Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Sugár István: Az első egri iparitanuló-iskola
MÚLTUNK JELENE Az első egri iparitanuló-iskola Az utóbbi években megindult egri iskola- és oktatás- történeti kutatás keretében az alábbiakban egy mindeddig mostoha mellőzéssel kezelt témát teszünk vizsgálatunk tárgyává. Méltán tekinthetünk érdeklődéssel napjaink minden tekintetben modern iparitanuló-képzésének múlt századi egri bölcsője felé. Az államilag szervezett iparos tanuló-oktatás csíráját a céhrendszer megszabta merev kereteken belül az 1828- ban Joó János keze alatt megindult rajziskolának tekinthetjük, mely levéltári adatok szerint meglehetősen lanyha látogatottsága miatt, sajnos, nem tölthette be a kívánt mértékben az ifjú felnövő iparosnemzedéknek mindennapi munkájában nélkülözhetetlen műszaki rajzbeli oktatás kívánta feladatát. A döntő fordulat csak a középkori megkötöttségeket idéző, s merőben elavulttá vált céhrendszernek 1872-beli eltörlése nyomán bontakozhatott ki — az adott körülmények között csak meglehetős vontatottsággal. Kísérjük hát nyomon az egri eseményeket... j A VÁROSI IPARTANODÁI BIZOTTSÁG Heves vármegye közigazgatási bizottsága a közoktatási minisztérium leirata nyomán 1143. számú leiratában utasította Eger város hatóságát, hogy haladéktalanul intézkedjék az „ipartanoda” felállításáról. Az ügyet az Eger városi képviselőtestület 1882. szeptember 3-án tartott ülése tárgyalta, mely Fülöp József városi képviselő elnöklete alatt megválasztott bizottság feladatául tűzte ki az új iskolatípus megszervezését és felállításának előkészítését. A városi ipartanodái bizottságnak szigorúan meghagyták, hogy a kérdés sürgős voltára, javaslatukat mielőbb mutassák be. Elképzelhetően súlyos nehézségek és akadályok tornyosultak az egri első iparitanuló-iskola sürgős életre hívása elé, hiszen csak 1883. február 2-án tartotta a bizottság első érdemi beszámoló ülését. Fülöp József előterjesztéséből ismerjük meg az ügy ekkori állását. A közoktatási minisztérium megküldött tervezete értelmében Egerben az „iparos-tanoncok” számára három rendes és egy előkészítő osztályból álló „ipar-tanoda” állítandó fel, ahol az oktatás hétköznapokon este, vasárnap pedig délelőtt tartandó. A bizottság az egri községi iskolák tantermeit találta alkalmasnak az oktatás helyéül. A beindító első felszerelés a tervek szerint, a számítások nyomán kb. 3 ezer forint költséget jelent, azontúl pedig évenként 1725 forintot kíván, melyből 1400 forintot a tanerők fizetése, 225 forintot a fűtés és világítás, 100 forintot pedig az „apró kiadások” emésztenének fel. A tanítást — egy rajztanár kivételével, akinek fizetését évi 600 forintra tervezték — az elemi iskolák tanítói végeznék, évi mintegy 100 forint fizetés ellenében. A megkívánt tekintélyes summával azonban a város nem rendelkezett, s ezért a minisztériumtól segélyt kértek, mely azonban mindennemű anyagi támogatás elől elzárkózott, csupán a szükséges számú rajzminták díjtalan megküldését vállalta magára. Az ipartanodái bizottság beható vizsgálódás után arra az eredményre jutott, hogy ha kapna is valamelyes összeget a város a rendelkezésére álló 12 ezer forintból, akkor is a város évi kiadását az új iparostanuló-iskola másfél ezer forinttal fogja megemelni. Az ipartanodái bizottság tehát új jövedelmi forrásokra tett előterjesztést a közgyűlésnek. 1. Nem volna-e célszerű a városi legelők laposabb részeit földművelés céljára haszonbérbe adni? 2. Nem jelentene-e számottevő jövedelmet a városi pálinkamérések haszonbérletbe adása? 3. „Bizonyos módozatok mellett lehetne, más városok példájára, a kutyák tulajdonosait — főképp az úgynevezett luxuskutyákért — megadóztatni.” A városi ipartanodái bizottság kétségtelenül azért sietett 1883. február 2-án összefoglalni vizsgálódásai nyomán álláspontját, mivel február 5-én a városba érkezett gróf Zichy Jenő, az Országos Iparegylet elnöke és Péterffy József miniszteri biztos. 367 „IPAROSTANONC” A városháza nagyterme dugig megtelt a miniszteri kiküldöttek részvételével tartott ülés jeles alkalmával. A város vezetői, a képviselőtestület érdemesebb tagjai, s a tekintélyes iparosok töltötték meg a padsorokat, hogy közvetlen részesei legyenek az 1883. február 5-i nagy jelentőségű gyűlésnek, mely irányt volt hivatva szabni a létrehozandó városi iparitanuló-iskola feállításának. — A jeles vendégeket Tavassy Antal polgármester és Gyubek Lajos, az Egri Ipartársulat elnöke köszöntötte, majd Zichy Jenő, az Országos Iparegylet elnöke adott tájékoztatást a fontos ügyben. Ö és Péterffy miniszteri biztos azért indult országos körútra, hogy az érintett városok viszonyainak figyelembevételével javaslatot tehessenek a közoktatási miniszternek a felállításra kerülő „iparos- tanonc-iskolá”-k állami támogatása felől. Mindketten nagy nyomatékkai hangsúlyozták az iparitanuló-képzés megindításának nagy jelentőségét a hazai ipar szempontjából. A budapesti kiküldöttek tájékoztatást kaptak a városi ipartanodái bizottság helyzetfeltáró jelentéséről, különös tekintettel a mutatkozott anyagi terhekre. Eger város az évi 1800 forintnyi költség felét kérte folyamatos állami támogatásként. Kiderült azonban az a rideg valóság, hogy a mintegy 42 hazai városban létesítendő iparitanuló-iskola egyszeri állami támogatására csupán 20 ezer forint állott rendelkezésre: 8 ezer forint gróf Zichy Jenő adományából, s 12 ezer az országgyűlés által megszavazott összegből. Kereken kijelentette a miniszteri biztos, hogy csupán „pár száz forintos támogatást remélhet támogatásul” Eger városa. Hozzátette, hogy a költsé40
