Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 2. szám - JELENÜNK - Kócza Imre: Ötletes műszaki megoldásokat:
EGYSZERŰBB MEGOLDÁSOK: A pneumatikus elemeket jól lehet hasznosítani a szerszámok és készülékek tervezésénél, kivitelezésénél. E helyeken alkalmazva kiküszöbölhető, vagy csökkenthető a viszonylag lassú emberi manipulációs tevékenység. Jelentős lehet az egy-egy műveleten megtakarított idő is. A főbb területei: munkadarab-befogók, szerszámbefogók, munkadarab-kidobók, szerelőkészülékek, szerszám- és készülékmozgatók. Általános tapasztalatunk, hogy ott, ahol az elemek felhasználásra kerültek, a műveleti idők 30 százalékkal csökkentek. A MEGLEVŐ GÉPEK, BERENDEZÉSEK PÓTLÓLAGOS AUTOMATIZÁLÁSA Viszonylag kis költségráfordítással oldhatók meg, és mégis nagy jelentősége van a gépek erkölcsi kopásának csökkentésében. A technikai előrehaladás és a már meglevő gépek technikai szintje közötti különbségeket csökkenti, növelve a gépek termelékenységét. A feladat végrehajtása már valamivel bonyolultabb, mint a szerszámok, készülékek kialakítása. Itt már több a felhasznált elemek száma, s az elemek vezérlését össze kell kötni a gépek, berendezések vezérlésével. Megvalósításukkal nagymértékben csökkennek a műveleti idők, s lehetőség van a többgépes munkarendszer kialakítására. Legnagyobb számban fúró-, maró-, daraboló-, eszterga-, sajtológépeknél alkalmazták a pótlólagos automatizálást. Egy-egy berendezés üzembe állításával átlagosan egy fő takarítható meg. Az egyetemes csúcsesztergák sorozat- és tömeggyártásban való gazdaságos alkalmazását teszi lehetővé, ha a gépeket olyan utólag felszerelhető egységekkel látjuk el, melyek biztosítják, hogy egy adott munkadarabon elvégzendő esztergálási művelet, vagy műveletcsoport automatikusan megvalósítható legyen. Ennek az a feltétele, hogy a gép mellékmozgásai és az eddig ember által kézi erővel végzett járulékos tevékenységek automatikusan megvalósuljanak. Az így automatizált gépnél a dolgozó tevékenysége csak a megmunkálandó munkadarabok tárba való adagolására és a felügyeletre korlátozódik. Lehetőség nyílik ezáltal, hogy egy ilyen gépekből álló gépcsoportot (3—4 gép) egyetlen dolgozó kezeljen. CÉLGÉPEK Az eddigitől jóval nagyobb létszámmegtakarítást érhetünk el, ha a különböző automatizált egységekből nagymértékben automatizált célgépeket építünk. Egy dolgozó a célgépet csak kiszolgálja és az alkatrészeket ellenőrzi. A célgépsorok esetén a műveleteknél a mellékidők jóformán teljesen megszűnnek. Az alkatrész elkészítésének ideje a leghosszabb műveleti idővel egyezik meg, így átfutási ideje nagymértékben lerövidül. A gépsorok jellemző tulajdonsága, hogy a munkadarabot nem fogjuk a készülékbe, az egyes munkahelyek között meghatározott helyzetbe kerülnek továbbításra, s valamennyi munkahelyen külön gondoskodunk a tájolásról, illetve leszorításról. A gépsorok a műveleteket párhuzamosan végzik, így minden léptetésnél elkészül egy-egy munkadarab. A célgépek, gépsorok készítése már speciális szakmai ismeretet feltételező, több összefüggés felismerését igénylő feladat. A kifejlesztett pótlólagos automatizálási egységek azonban megkönnyítik ezt a munkát. Számottevő létszámmegtakarítási eredményei miatt célszerű a vállalatoknál ehhez értő, kis létszámú tervező- és szakmunkásgárdát kiképezni, működtetni. Lehetőség van az eddigi megoldások tanulmányozására is, így a képzési, felkészítési idő meggyorsítására. Budapesti Pneumatikus Irodánkon egyébként rendszeres tanfolyamokat, képzéseket tartunk az érdeklődő szakemberek számára. A termelékenység ugrásszerű növelésén túl a gépsorok, célberendezések segítségével csökkenthető a nehéz fizikai munka, s javíthatók az egészségre ártalmas körülmények is. Jelenlegi létszámhelyzetünkben ennek is nagy jelentősége van. AZ IPARI MANIPULÁTOROK Az elmúlt évtizedekben az iparilag fejlett és fejlődő országokban az ipari termelés szinte minden területén a gyártástechnológia automatizálása került előtérbe. A magas fokon automatizált gyártórendszerek létrehozása közben a szakemberek hosszú időn keresztül „megfeledkeztek” azonban egy lényeges — a gyártáshoz szorosan kapcsolódó — tevékenységi kör fejlesztéséről, gépesítéséről. Ez az ember munkadarab-mozgató, pozícionáló tevékenysége, amely monotonitása mellett igen gyakran kedvezőtlen körülmények között, nagy fizikai megterhelést jelentő tevékenység. A probléma felismerését és a megoldás keresését nemcsak „ergonómiai” szempontok vezérelték, hanem olyan gazdasági tényezők is, mint a munkaerőhiány, a fogyasztás ugrásszerű növekedése. Ilyen okok miatt születtek meg az ipari robotok. Az ipari robotok több mozgástengely mentén programozható berendezések, amelyek bizonyos — eddig ember által végzett, bonyolult — műveletek elvégzésére alkalmasak és így képesek az ember helyettesítésére, különösen a nehéz, monoton, egészségre veszélyes munkaterületeken. Az előzőekben már említett gazdasági körülmények és humánus szempontok hazánkban is szükségessé teszik az ipari robotok elterjesztését. Több éves fejlesztői munka eredményeként az Automatizálási Kutató Intézettel közösen kifejlesztettük a FÉR—7,5 típusú ipari robotunkat. A gép sorozatgyártása ezután kezdődik meg azzal a célzattal, hogy tovább csökkentse a munkaerőgondokat, mérsékelje a veszélyes és egészségre ártalmas munkahelyeken az emberi munka részarányát. Képünkön a FÉR—7,5 típusú robot látható munka közben, egy nagy értékű munkagépet szolgál ki. Ipari robot 30
