Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 2. szám - JELENÜNK - Kócza Imre: Ötletes műszaki megoldásokat:
AZ ANYAGMOZGATÁS GÉPESÍTÉSE, TÁROLÁS KORSZERŰSÍTÉSE A vállalatok általában sok munkaerőt foglalkoztatnak az anyagmozgatásban és a raktározásban. Az utóbbi években korszerűbb tárolási megoldásokat alakítottunk ki raktárainkban (emelővillás targoncával megközelíthető és berakható polcrendszerek). Üzemeinkben elkezdtük a konvejorpályák beépítését. A beállított anyagmozgató konvejor helyettesíti az anyagmozgatókat (több fő került így megtakarításra), másrészt anyagtároló szerepet is betölt, így nincs szükség az üzem területén tárolóhelyre, növekedhet tehát az üzem termelő területe. VESZTESÉGIDÖ-VIZSGÁLATOK A termelőmunkára fordítható időalap növelésében jelentős szerepet kapnak a veszteségidő-vizsgálatok, a folyamatelemzések, korrigálások. A veszteségeket feltáró és hasznosító ésszerűsítő, racionalizáló szervezés metodikájának viszonylagos elmaradottságával is magyarázható, hogy folyamatosan képződnek számottevő tartalékok a termelési-gazdálkodási folyamat során. A racionalizálás az adott termelési technika lehetőségein belül is eredményes lehet a nem ésszerű munkavégzési, irányítási elemek kikapcsolásával, illetve megváltoztatásával. Ilyen szervezésre minden vállalatnál lehetőség van. A racionalizálás tehát az a szervező tevékenység, melynek célja, hogy a szervezet (például iparvállalat, szolgáltatóüzem stb.) az adott személyi és tárgyi, technikai és technológiai feltételek mellett, minél kevesebb kihasználatlan tartalékkal és megszüntethető veszteséggel (anyag, idő stb.) működjék. A racionalizálás meghatározásából következik a szervezés két alapvető viszonylatának különbözősége. A szervezetfejlesztés nemcsak koordináló, rendező jellegű, amely már meglevő, kialakult munkaelemekre, folyamatokra épít, hanem inkább az eddigi munkaelemek, továbbá a folyamatok belső tartalmát is megváltoztatja. Célja, hogy az adott gazdasági egység alapvető rendeltetéséből kiinduló feladatmeghatározás alapján végezzünk az eddigiektől jellegében eltérő munkát, a szükséglet, illetve az új tudományos ismeretek nyújtotta lehetőségek szerint más módszerekkel, eszközökkel. Ezzel szemben a racionalizálás — nem kizárólagos, de lényegében helytálló •— mottója, hogy az ismert tevékenységeket végezzük el jobban, pontosabban, termelékenyebben. Az elemzés az ésszerűsítő — racionalizáló — szervezésben azt jelenti, hogy minden tevékenységet szisztematikusan megvizsgálunk: vajon célszerű-e, megfelel-e a hatékonyság követelményének? Ha minden munkarészletnél szembesítjük a valóságot a kívánatos állapottal és felfedjük az eltérések okait, oly racionalizálási tervet készíthetünk, amelynek a megvalósítása kizárja, vagy csökkenti a munkát kísérő veszteségeket és a felesleges elemeket. A ma szervezőjének eredményei ritkán fűződnek egy-egy véletlen „nagy ötlethez”, a szervezet és a munkamódszer tökéletesítéséhez sokkal inkább a tudományos alapokon és a gyakorlati tapasztalatokon nyugvó, teljességre törekvő elemzési technikák (tesztek, veszteségtérképek, értékelemzés, ipari fototechnika stb.) körültekintő, módszeres alkalmazása vezet. A hagyományos veszteségidő-vizsgálatok ismertek, éveken keresztül vállalatunk is ezt alkalmazta. Az utóbbi időben azonban az eddigitől is eredményesebb felméréseket tudtunk elvégezni a multimoment fototechnikai helyzetvizsgálattal, melyet a NME Ipargazdasági Tanszékének munkaszervezési laboratóriuma dolgozott ki hazai viszonyokra. A racionalizálási technikáknak számos változata ismert, ezek főbb csoportosítása: 1. Hagyományos technikák. 2. Teszt-technikák. 3. Csoport-TEAM-munka módszerei. 4. Műszeres technikák. 5. Kombinált technikák (előzőek változatai). A multimoment technika a műszeres technikák csoportjába tartozik, közelebbről a fotó-, film technika és a rádiótechnika korszerű eredményeit, illetve berendezéseit használja fel a racionalizálási tevékenység végzésére. E technika lényege, hogy a hagyományosnál alkalmazott, lényegében szubjektív megfigyeléseket automatizálja, információgyűjtő, filmfelvevő kamerák alkalmazásával. Ezek a kamerák nagyobb egységek, üzemek, üzemrészek, ciklusok vagy akár egy munkahely munkatevékenységét figyelik — vallatják — információkat gyűjtenek a teljes műszakidő eseményeiről automatizált üzemmódban. Természetesen a műszak jelenségeit — időben — nem folyamatosan rögzítik, hanem ebből előre meghatározott rend szerint „mintákat” emelnek ki. E mintasokaságból a valószínűségszámítás elveinek alkalmazásával alkotunk képet, s a folyamat vagy szervezési egység egészére jellemző információtömegként fogadjuk el. A filmfelvevő kamerák vezérlése, irányítása, távirányítással, rádióhullámok segítségével történik. Természetesen egyetlen munkafolyamat felvételezésére, illetve folyamatos rögzítésére is van lehetőség. Ez a módszer az egyetem által ipari bevezetésre is alkalmassá tett elméleti és eszközállomány birtokában alkalmas nagyobb egységeknél a racionalizáló, belső tartalékfeltáró munka vitelére. De alkalmas munkafolyamat mozdulattanulmányozásra, a leggazdaságosabb munkafogások, munkahely kialakítására, ráirányítva ezzel a vállalati szakemberek figyelmét a problémák megoldására. Ugyanakkor a teljesítményre ható tényezőket kedvezően szabályozva csökkenthető vele és általa az élőmunka fizikai és szellemi igénybevétele. A módszer alkalmazásával a felmérésbe vont egységeknél a jelenségek rögzíthetők, bármikor újra lejátszhatók, oktatásra, betanításra alkalmasak, az elemzés biztonsága fokozódik stb. Vállalatunknál e módszer segítségével szerelési munkafolyamatok, öntödei munkafolyamatok, automata munkák és forgácsolási munkák vizsgálatát végeztük. Felhasználtuk még gyors technológiai jelenségek vizsgálatára. Eredményeinket e vizsgálatok s ezek kapcsán megtett korrekciós intézkedések számottevően javították. A SZERVEZÉSI, ÜGYVITELGÉPESÍTÉSI ÉS SZÁMÍTÁSTECHNIKAI MUNKA A korszerű termékelőállítás, a termelési-gazdálkodási tevékenységgel szemben mennyiségi, minőségi, időszerű- ségi és gazdaságossági igényeket támaszt. E tényezők színvonalas értékének biztosítása nem csupán technikai kérdés. Kiegyensúlyozott, nemzetközileg is elfogadható versenyképesség eléréséhez a korszerű technológia, a piacképes termékek és a rendszerszemléletű szervezés egyformán fontos. Napjainkban megnövekedett a szükséges információk tömege s ezzel együtt nőtt az alkalmazotti létszám is. A felmérések szerint a hagyományos technikával támogatott döntéshozatal során felhasznált idő átlagban 90 százalékát emészti fel az adatkereső, előkészítő ügyviteli munka és csupán 10 százalék marad az érdemi elemzésre, 31
