Hevesi Szemle 5. (1977)

1977 / 2. szám - JELENÜNK - Bodnár László: Fiatalkorú bűnözők - "felnőtt" bűnök

az elszámoltatás hiányzik, sok a munkanélküli, a csavargó, a többszörösen büntetett előéletű személy, akiknek a példáján a fiatalabbak is felbátorodnak. Korábban fertőzött terület volt Felsőtárkány és Bélapátfalva is. A községi szervek összefogásával, az italboltok egy részének felszámolásával a jellegzetes testi sértéses bűncselekmények szinte megszűntek Felsőtárkány községben. A két utóbbi községben elért eredmények arra vezethetők visz- sza, hogy a helyi szervek a fiatalok sportolási, művelődési, szórakozási lehetőségeivel többet foglalkoznak, a KISZ-szervezetek is aktívak. Míg a korábban felsorolt községekben, ahol számos fiatalkorú bűnözés fordult elő, elhanyagolják e problémák megoldását.

A gyermek- és ifjúságvédelmi munkában, az állami gondozás témájánál is szembetűnő a cigány származásúak jelenléte. Az 1972—73. tanévben 905 állami gondozottból 407 volt a cigány származású gyerek, illetve a fiatalkorú. A nagyon valós napi gondokból megállapítható, hogy a cigánylakosság társadalmi, erkölcsi arculata menynyire érezteti hatását mind a megelőzés, mind a speciális gyermekvédelemben, de bűnelkövetésben is. A megyei helyzetképpel összefüggésben a fiatalkori bűnözés tendenciái országosan is hasonlóképpen alakultak. A megyében előforduló bűncselekményeket vizsgálva a család helyzetére, környezetére vonatkozó adatok alapján az alábbiak összegezhetők:

Megnevezés

1972.

1973.

A szülők közös

háztartásában él:

115 (77%)

146

(77

%)

Egyik szülő háztartásában él:

21 (14%)

22

(11

%)

Rokon háztartásában él:

1

—

Idegen háztartásában él:

—

2

Iparitanuló-otthonban él:

2

1

Egyéb int. (munkásszállás):

6 ( 4 %)

13

( v

%)

Saját háztartásban él:

4

4

A szülők társadalmi státusza általában az átlagosnál alacsonyabb szintű, a családok életmódja is ennek felel meg. Kevés értelmiségi, vagy szakmunkás szülő gyermeke követ el bűncselekményt, inkább a segédmunkás, alkalmi munkás szülők gyermekei bűnöznek. Paraszti származású egészében alig van. A szülők ismeretei és egyéb igénye, illetve igénytelensége kihat a fiatalkorú igényeire, tanuláshoz való hozzáállására. Általában a szülők foglalkozása szerint tanul, vagy nem tanul tovább az ifjú. A nevelés hibái az elkényeztetés, az elfogultság, inkább a gondatlan cselekményeknél figyelhető meg, különösen a közlekedési ügycsoportban. Számos ügyben a szülői gyengeség, a kényeztetés, a vak bizalom miatt nem vették észre a gyermek eltorzult magatartását, és ennek következménye bűncselekmény lett. A fenti problémákra már korábbi országos felmérések is felhívták a figyelmet. A Legfőbb Ügyészség a gyermekbűnözés 1965. évi adataiból reprezentatív vizsgálatot végzett. Kiderült többek között, hogy az elkövetési okok között első helyen a szülői felügyelet, ellenőrzés hiánya áll 28,6 százalékkal, ezt követi a baráti környezet hatása 22,5 százalékkal, majd a kedvező alkalom 12,4 százalékkal, a rendezetlen családi körülmények 11,5 százalékkal.

A gyermek- és fiatalkorú bűnözésben speciális helyet foglalnak el az intézeti szökések. Szökés esetén a vádlott pénz nélkül, valamint élelem nélkül „távozik”, rokonait nem meri felkeresni, s ezért az utazáshoz és lét- fenntartáshoz lopást követ el. A szökések a megye intézeteiben egyediek és ritkán fordulnak elő, mégis a gyermekek életében súlyosabb szituációt jelentenek, mint amilyen az állami gondozásba vétel volt. A Legfőbb Ügyészségnek a nevelőotthonokban végzett vizsgálata is arra int, hogy a nevelőotthoni nevelőmunka hatékonyabbá tételével a szökések számát is csökkenteni kell és lehet. A nevelőotthonok „rákfenéje” a monotónia. Éppen ezért a differenciált, egyéni bánásmód is társuljon a gyermek védettségét biztosító családias hangulathoz. Sajnos intézeteink betelepítésénél a heterogén összetételű gyerekanyagból eredő visszahúzó szálak is nehezítik az előbb- relépést (túlkorosság, gyógypedagógiai határesetek, magatartási rendellenességek, ideggyógyászati problémák stb.).

A megyében a felderítő tevékenység szervezetten folyik. Minden gyámhatóság igen jó és széles körű információs kapcsolattal rendelkezik, melyhez párosul az is, hogy 1970. óta a járási, városi gyámhatóságok mellett tiszteletdíj fejében pártfogó tevékenykedik. A gyámhatóságokhoz tartozó pártfogók elsődleges feladata, hogy a járási és városi gyámhatóságok irányításával és a társadalmi és hivatásos pártfogók, valamint a társadalmi és tömegszervezetek gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét koordinálják, a társadalmi pártfogókat feladataik ellátásában segítsék, a társadalmi pártfogói hálózatot szervezzék, tovább bővítsék.

A gyámhatósági tiszteletdíjas pártfogók munkája eredményeként csaknem háromszorosára emelkedett a társadalmi pártfogók száma, és aktivitásuk is nőtt. Eger városban a társadalmi pártfogók egy részét a tanárképző főiskola felsőbb éves hallgatói közül szervezték meg. A pedagógusjelöltek felelősségteljesen, nagy gonddal, hivatásszeretettel végzik munkájukat. A főiskola gyermek- védelmi speciál kollégiuma —- tanáraik vezetésével — a legjobb tudományos kutatások eredményeit figyelembe véve és elemezve, szakmai segítséget nyújtanak a gyámhatóságoknak.

Az egri főiskolások a nyári szünidőre is vállalják pártfogói feladataikat, a vidékiek vakációja alatt gyám- hatósági és hivatásos pártfogó kíséri figyelemmel a párt- fogoltakat. Így a pártfogói felügyelet alá helyezett gyermek nevelése folyamatosan, megszakítás nélkül biztosított. A gyámhatóságok kapcsolata a tanács más szakigazgatási szerveivel, művelődésügyi, egészségügyi intézményekkel, a rendőrséggel jónak mondható. Kiemelkedő a Heves megyei Rendőr-főkapitányság eredményes megelőző tevékenysége, melyet az is bizonyít, hogy a fiataloknak és a szülőknek jogpropaganda-előadást, az iskolában osztályfőnöki órákat tartanak. Az ifjúságvédelmi önkéntes rendőri csoportok aktívan és eredménnyel működnek közre nemcsak a felderítésben, hanem az azt követő nevelési munkában is.

A bűnözést nem lehet csupán a régi társadalom tudati maradványaira, a kapitalista környezetre, az ellenséges ideológiai hatásokra, valamint a fellazító tevékenységre visszavezetni. A bűnözésnek a mi viszonyaink között még egyéb objektív és szubjektív okai vannak. A gazdasági növekedés társadalmi következményeinek megragadására legalkalmasabb a népesség foglalkozási struktúrájának vizsgálata. A gazdasági növekedés és a foglalkozási struktúra alkalmas arra, hogy hazánkban, így a megyében is végbemenő folyamatoknak, a szocialista iparosodásnak — a mezőgazdaság további fejlesztésének és ezek társadalmi következményeinek vizsgálatát elvégezzük.

A gazdasági növekedés tehát nem pusztán közgazda- sági, hanem szociológiai fogalom is, amely magában foglalja a népgazdasági ágak arányának megváltozását az

28