Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 1. szám - JELENÜNK - Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése Egerben
rendkívüli taggyűléseken, a népfrontbizottsági ülésen szintén az átszervezés megkezdését kimondó határozatok születtek. A városi párt- és állami vezetés, amikor az átszervezés megkezdése mellett döntött, a következőkből indult ki: a városban alapvető termelési ág a szőlő. A helyi mezőgazdaságnak ezt a fő profilját a jövőben is indokolt megtartani. Ezt azonban az egyéni paraszti szőlők akkori állapota nem tette volna lehetővé. Az ültetvények jó része kipusztult és elöregedett. Az ellenforradalom utáni pótlások sem voltak elégségesek. A szőlő- termelés rekonstrukcióját a hagyományos kisparaszti módszerekkel nem lehetett volna gazdaságosan végrehajtani. Ez kizárta volna a korszerű gépi művelés lehetőségét is. Maga az egyéni parasztság is érezte, hogy a teljes rekonstrukció végrehajtásához nincs elegendő anyagi ereje, de a szíve még a régihez húzta. A vezetés azonban, kiindulva abból, hogy az egyéni parasztság helyesli a párt és a kormány eddigi politikáját, s a politikai légkör ebből adódóan kedvező, úgy látta, hogy türelmes, meggyőző munkával el lehet érni, hogy a város dolgozó parasztsága tömegesen lépjen a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A helyi párt- és állami vezetés, kiindulva a megyei párt-végrehajtóbizottság állásfoglalásából, úgy döntött, hogy a Központi Bizottság 1960 októberi határozatától eltérően, az egyéni szőlőtermelőket nem szakcsoportokba, hanem mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe tömöríti. Ennek kettős oka volt: amikor Eger átszervezése megkezdődött, a megye szőlőterületeinek már majdnem fele a szocialista szektorban volt. Szőlős területeken is mezőgazdasági termelőszövetkezeteket szerveztek. A megyei pártvezetés ebből következően a még át nem szervezett szőlős területeken is mezőgazdasági termelőszövetkezetek, nem szakcsoportok szervezését javasolta. A vezetés arra is gondolt, hogy az alacsonyabb fokú termelési társulások keretében nem lett volna mód a rekonstrukció anyagi alapját képező pénzforrások koncentrálására. Ugyanakkor az alacsonyabb fokú társulások meglétének következtében a rekonstrukció időben elhúzódott volna. A konkrét szervezőmunkát 1961. január 10-én kezdték meg. Ezt a munkát a városi pártbizottság és a tanács vezetőiből alakult 6 tagú bizottság irányította. A munka keretei a pártkörzetek voltak. Ekkor a városban az 1961. január 1-gyel hozzácsatolt Felnémettel együtt, 5 pártkörzet volt. Minden körzetben 4—5 tagú felelősökből álló bizottság koordinálta a kollektivizálást. A körzetekben mintegy 850 főnyi agitátor dolgozott. A népnevelők a körzeti alapszervezetek tagjaiból, az üzemek, a hivatalok dolgozóiból, a párt, a tanács, a tömegszervezeti apparátus tagjaiból kerültek ki. A szervezőmunka döntő erejét a kommunisták alkották. Különösen élen jártak a szervezésben az üzemek. A várost teljesen helyi erőkkel kollektivizálták. A szívós és türelmes agitációs munka alig 3 hétig tartott. Január végére a város kollektivizálása végbe ment. Az agitátoroknak sikerült úrrá lenniük azokon a nézeteken, amelyek szerint a közös gazdaságban tönkremegy a szőlő, a szőlőt csak egyénileg lehet jól művelni, a közös gazdaság gondolata idegen az egri parasztember lelkivilágától. Az átszervezés tanulságai a következők voltak: A parasztság megértette a párt politikáját, többségük azonban nem azért lépett be a közös gazdaságokba, mivel ekkor már teljes mértékben meg lett volna győződve arról, hogy ott jobb lesz a sorsa. A parasztság többségét csak arról sikerült meggyőzni, hogy felemelkedésének egyedüli útja a közös gazdálkodás, más járható út nincs. A belépőknek csak kis része volt az, aki elvi meggyőződésből lépett a közös útra, s világos elképzelése volt jövendő sorsáról. A belépő parasztság többsége majd gyakorlati munkája során jött rá arra, hogy a termelőszövetkezet jobb, mint az egyéni gazdálkodás. A szervezőmunka eredményeképpen a Balázs Ignác, a Nagy József és a volt felnémeti Petőfi Tsz felfejlődött, s egy új közös gazdaság jött létre Dobó István néven. A Petőfi Tsz január 21-én, a Dobó 25-én, a Rákóczi (volt Balázs Ignác) 26-án és a Nagy József 27-én tartotta alakuló közgyűlését. Az átszervezés eredményei a számok tükrében a következők voltak: Tsz Ossz. tér. (kh Ebből szántó Szőlő Család Tag Dóig. tag D obó István 947 238 558 591 605 580 Nagy József 983 408 383 695 725 700 Petőfi 1292 916 157 582 631 602 Rákóczi 1080 763 354 612 635 611 Az alkuló közgyűlések után megválasztották a közös gazdaságok elnökeit és vezetőségét. A Dobó Tsz elnöke Cseh István, a Nagy Józsefé Vinczepapp Ferenc, a Petőfié Antal Tibor, a Rákóczié pedig Gyúró László lett. Az alakuló közgyűléseket követte a földrendezés, amelyet az erre a célra létrehozott földrendező bizottság végzett el. A földrendezés után a város területi megoszlása a következő lett (kh): Állami gazdaság: 4 974 Tsz-ek: 5 139 A tsz-ek egyéniektől bérelt területe: 708 Legelő: 1 168 Erdő: 200 Művelés alól kivett terület: 313 Egyéni gazdáké: 719 Bebíróké: 276 Állami tangazdaság: 260 Beépített terület: 2 311 összesen: 16 008 A földrendezéssel párhuzamosan folyt a tsz-ekbe belépett parasztság termelőeszközeinek, felszereléseinek leltározása és felértékelése, az állat- és takarmánybevitel. A város közös gazdaságaiba bevittek 266 db lovat, 22 db szarvasmarhát, 126 db egylovas és 16 db kétlovas kocsit, 86 db ekét, 74 pár boronát, 26 ekekapát. A közös munka megkezdése megkövetelte a munka- szervezet kialakítását. A város tsz-eiben 1961 áprilisában 27 brigád dolgozott, ezeken belül 128 munkacsapat volt. Ebből 5 növénytermelő, 18 szőlészeti, 2 állattenyésztő, 2 pedig kertészeti brigád volt. Élükön függetlenített vezetők állottak, akik a legtehetségesebb parasztemberek közül kerültek ki. A szakmai irányítás biztosítására viszonylag rövid idő alatt sikerült megfelelő szakképzettségű mezőgazdászokat és könyvelőket alkalmazni. Az állatállomány elhelyezésére megindultak az építkezések. A Petőfi Tsz 50 férőhelyes növendékistállót, 120 férőhelyes sertéshizlaldát, a Dobó Tsz 90 férőhelyes nö- vendégistállót, 20 férőhelyes sertésfiaztatót, 120 férőhelyes sertéshizlalda építését kezdte meg. A termelőszövetkezetek politikai megszilárdítására a korábban meglevő három termelőszövetkezetben megerősítették a pártalapszervezetet, a Dobó Tsz-ben pedig új alapszervezetet hoztak létre. 29
