Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 2. szám - JELENÜNK - Sugár István: Híres emberek a megye életéből
MÚLTUNK JELENE Híres emberek a megye életéből Kracker János Lukács Az egri művészeti élet múltjának kétségtelenül legkimagaslóbb személyisége: Kracker János Lukács, a barokk festészet elismerten jeles mestere. Hatvanhárom évéből ugyan csak tizenötöt tölt Egerben, de a „Dominus Pictor Agriensis” megtisztelő titulust nyerte el kortársaitól. Nevével, hírével és alkotásaival nap mint nap találkozunk, illő tehát, hogy felvillantsuk sorozatunk keretében egy művészegyéniség életútját is. PÁLYAKEZDÉS Kracker János Lukács Bécsben született, egri sírfelirata szerint 1717. március 3-án. A família őse, Tóbiás 1650-ben a csehországi Jorgenthalból Bécsbe telepszik át. Az első Bécsben született Kracker, — az egri piktor nagyatyja —, csakúgy szobrász, mint a következő generáció —, a „mi Krackerünk” apja is jó nevű szobrász. Nincs hát semmi csodálatos abban, ha a fiatal János Lukács is a művészpályát választja. 1738-ban, 21 éves korában a bécsi Művészetek Akadémiájának hallgatói sorában találjuk. Szülei házassági tanúja, s valószínűleg keresztapja a kor kimagasló művésze: Johann Lucas Hildebrand volt, akitől kettős keresztnevét is örökölhette. Munkásságáról akadémiai esztendei alatt keveset tudunk. Egy értékes adat szerint 1742-ben egy grazi templom freskóit készíti el, s Berlinben őrzik e korból egy rajzát. A művész felfelé ívelő pályájának első jelentékeny állomása Brünn, majd Hradisch és Znaim. A művészet- történet e korból eredezteti tulajdonképpeni mesterét, Paul Troger személyében. Munkálkodásának színhelyei: kolostorok és templomok. Ekkoriban Kracker már jó nevű festő hírében van, s az igényes és gazdag cseh—morva kolostorok egymás után adnak megbízásokat a mesternek. 1760 jelentékeny dátum Kracker János Lukács életében: ekkor hívják meg Prágába, hogy részese legyen a Szent Miklós templom művészeti díszítésének. A szép barokk templom Christoph és Ignaz Kilian Dientzenhofer munkája. Egy sor festő mellett, Kracker Szent Miklós megdicsőülésének freskóját készítette el, a ezzel Csehország legnagyobb méretű freskóművét alkotta meg 1760- ban. Itt még két oltárképet is festett a mester. MAGYARORSZÁGON Prágai működése lezárultával új munka után látott, s elképzelhetően boldog örömmel fogadta Sauberer András jászóvári premontrei prépost meghívását Magyarországra. Kracker már járt korábban is hazánkban. Régi, ki nem deríthető forrásból származó megállapítás szerint 1754-ben a varannói pálosok templomának freskóit ő festette, melyek azonban nem maradtak fenn az utókor számára, mivel egy tűzvész nyomtalanul elemésztette azokat. 1757-ben ugyancsak a pálosoknak dolgozott. A sasvári kolostor templomának három oltárképet festett. A jászóvári prépostság Kassától 27 kilométernyire, a Bold- va völgyében, csodálatos szépségű tájban emelkedik a királyi adományból még 1250 körül alapított kolostor. A templom elsőrendű műalkotás, mesterei a barokk művészet legjelesebbjei közül kerültek ki. Sauberer prépost egy jól összeválogatott művészegyüttest alakított ki Jászán. A mesterek morvaországi származásúak voltak, s a társaságban a főszerepet vitathatatlanul Kracker vitte. Az ő keze munkája a jászóvári egyház teljes festői dísze: kilenc oltárkép és 5 mennyezetfreskó. A művésznek ezek az alkotásai nemcsak életművéből emelkednek ki, de a hazai barokk művészet kimagasló remekei. Fő sajátosságai: a nagy falfelületek, az erőteljes formák, az átfűtött de nem túlzott mozgalmasság, a szembetűnően meleg és ragyogó színek. Az oltárképek a mennyezetfreskókkal tökéletes összhangot alkotnak. De Kracker munkássága nem merült ki a templomot díszítő piktúrában. A vidéki kastélyok felépítését követő pálos kolostor négy bejáratának oromzatát —, azóta megsemmisült —, allegorikus freskókkal ékesítette. A könyvtár mennyezetére a négy fakultás allegóriáját festette: a hittudományét, a bölcseletét, az orvostudományét és végül a jogtudományét. A préposti lakosztály ebédlőtermét is Kracker-freskó díszíti: Heródes lakomája. A pálos prépost a kolostor többi helyiségeinek díszítő festését is el kívánta végeztetni, de idő hiányában arra már nem került sor. Kracker János Lukácsot jászóvári művei a hazai és az osztrák barokk piktúra egyik legkimagaslóbb mesterének mutatják. Minden vonása alapos iskolázottságot és nagy technikai tudást árul el. Jászóvári működése kiemelkedő helyet foglal el a mester életművében. Ott bontakozik ki művészete pazar gazdagságában. Jászóvári tartózkodása alatt a közeli Pányban is dolgozott egy templom oltárképén, sőt egyesek a kassai domonkosok kolostortemplomának mennyezetfreskóját is neki tulajdonítják. Kracker 1762-től 1765-ig tartózkodott és alkotott Jászóváron, s ott következik be élete legjelentékenyebb fordulata. 37
