Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 1. szám - JELENÜNK - Kovács Pál: A fiatalkorú bűnözés
szüntetését nem is tekintik a bűnözés elleni harc feladatának, minthogy az uralkodó nézetek szerint a bűnözés a társadalom szükségszerű velejárója, elválaszthatatlan az emberi magatartástól. A marxista kriminológia azt vallja, hogy az emberek magatartását alapvetően társadalmi körülményei határozzák meg, ha tehát az emberek magatartását meg akarjuk változtatni, mindenekelőtt a társadalmi viszonyokat kell átalakítani. A burzsoá kriminológusok minden törekvése kudarcra van ítélve, amíg a társadalom szerkezetében lényeges változás nem következik be. b) Nálunk a fiatalkorúak bűnözése merőben másként merül fel, elsősorban azért, mert a szacialista világrend- szerhez tartozunk, a szocializmust építjük. A szocialista viszonyok megteremtik a reális lehetőséget a bűnözés, mint társadalmi tömeg jelenség visszaszorítására. A szocializmus alapjainak lerakásával hazánkban is kezdetét vette a bűnözés csökkenésének törvényszerű folyamata. Tapasztalat, hogy a szocializmus építésének viszonyai között a fiatalkorú bűnözés szoros összefüggésben és kölcsönhatásban van a bűnözés egészével, hogy a fiatalkorú bűnözést is — minden sajátossága mellett — alapjában az összbűnözés változását előidéző tényezők határozzák meg. Ezért indokolt a továbbiakban az összbűnözés alakulását tömören áttekinteni. Az összbűnözés hazánkban az elmúlt 12 év alatt kismértékben csökkenő irányzatot vett fel. 1974. évtől a bűnözés évről évre emelkedett, és 1976-ban meghaladta az elmúlt évtized legmagasabb szintjét. Ebben az évben 129 ezer 424 bűncselekmény vált ismertté, 9 ezerrel több mint az előző évben. A bűnözés struktúrája az ismertté vált közvádas bűncselekményeknél 1976. évben a következőként alakult: vagyon elleni bűncselekmények az összbűn- cselekmények 57,1 százalékát, a közlekedési bűncselekmények 16 százalékát, az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények 14,4 százalékát tették ki. A fiatalkorú bűnelkövetők 1976. évben az összes bűnelkövetők 9 százalékát, az ország fiatalkorú lakosai számának csak 1,2 százalékát tették ki. Heves megyében kb. 28 000 fő (14—18 éves) fiatalkorú él, melynek 0,7 százaléka követett el bűncselekményt, illetve ennyit ítéltek el a bíróságok. Ezekből az adatokból jól érzékelhető, ifjúságunk döntő többségét a becsületesség, a szocializmus iránti hűség jellemzi. Egyre inkább fogékonyabbak a társadalom ügyei iránt. Gondolok itt a nyári építőtáborok lakóira, a nagy építkezések ifjú védnökeire, a szakmák ifjú mestereire, az üzemek, tsz-ek ifjúsági brigádjaira, a munkát, a tanulást, a kultúrát szerető fiatalok nagy többségére. Ezek a ma valóságához tartoznak és örvendetes, hogy e jelenségek pozitív irányban fejlődnek. Megfigyelhető az az összefüggés is, hogy amíg a fiatalkorú népesség számát tekintve növekvő, ugyanakkor a fiatalkorú elítéltek száma csökkenő tendenciájú. Vagyis a fiatalkorú bűnözés csökkenése a népesség számának növekedése következtében még kedvezőbb helyzetet tükröz. Országos tapasztalat viszont az is, hogy bár a fiatalkorú bűnelkövetők száma csökkenő irányzatú, azonban az elkövetett bűncselekmények tárgyi súlya növekedett, és az elkövetés módja sok esetben az erőszakos cselekményekre való törekvést jelez. A gyermekkorúak 80—90 százaléka, a fiatalkorúak 60—70 százaléka vagyon elleni bűncselekményt követett el, ezen belül igen magas a betöréses lopások száma. Komoly figyelmet érdemel az is, hogy a hivatalosan nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma évről évre fokozatosan növekszik, ami távlatokban feltétlenül kedvezőtlenül befolyásolja a gyermek- és fiatalkori, majd később a felnőtt korú bűnözés várható alakulását. Heves megyében az összbűnözés hosszabb távon kedvezően alakult. E megyében lakik a népesség 3,3 százaléka, a bűnelkövetők 2,8 százaléka. Még 1976. évben is tartotta a megye az ország 19 megyéje között a legutolsó, azaz a legkedvezőbb helyet az ismertté vált közvádas bűnözésben. 1976. évben a növekedés az országos 7,1 százalékkal szemben azonban Heves megyében 18,1 százalékos volt az előző évhez képest. A fiatalkorú bűnözés tendenciája a felnőtt bűnözéshez képest kedvezőtlenebb a megyében. A fiatalkorú bűnözés intenzitása 1970—75. évek között megközelítette az országos átlagot, míg 1976. évben már az országos átlag felé emelkedett; a megyék között a 10 000 fiatalkorú lakosra jutó fiatalkorú bűnelkövetők számát tekintve a 8. helyre került. A megyében ugyancsak terhesebben jelentkezik az utóbbi években a gyermekbűnözés is, bár hosszabb távon csökkenő irányzatú. Amíg 1974. évben 29, 1976-ban 44 gyermekkorú követett el bűncselekményt. A fiatalkorú bűnözés néhány megyei jellemzője, a bűnözés belső struktúrája alapján: A fiatalkorúak leginkább vagyon elleni bűncselekményeket követnek el, az országos átlagot is meghaladóan. (Az elítéltek 70—80 százalékában). Egyéb bűncselekmény kategóriában a fiatalkorú elkövetők száma csekély. Megyénkben a két legfertőzöttebb terület Eger és Gyöngyös, valamint a hozzájuk tartozó járások. Az elkövetők kb. 90 százaléka fiú, 10 százaléka lány. A fiatalkorú bűnözésben is a cigány származású bűnelkövetők száma magas, mintegy 30 százalék; a fiatalkorú cigány lakosság számarányát messze meghaladja. A fiatalkorúak döntő többsége 17. és 18. életévük betöltése előtt követi el a bűncselekményeket. Figyelmeztető, hogy az iskolai tanulók bűncselekményben való részvétele emelkedik. Az iskolai végzettségre vonatkozó adatok arra is utalnak, hogy az elkövetők jelentős része nem végezte el a 8 általános iskolát. A fiatalkorú bűnözők szülei döntő többsége fizikai dolgozó, jelentős része a cigány lakosság köréből kerül ki. Végül kedvezőtlen, hogy nem csökken, hanem kissé emelkedik a fiatalkorú visszaeső bűnözők száma. II. A FIATALKORÚ BŰNÖZÉS OKAI ÉS FELTÉTELEI A bűnözés lényegét tekintve társadalmi jelenség, minthogy a bűncselekmény elkövetését döntően a társadalmi tényezők határozzák meg. A bűnözés a szocialista viszonyok között sem szűnik meg önmagától. Most is hatnak a bűnözés alakulására a régi társadalom tudati maradványai, a kapitalista környezet és az ellenséges ideológia (az ifjúság mivel kevés élettapasztalattal rendelkezik, jobban befolyásolható), továbbá az, hogy mindenféle fejlődés, így a szocialista is szükségszerűen ellentmondással jár. Olykor még az egyébként pozitív folyamatok is negatív jelenségeket, tendenciákat váltanak ki. Pl. az urbanizáció, a női munka elterjedésének egyik oka a válások számának növekedése stb. A bűnözés okainak két forrása van: a társadalom és a személyiség. A kettő között azonban szoros az összefüggés. Nincs alapvető eltérés a fiatalkori és a felnőtt kori bűnözést kiváltó társadalmi körülmények között, mert 16
