Hevesi Szemle 5. (1977)

1977 / 2. szám - JELENÜNK - Kócza Imre: Ötletes műszaki megoldásokat:

aktív népesség foglalkozási szerkezetében és ezzel együtt a társadalom osztályszerkezetében bekövetkezett változásokat. Felöleli a népesség átrétegződésével kapcsolatban a társadalmi mobilitás folyamatait éppúgy, mint a városiasodás fejlődését és a településszerkezetben bekövetkezett változásokat, de a népesség kulturális, egészségügyi viszonyaiban, valamint a fogyasztási-kereseti viszonyaiban bekövetkezett változásokat is. A bűnözés növekedése ugyan nem jár együtt szükségképpen a gazdasági növekedéssel, de a bűnözés területi megoszlása, méretei és szerkezete kifejezetten ezekre a folyamatokra vezethetők vissza. Ezen belül három összefüggés érdemel különös figyelmet: az iparosítás következtében kialakult az ipari centrumokban és körülöttük egy agglomerációs gyűrű, amelynek bűnözése magas (nem városias népsűrűség-növekedés) — Gyöngyöshalász, Gyöngyössolymos, Andornaktálya, Felsőtárkány, Gyöngyösoroszi községekben.

Az iparosítás következményeként a foglalkozási szerkezetben kialakult változásokat nem követi a település- szerkezet megfelelő átalakulása, ami erőteljesen megnöveli az ingázást, és ott a legmagasabb a bűnözési aktivitás, ahol a legmagasabb a területi mobilitás. Ezt az alábbiak is dokumentálják:

1975. évben az ismertté vált közvádas bűncselekmények az elkövetés helye szerinti rangsorolásban az ország 92 járása közül a füzesabonyi a 62. helyet, az egri a 86. helyet, a gyöngyösi a 87., a hevesi járás a 88. helyet foglalja el. A vagyon elleni bűnözés rangsora: 51. a füzesabonyi, 79. a hevesi, 80. a gyöngyösi, 81. az egri járás. A járások társadalmi tulajdon elleni bűnözési rangsora:

37. a füzesabonyi, 63. az egri, 74. a gyöngyösi, 75. a hevesi járás.

Személyek javai elleni bűnözés rangsora: 58. a füzesabonyi, 75. a hevesi, 80. a gyöngyösi, 85. az egri járás. A fentiek azt is bizonyítják, hogy a megye területei, járásai, községei az országos képhez viszonyítva kedvezőbb helyzetben vannak. De azt is dokumentálják, hogy a gyermek- és fiatalkorú bűnözés reálisan tükröződik a felnőtt bűnözésben. Az iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálása megjavítja a kereseti, jóléti viszonyokat; a tulajdon elleni bűnözés éppen ott a legmagasabb, ahol kedvezők a kereseti viszonyok (több a bűnelkövetési lehetőség, megnövekedett a szükséglet, kielégítetlen igények stb.).

Az agrárterületeken — elsősorban a füzesabonyi és a hevesi járásban — a fiatalkori bűnözést, a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó mobilitás és ennek következményei kondicionálják. A mobilitás a szülők részéről a gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, és a család életére a gazdasági funkció domináns szerepe nyomja rá a bélyegét. A kétlakiság, a szerzés, a gazdagodás központi funkciót, szerepet tölt be, és ez magyarázza a dolgozó, a korán munkába álló fiatalkorúak bűntetteit. A korai munkába állás és az iskolai pályafutás korai megszakadása az egyes térségek, községek elmaradottságának a következménye, viszont a családok mobilitása a fejlett területek vonzására vezethető vissza. A mobil családfő és a vertikális mobilitásban megrekedt fiatalkorúak — ez a jellemző kép. Ezeken a területeken a bűnözés társadalmi probléma és nemcsak pedagógiai kérdés.

Bodnár László

Ötletes műszaki megoldásokat

Napjainkban egyre több szó esik arról, hogy elfogytak munkaerő-tartalékaink, javítani szükséges az élőmunkával való gazdálkodást. A munka hatékonyságának növelésével kell megteremteni a bővülő újratermelés feltételeit. A központi határozatok, intézkedések már régóta figyelmeztetnek erre, de arra is, hogy gyorsítani szükséges azokat az intézkedéseket, melyek egy elfogadható helyzet kialakulását biztosíthatják.

A termelésben leggyorsabb megoldást az eredményezné, ha a régi, korszerűtlen gépeket nagy termelékenységű berendezésekkel, gépsorokkal váltanák fel. Tapasztalatom szerint nagyon sok vállalat „0” értékre leírt gépeinek száma évről évre növekszik. Csak ezen az úton járni azonban szűkös anyagi lehetőségeink miatt lassú előrehaladást jelent. Természetes dolog, hogy újonnan létesített gyáraink már viszonylag korszerű berendezésekkel kerülnek felszerelésre. Vállalataink a megszerzett beruházási lehetőségeiket (hitelfelvétel a hitelpolitikai elveket kielégítő célkitűzések esetén) is nagyrészt ily módon használják ki. Ezek mellett azonban nagy jelentősége van azoknak a jóval kisebb költségráfordítást igénylő belső kivitelezéseknek, ötletes műszaki megoldásoknak „házi” fejlesztéseknek, melyek ha kisebb lépések is, mégis azon az úton visznek bennünket előre, amelyen szaporázni kell lépteinket.

A továbbiakban a fentiek alátámasztására az egri Finomszerelvénygyárban a pneumatikus automatizálással kialakított megoldásokat hozom fel példaként, melyek ha speciális megoldások is, általánossá tehetők, hiszen a pneumatikus automatika elemeket a gyár forgalmazza és bármelyik magyar vállalat részéről hozzáférhetők.

Az eddig kialakult gyakorlat szerint öt fő területen lehet megjelölni a pneumatika alkalmazásának korántsem kimerített lehetőségeit:

Munkadarab-befogó készülékek szorítóelemeinek pneumatikus mozgatása; meglevő gépek, berendezések pótlólagos automatizálása; gyártásfejlesztés céljából készített pneumatikus vezérlésű, illetve működésű célgépek, célberendezések; speciális technológiai problémák megoldása pneumatika segítségével; és végezetül a munkahelykiszolgálás, illetve eddig ember által végzett manipulációs tevékenységek automatizálása.

Az automatizálás eredményeként csökken a gyártmányok előállításának létszámigénye azon keresztül, hogy csökkennek a műveleti, valamint az előkészítési és mellékidők. A rendszer előnyéhez tartozik még, hogy alkalmazásukkal csökken a nehéz fizikai munka és a dolgozók káros egyoldalú igénybevétele, valamint megvalósítható a biztonságtechnikai előírásoknak a dolgozó akaratától független betartása.

29