Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 2. szám - JELENÜNK - Sugár István: Híres emberek a megye életéből
1764 őszén gróf Eszterházy Károly egri püspök a pálos apát révén meghívja székvárosába. Kracker 1765. szeptember 15-én írt válaszában elfogadja a nagy mecénás invitálását. EGERBEN A püspökkel még 1764 őszén megállapodik a házi kápolna és a bai’okk székesegyház kápolnája kifeslésében. Kracker 1765 tavaszán érkezik Egerbe, s már júniusban megkapja két munkája 750 forintnyi tiszteletdíját, sőt megtéríti neki Eszterházy az utazási költséget, 27 forintot is. Ezzel veszi kezdetét az a másfél évtized, melynek során a bécsi születésű piktor ízig-vérig egrivé asszimilálódik, és hallatlanul gazdag alkotássorral díszíti Eger és mesz- sze környék egyházi épületeit. A festő nemcsak tagjává válik az egri püspöki udvar körül kialakult művészkolóniának, de annak legtekintélyesebb vezető egyéniségévé érik. Építészek, kőfaragók, piktorok csoportosulnak a vá- rosépítő-városszépítő Eszterházy Károly püspök körül. Tömören, az alábbiakban összegezhetjük egri munkássága gyümölcsét: 1767-ben: a székesegyház freskói. 1769—70-ben: a jezsuita, később ciszterciták templomának freskói. 1769- ben: a püspöki palota freskói. 1770- ben: a minorita templom főoltárképe. 1772- ben: a püspöki nyári lak freskói. 1773- ban: a székesegyház két oltárképe, István és László magyar királyokról. 1774- ben: a kispréposti palota (ma MHSZ-központ) freskói. 1775- ben: a minorita templom mellékoltára. 1776- ban: a püspöki galéria freskói. 1777- ben a ferences kolostor refektóriumának freskói. 1178-ban: a líceumi könyvtár freskója. 1779-ben: a szervita kolostor refektóriumának freskója. A sors kegyetlen volt Krackerhez, mert freskóinak zöme elpusztult, vagy mert leégett az épület, mint a püspöki kápolna, vagy mert lebontották az épületet, mint a nyári lakot, vagy éppen a katedrálist. Korábban Egerben több alkotást is Krackernek tulajdonítottak, mint például a ferencesek templomának főoltárképét, de mint a legújabb kutatás tisztázta, az nem az ő munkája. Kétségtelen, hogy legismertebb alkotása Kracker János Lukácsnak a Líceum (a mai Ho Si Minh Tanárképző Főiskola) könyvtártermének mennyezeti freskója. Az egyházfő, — aki mindig pontosan körülírta mesterei, művészei munkáját —, a könyvtár mennyezetének díszítésére a tridenti zsinatot választotta. Az első vázlatok nem nyerik meg Eszterházy tetszését. Kracker a püspökhöz írt levelében arra kéri, hogy adják meg neki német nyelven, mert a latinban gyengén áll, a zsinat leírásáról szóló rövid kivonatot, amiből kitetszik, hogy kiket és hogyan kell majd a képen ábrázolnia, mert nem szeretne a bizonytalanságba komponálni. Eszterházy kurtán-furcsán elutasítja kérelmét, mondván, hogy azzal semmire sem menne, s azt tanácsolja festőjének, hogy nézzen utána Bécsben a különböző ábrázolásoknak, minden bizonnyal fog találni megfelelőt. Kracker valóban felutazik az osztrák fővárosba, ahonnan 1777 nyarán tér vissza, s 1778-ban megfesti a könyvtár csodálatos szépségű mennyezetfreskóját, melyért igen tekintélyes, 2200 forint honoráriumot kap. A tridenti zsinatot Kracker vejével, a Brünnből Egerbe származott festővel: Zách Józseffel készíti el, aki egyben veje is a mesternek, feleségül vévén Terézia nevű leányát. Az 1545—1565-ben tartott tridenti zsinat egy ünnepélyes ülését jeleníti meg a festmény. A gótikus, magasba szökő templomtérben 132 résztvevő egyházi férfiút örökített meg a művész. A terem bejárati ajtaja felett, a középen Salmeron jezsuita atya patetikusan szónokló alakja emelkedik ki. Tőle balra és jobbra a legszigorúbb rangsorban a császár követe, a bíborosküldöttek, a nagyhatalmak képviselői, pátriárkák, érsekek, püspökök ülnek. A további helyeket a szerzetesrendek főnökei foglalják el. A körben futó sorokat a könyvtárterem négy szögletén egy-egy liturgikus, illetve allegorikus ábrázolás élénkíti: a papszentelés, az utolsó kenet, az egyházi cenzúra és Mária tisztelete. Frappáns az egyházi cenzúrát megjelenítő kép. A cenzúrabizottság által elutasított, az egyházra káros könyveket a pulpitusról ledobálják, s ezekbe az eretnek kötetekbe a magasból egy villámcsapás sújt, hogy megsemmisítse azokat. A freskón az egyes alakok korhű viseletben vannak ábrázolva, de mozgalmasság és jellemzés nélkül, mint Garas Klára megjegyzi: sematikusan. Láthatóan a kép elrendezése nem a barokk festő művészi elképzelése, hanem az eseményeket hűen regisztráló tanácsadó metszetre látszik a kép utalni. A festett architektúra rendkívül magasságúnak tünteti fel a tridenti templomot, s mint ilyen, a maga nemében szinte példátlanul bravúros alkotás. A kép alatt állva, valóban egy hatalmas, magasba törő kupola alatt érzi a szemlélő magát. A freskónak ez a része Zách József munkáját dicséri. Az az érdekessége azonban a dolognak, hogy Tridentben egyetlen templom sincs, mely csúcsíves stílusban épült volna. Ha elfogadjuk, — vallja Garas Klára ■— azt a feltevést, hogy metszet alapján festette Kracker a líceumi könyvtár mennyezetfreskóját, úgy megértjük, hogy miért esik ki ez a munka nemcsak Kracker stílusából, hanem az egész barokk festői, átszellemesítő, felbontó, mindent megmozgató művészi irányból. Az egri líceum könyvtárának freskója nyugodt, higgadt és ünnepélyes alkotás, egyszerű vonalas formákkal, kissé hűvös színekkel, de jól áttekinthető szerkezettel és rendkívül biztos rajzzal. A nagy barokk piktornak fennmaradt freskóművei sorából kiemelkedik a mai Kossuth Lajos utcai kispré- post palota emeleti termének mennyezet festménye. A témája: az erény diadala a bűn fölött. Eger legszebb barokk palotájában látható festmény rajza a következő. A sugárzóan kitárulkozó kék és borongós felhős égboltozaton az erény amazonjának oroszlánoktól és tevéktől húzott diadalkocsija tűnik fel. Sebes röpe nyomán a kép bal felében a bűnnek angyaloktól ostorozott gonosz démonjai zuhannak alá kuszán vad gomolyagban. A kép másik felén viszont a mennybolt legtündöklőbb pontján a hit fehér ruhába öltözött géniusza és angyalok várják koszorúval a diadalmas nemtőt. — A kisprépost lak ebédlőtermében a falakat díszítő füzérek és csendéletekkel dús vadász jelenetek nem Kracker munkái, hanem egri festőkollégája: Huetter Lukács alkotásai. A Kracker-képeknek leggazdagabb gyűjteménye kétségtelenül a Dobó István Vármúzeum gondozásában levő egykori egri érseki képtár. A mester egri évei alatt igen nagy számú oltárképet festett vidéki templomokban: Belényesre (Bihar megyében), Besztercebányára, Devecserbe (Veszprém megyében), Egerbaktára, Egerszalókra, Feldebrőre, Jászárok38
