Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 3. szám - JELENÜNK - Jámbor Ottó: A Mátra vizei
Mátravidéki Hőerőmű hűtőtava vízfelülete 58,7 ha Martoazi víztároló vízfelülete 170,0 ha Nagyrédei víztároló vízfelülete 27,7 ha Recski I. víztároló vízfelülete 3,7 ha A térképvázlat vonalazott területei a Mátra alján létesített mesterséges tavakat jelöli. A tározók építésére felhasznált, a fakitermelésből és mezőgazdasági művelésből kivont erdőterületek értékét pótolja a haltenyésztésből származó jövedelem. Szólnunk kell még a területen található természetes állóvizekről. Néhány kis elmocsanasodott tó tartozik ide: Sárhegyen a Szent Anna-tó, a Kékes északi tövében a Pisztrángos-tó, Agasvár alatt a Nádas-tó, Mátrafüred és Mátraháza között a Sástó és még néhány kis vízfelület. Szerepük jelentéktelen. Valamilyen suvadással, belső omlással keletkeztek. Összes felületük néhány hektár csupán, elsősorban élőviláguk különleges, táj alakító szerepük nincs. Az elmúlt időszak örvendetes eredménye, hogy több patak folyómedrét rendezték, az időszakonként jelentkező pusztító munkájukat korlátozták, víztömegét felfogták. A Mátra területén Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulás gondoskodik folyamatosan a lefolyó víz károsító hatásának mérsékléséről, használható tulajdonságainak kiaknázásáról. Vajon mi a helyzet a folyó- és állóvizek, az apró forrásúk és kiterjedt vízfelületű tavak tisztaságával — a Mátra vizeinek környezetvédelmével? Sajnos, kitett az ipar, a mezőgazdaság, a településhálózat és a turizmus szennyező hatásainak. Az ipari létesítmények visszafolyó vizeivel sokféle káros oldott vegyü- let, a mezőgazdaságilag művelt területek részleges ki- mosódásával pedig műtrágya és növényvédőszer kerülhet a vizekbe. A települések és a turizmus hulladékokkal és mosószerekkel segíti a szennyezés folyamatát. A szeny- nyezett vizet pedig csak igen költséges — még több helyen nélkülözött — tisztítás után lehet ismételt fogyasztásra felhasználni. A sokrétű vízfelhasználás és vízhasznosítás mellett figyelembe kell venni azt az alapvető biológiai tényezőt is, hogy a szükségleteink fedezésén túl a természetben előforduló víz a benne élő szervezetek élőhelye. A sokféle vízi élőlények együttélésének alapja az egymáshoz és az élőhelyükhöz való folytonos és zavartalan alkalmazkodás, a „biológiai egyensúly” kialakítása. Sajnos, ez az életközösségi egyensúly minden külső hatásra érzékenyen reagál: megváltozik, átalakul. Az együttélés egyensúlyát ezekben az évtizedekben fenyegető legnagyobb veszély, vizeinknek a növények életéhez hasznos szervetlen tápanyagdúsulása. Első helyen kell említeni a talaj nitrogén- és foszfortartalmú műtrágyáinak a vizekbe történő bemosódását és felhalmozódását. A patakok tápanyaggazdálkodási folyamata nem jelent állandó vagy növekvő veszélyt. Csupán időszakos zavarokat óhoz, mert a víz lefolyik, egy-egy áradás pedig valósággal átöblíti a paták medrét és a magasabb tápanyagtartalmú vizet gátakkal határolt medencékbe vezetik. Az ilyen tavakban azonban a nitrogén- és foszfor- dúsulás folyamatos és mindig több és több növényi szintézisre teszi alkalmassá a vizet. Fokozhatja a mikroszkopikus méretű moszatok szaporodását. A Gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskolai Karon végzett mérések szerint a Mátra területén aggodalomra jelenleg még nincs ok. A patakok és tározók vizeinek nitrogén- és foszfortartalma szerencsére alacsony értékű. Reméljük, hogy ez az állapot az elkövetkezendő időkben sem változik. Ha pihenni, üdülni vagyunk, általában olyan helyeket keresünk, ahol hegy, erdő és víz együtt találhatók. E három természeti tényező nevelő és esztétikai hatása hasonló szellemi felfrissülést és kielégülést válthat ki az emberből, mint a műalkotásokban való gyönyörködés. Nem véletlen, hogy az ilyen tájakon — így a Mátrában — alakultak 'ki neves üdülő- és kirándulóhelyek. Védjük ezt a tájat, a Mátrát úgy, mint legkedvesebb emlékeinket őrző kincsünket. Óvjuk vizét, életünk e nélkülözhetetlen elemét. Jámbor Ottó KRÓNIKA BÜKKI KILÁTÓTORNYOK ÉPÍTÉSÉNEK TERVE szerepel Szilvásvárad idegenforgalmi fejlesztési terveiben. Ezeket a tótfalui völgy felett Bálványos és a Szalajka-völgyi Istállóskő csúcsára építik majd. HARMADSZOR NYITOTTA MEG KAPUIT a mátrafüredi művelődési tábor. A gyöngyösi általános iskola első művelődési táborát 1976 nyarán szervezte meg a városi könyvtár és a városi tanács. A hátrányos helyzetű, de az új ismeretekre fogékony gyerekeket hívták meg a táborba. Az egymást követő években minden alkalommal ugyanazok a pajtások és kiscsoportvezetők vettek, illetve vesznek részt a táborban. ❖ A DlSZlTŐMÜVÉSZ-SZAKKÖR hosszú évek óta eredményesen működik a petőfi- bányai művelődési házban. Munkáikból ösz- szeállított legújabb anyagot mutatták be ismét az érdeklődőknek. % „A MŰVÉSZET TÁGULÓ VILÄGA” című programsorozat második rendezvényére került sor Egerben, a városi tanács aulájában. Ezúttal Bajkó Anikó textilművész munkáit láthatták az érdeklődők. KÖZMŰVELŐDÉSI TÁBORT SZERVEZETT a Megyei Művelődési Központ és a megyei úttörőelnökség Felsőtárkányban. A hatnapos táborozáson száz pajtás vett részt, s ezalatt könyvtárismerettel, művelődéstörténettel és a közművelődés más, érdekes témáival foglalkoztak. Az oktatást egyéb színes, játékos rendezvények, kirándulások, műsorok gazdagították. TÁRLAT NYÍLT a gyöngyösi Mátra Múzeumban, kortárs festészet címmel. A kiállítás érdekessége volt, hogy Somogyi István festőművész minden szerdán délután tájékoztatta az érdeklődőket a mai magyar piktúra törekvéseiről. A közönség egy hónapon át Látogathatta a kiállítást. * NÉMETH JÓZSEF háromszoros Munkácsydíjas festőművész gyűjteményes kiállítására a „hatvani napok” keretében került sor. Az alkotó ötvennél több munkával lépett a képzőművészet barátai elé. * A BESENYŐTELKE DÍSZÍTŐMŰVÉSZEK kiállításán az elmúlt tél gazdag termésének legszebb darabjait mutatták be. A kiállítás egyik részlegében a Heves megyei, hevesi motívumokkal díszített blúzok, ruhák, térítők voltak elhelyezve. A kiállított mintadarabok mind a 25 szakköri tag munkáját és jó ízlését dicsérték. ÜJ KIÁLLÍTÁSRA KÉSZÜL AZ EGRI MÚZEUM. A XI. századtól XVIII. századig terjedő időszak gazdag történeti eseményeit kívánja bemutatni. A gótikus püspöki palotát fel kell azonban újítani ahhoz, hogy az új történeti kiállítás tárgyai megfelelő körülmények között kerüljenek a látogatók elé. Ezt a rekonstrukciót a megyei tanács támogatásával végzik majd el. ❖ PRAKTIKUS AJÁNDÉKOKKAL KEDVESKEDETT a VIT-re induló magyar KISZ- küldöttségnek a Mátravidéki Fémművek és a kozmetikai szereiről híres KHV KISZ-bi- zottsága. VIT — HAVANNA felirattal 800 aerosolos palackot készítettek társadalmi munkában. ❖ TÉRZENE EGERBEN. Az Agria ’78 programsorozat keretében a megyeszékhelyen négy alkalommal adott koncertet a Magyar Néphadsereg tiszthelyettesképző szakközépiskolájának növendékzenekara. ❖ TANÁCSKOZÁST TARTOTTAK a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának Heves és Nógrád megyei tagjai, valamint az érdekelt megyei, illetve városi tanácsok művészeti kérdésekkel foglalkozó vezetői, képviselői Salgótarjánban. A tanácskozáson időszerű művészetpolitikai, művészetirányítási és szervezeti témákról esett szó. 21
