Hevesi Szemle 6. (1978)

1978 / 1. szám - JELENÜNK - Kovács Pál: A fiatalkorú bűnözés

JELENÜNK A fiatalkorú bűnözés A fiatalkorú bűnözésnek problémái a szocializmus építése során mind nagyobb mértékben kerülnek az ér­deklődés középpontjába, főleg két összefüggésből. Az egyik az, hogy a bűnözés visszaszorításáért folyó harc a szocializmus építésének lényeges feladatai közé tartozik. Nemcsak az összbűnözés, hanem a fiatalkorú bűnözés is tömeg jelenség. Nincs még az országnak olyan területe, olyan társadalmi rétege, amely mentes lenne a fiatalkorú bűnözéstől. Sőt a fiatalkorú bűnözés, számától is sokkal károsabb hatást gyakorol az ifjúság erkölcsi fejlődésére. E negatív jelenség ezért érinti mélyen tár­sadalmunkat; a fiatalok a jövő generációját képezik. Ez az egyik oka annak, hogy a fiatalkorú bűnözés megelő­zése az összbűnözés elleni harcon belül is kiemelt harci területet képez. A fiatalkorú bűnözés alakulását másrészt azért is kísérjük egyre érdeklődőbben figyelemmel, mert nálunk az ifjúság nevelése össztársadalmi ügy, közügy. A Magyar Szocialista Munkáspárt mindig is megkü­lönböztetett módon kezelte a magyar ifjúság fejlődésé­nek, szocialista nevelésének útját. Az MSZMP KB 1970 februári ülésén részletesen foglalkozott az ifjúságunk ügyével, helyzetével, amelyet a párt X., majd XI. kong­resszusa is megerősített. E dokumentumok hosszabb táv­ra megszabták az ifjúságpolitikai feladatokat, az ifjúság érdekében végzendő munka fő irányait. A párt ifjúság- politikájának alapvető célja, hogy minden fiatal megta­lálja a képességének megfelelő helyét a társadalomban. E fontos párthatározatokat jelentős állami aktusok követték. Az országgyűlés 1971. évben megalkotta az if­júság alkotmányát, az ifjúságról szóló 1971. évi IV. szá­mú törvényt, amelynek végrehajtásáról az 1043/1971. sz. kormányhatározat intézkedett. Ezek jogszabályi erővel ruházták fel a párt ifjúságpolitikai célkitűzéseit, ugyan­akkor — a dolog természeténél fogva — részletesebben és konkrétabban határozták meg az ifjúság alapvető jo­gait, kötelezettségeit, valamint az ifjúság neveléséért, fej­lődéséért felelős állami és társadalmi szervek legfonto­sabb feladatait. A szívós és következetes munka eredmé­nyeként számos területen már jelentős gyakorlati ered­ményeket is felmutathatunk ,a határozatok végrehajtásá­ban. Fejlődésünk azonban további és még gyorsabb előre­haladást igényel. A bűnüldöző és igazságügyi szervek esz­közei a fiatalkorú bűnözés jelentősebb visszaszorítására korlátozottak és nem elégségesek. A fiatalkorú bűnözés jövőbeni alakulása szempontjából azért nem közömbös, hogy a gyermek- és ifjúságvédelemben érdekelt állami szervek milyen társadalmi segítségben részesülnek. Az állami és társadalmi szervek még összehangoltabb együttműködésére van szükség a számottevőbb előbbre- lépéshez. A feladatok adottak: még hatékonyabbá kell tenni a megelőzést. I. A BŰNÖZÉS HELYZETE, DINAMIKÁJA ÉS TENDENCIÁI A tőkés és a szocialista világrendszeren belül ellen­tétes tendenciák érvényesülnek a bűnözés alakulásában, a fiatalkorú bűnözésben is. a) A tőkés világban az utóbbi évtizedben a bűnözés nemcsak rohamosan növekszik, hanem elvesztette „ha­gyományos” jellegét, és szinte „új minőséget” vett fel. A szervezett bűnözés egyre nagyobb méreteket ölt. A repülőgép-eltérítések, az emberrablások, a kábítósze­res visszaélések, a műkincslopások stb. új bűncselekmény­típusok és az egyre gyakoribb előfordulások nyomán már nemzetközi jelleggel is bírnak. A fiatalkorú bűnözés is ilyen irányban tolódott el: a csoportos bűnözés, az agresz- szivitás került előtérbe. A tőkés világban a bűnözés ilyen alakulása a kapitalizmus általános válságának el­mélyüléséből, annak fokozódó demoralizáló hatásából fa­kad. A kapitalizmus társadalmi alapjainak és ideológiá­jának, kultúrájának a válsága, az ifjúság egyes rétegei­nek az életszemléletében is megnyilvánul. Ez a valóság­tól menekülő ifjúság világnézete. Igen, menekül ebből a világból, mert ez számára idegen, érthetetlen és félelme­tes. Bármerre tekint — az ő nézőpontjából nézve — nin­csenek szilárd pontok. A magánéletben azt tapasztalja, hogy nincsen stabil egzisztencia, mert a kaotikus gazda­sági élet mindent megkérdőjelez. Az emberi kapcsolatok is sokak szemében áttekinthetetlenek. A politikai életben még nehezebb az eligazodás. Az újságok, a kormányválságok új fordulatokról adnak szá­mot. Nyugtalanul hat rájuk, hogy a háborús erők állan­dó agresszivitása folytán, egy új világégés veszélyétől is félnek. így nem marad más hátra, mint a mának élni. Álta­lános jellemzői a tőkés világ fiatalságának: a kiábrán­dultság, eszménynélküliség, a cinizmus, a durva anyagi­asság, a nyers erőszak, a nemi tobzódás stb. Ezek egy halódó, bomló világ termékei. Vagyis a biztató jövő hiánya okozza a kapitalista or­szágok ifjúsága jelentékeny részének perspektívátlansá- gát, morális eltorzulását és szembefordulását, elidegene­dését társadalmával. Ez az életszemlélet azután gyakran elvezet a bűnözéshez. A mai tőkés világ kriminálszociológusai elsősorban a nevelés eszközeivel kívánják elérni a fiatalkori bűnözés megállítását, illetve csökkentését. A bűnözés teljes meg­lő

Next

/
Thumbnails
Contents