Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 1. szám - JELENÜNK - Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése Egerben
nagy jelentőségűek a párt agrártézisei és a falusi politikai munka megjavításáról hozott, 1958-as áprilisi párt- határozat. A központi pártdokumentumok a helyi párt- és állami szervek munkájában, a tömegszervezetek és tömeg- mozgalmak tevékenységében irányadók voltak. A gyakorlati megvalósításban azonban 1957 folyamán még bizonytalanság volt. A párttagság egy része, tartván attól, hogy az egyéni parasztság visszanyert bizalmát elveszti, nem mert nyíltan kiállni a termelőszövetkezet ügye mellett. 1958-tól a helyi pártszervezetek már sokkal bátrabban foglalkoztak e kérdéssel. A Központi Bizottság 1958-as áprilisi határozatát nemcsak a városi pártbizottság tárgyalta meg, hanem a pártkörzetek kommunistái is. Ettől az évtől a városi tanács munkájában is előtérbe kerültek a helyi közös gazdaságok. A városi tanács v. b. 1958. február 27-i ülésén hozott határozatában fontos feladatként jelölte meg a termelőszövetkezetek belterjes irányú fejlesztését. A városi népfrontelnökségi és -bizottsági ülésen is sokat foglalkoztak a nagyüzemi gazdálkodás előnyeivel. 1957—58-ban Egerben is a legfontosabb feladat nem elsősorban az új közös gazdaságok szervezése, hanem a már meglevők megerősítése volt. A város tsz-ei megszilárdításában is fontos szerepe volt a 3004/1958. Korm. sz. határozatnak. A határozat nyújtotta kedvezmények kihasználása révén a Nagy Józsefben új magtárt építettek, növelték az állatállományt. Javult a gazdálkodás színvonala a Balázs Ignác közös gazdaságban is. A két tsz eredményei 1958-ban a főbb növényféleségeknél megközelítették vagy elhagyták az egyéni gazdálkodókét. Például a Nagy József eredményei 1958-ban a következők voltak: lőkultúra fejlesztéséhez. A város határában például 1957- ben 400 ezer szőlőtőkét pótoltak. A párt és a kormány egyéni parasztságot támogató intézkedéseinek következtében a parasztság bizalma megnőtt a párt és a szocialista állam iránt. Kifejezték azt, hogy egyetértenek a szocializmus építésével, de a mező- gazdaságban maradjon minden az eddigi egyéni alapon. Az MSZMP Központi Bizottsága 1958 decemberi ülésén történelmi jelentőségű határozatot fogadott el a mezőgazdaság átszervezésének meggyorsításáról. A határozat megállapította, hogy: „.. ,a Központi Bizottság úgy látja, hogy a politikai és a gazdasági helyzet lehetővé teszi a termelőszövetkezeti mozgalomnak az eddiginél gyorsabb fejlődését, már az 1959-es év folyamán”. Közvetlenül a város mezőgazdaságának átszervezése előtt, a terület és a társadalmi struktúra jellemzői a következők voltak. A város területi megoszlása: co í-t o & *ca N M s-. QJ K>-4J P5 S S >0 :=S N >> CO M <D ÖO 0) hü 'O T3 U W 4) C 03 üi 16 008 4 986 960 505 3 133 1 570 3 689 1 205 Társadalmi szerkezet: 4-> N 8 T3 cn 03 U oS i i-t vo3 ú OS a Q* C/S '05 cn o A C/3 X rc3 i N ' Q I c/3 ‘S u C oS ^3 í-i oS £ 4-i >> 03 C0 u c/2 EH 5? t- < a •rH :0 r* s* s a t—i a> U . M tuD w 38 610 10 196 115 5516 3 360 2 154 429 1 680 1 960 s ’íH Búza Tavas árpa őszi árpa O T sz 8,4 q 9,3 q 8 q 7 q Egyéni 9 q 7,9 q 7,5 q 12 q Egy q búza előállítási önköltsége a tsz-ekben 75 Ft volt, az egyéni gazdaságokban pedig 115 Ft. Egy liter bor előállításának önköltsége a szocialista szektorban 5,65 Ft, az egyéni gazdaságokban pedig 8 Ft 69 fillér volt. A kétségtelen fejlődés azonban ellentmondásos volt. A gazdasági megerősödést nem követte a szervezeti erősödés. A tagok egy részénél a munkafegyelem továbbra is laza volt. Sokuknál a háztáji nagyobb volt a szabályosnál. Mindkét tsz-re jellemző volt a közös alap fejlesztésének háttérbe szorítása. Például a Balázs Ignác Tsz 1957. évi egy munkaegységre osztott 62 Ft-jában a túlosztás eredményei is tükröződtek. A fejlődés ellentmondásossága mutatkozott meg a tagság létszámának csökkenésében, illetve stagnálásában is. A Nagy Józsefben 1957-ben 32, 1958-ban 30 tag dolgozott. A Balázs Ignácban 57-ben 30 tag volt, 1958-ban 29. A taglétszám stagnálása, illetve csökkenése visszavezethető a tagság elzárkózására is. A túlosztás következtében megnövekedett részesedést az új belépésekkel nem akarták kockára tenni. Azonban az is tény, hogy a helybeli egyéni parasztság tartózkodásának alapvető oka az volt, hogy élve a párt és a kormány 1956 utáni kedvezményeivel, az egyéni gazdaság keretei között is megtalálta a számítását. Az egyéniek megerősödését segítette a város speciális adottsága, a szőlőkultúra is. A parasztság rendkívül intenzíven látott hozzá a korábbi években leromlott szőAz átszervezés meggyorsításának Egerben volt egy rendkívül jelentős sajátossága. Ez összefüggőt a város agrárstruktúrájával, a szőlő- és a bortermelés jelentős súlyával. A város összes területének 43 százaléka szőlő volt. Ebből a lakosság 52,4 százaléka élt meg. A szőlő- területek átszervezésére vonatkozóan a Központi Bizottság 1958-as határozatának megjelenése után hosszabb ideig nem volt központi döntés. A felső párt- és állami vezetésben is viták folytak erről. Az eszmecsere arról folyt, hogy vajon az adott időpontban megvannak-e a feltételei a szőlőterületek szocialista átalakításának. Végül a Központi Bizottság 1960. október 29-i ülésén a következő határozat született: ,,A történelmi borvidékeken, azokon a helyeken, ahol a dolgozó parasztok jövedelmének nagyobb része a szőlőtermelésből ered, elsősorban szakcsoportot, vagy hegyközséget kell szervezni.” Az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1980 végén foglalt állást Eger átszervezésének kérdésében. Hozzájárult a város kollektivizálásához. A város vezetése a Központi Bizottság 1958-as decemberi határozata után már időszerűnek tartotta az átszervezés megindítását. 1959-ben és 1960-ban több terv is született a helyi kollektivizálás végrehajtására. A terület mező- gazdaságának teljes átszervezésére azonban a Politikai Bizottság állásfoglalása után került sor. 1961. január 7-én, a városi párt-végrehajtóbizottság rendkívüli ülést tartott, ahol az első titkár ismertette a központi döntést, máj d megtárgyalták az átszervezés részletes tervét. Az ülésen határozatot hoztak az átszervezés megkezdésének időpontjáról is. A végrehajtó bizottsági ülést követte a városi pártbizottság kibővített értekezlete, ahol szintén az átszervezés megkezdéséről döntöttek. A városi tanács v. b. és a tanácsülésen, a körzeti pártszervezetek 28
