembereiből álló, sir oki alcsoportját. A GTE-munka itt valóban úttörő jellegű volt, az akkori adottságokat figyelembe véve. Az itt dolgozó műszaki-gazdasági szakembergárda lelkesedését és szakmai szeretetét azóta már számos elismert eredmény dicséri. A siroki alcsoport 1963-tól önálló szervezetként tevékenykedett tovább. A megye három GTE-szervezete közös munkaprogram szerinti kapcsolatot épített ki egymással, s ez az együttműködés egyre szorosabbá, eredményesebbé fejlődött az elmúlt évek során. Nemzetközi kapcsolatokat is kialakított a szervezet. 1970-től élő együttműködés folyik az NDK-beli KdT (Kammer der Technik) scharfensteini szervezetével, valamint 1974-től a bolgár NTS Górna Orjachovitza területi szervezettel. Az együttműködés keretében évente nyolc-tíz szakember kölcsönös szakmai tapasztalatcseréjére, szakmai előadásokra, kerekiasztal-megbeszélésekre kerül sor. Az új, nehezebbé váló körülmények között az eddiginél is hatékonyabb munkával kívánja a szervezet segíteni tagjai szakmai fejlődésének folyamatos biztosításán túlmenően a vállalatoknál folyó munkát is. Így erősíteni kívánjuk közreműködésünket a fejlesztési feladatok megoldásában; a legkorszerűbb technológiák kutatásában és bevezetésében; a termelés hatékonyságának növelésében; anyag- és energiatakarékosság biztosításában, valamint az üzem- és munkaszervezési feladatok hatékonyságának kibontakoztatásában. A Gépipari Tudományos Egyesület Egri Szervezete húszéves tevékenységének sokoldalú eredményessége jól mutatja, hogy megalakulásakor kitűzött, és ma is időszerű célját megfelelően valósítja meg. A már elvégzett, s az ismételten jelentkező új feladatok további töretlen munkára ösztönzik a szervezetet a magyar gépipar területén, amelyben ma már Heves megyének és Egernek is figyelemre méltó része, tekintélye van. Kócza Imre 39
