Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 2. szám - JELENÜNK - Bodnár László: Fiatalkorú bűnözők - "felnőtt" bűnök
él. A szülők (nevelők vagy gondozók) a gyermekek iskolai tanulmányi eredményeivel, magatartásával, erkölcsi nevelésével, felügyeletével, ellenőrzésével keveset törődnek, számosán közülük osztályismétlők, a tanulásban elmaradottak és notórius iskolakerülők. A gyermekbűnözők jelentős részénél kimutathatók azoknak a fiatal- korúaknak — egyes esetekben felnőtteknek — a csábítása és felbújtása, akik már nem először kerültek összeütközésbe a törvénnyel és a bűnözés terén megfelelő „tapasztalatra” tettek szert. A gyenge akaratú, magukra hagyott gyermekeket könnyen tudják befolyásolni, felvilágosítják őket, hogy még a bűncselekmény elkövetése esetén is büntetlenséget élveznek, tehát nincs „rizikó”. A könnyű pénzszerzés lehetősége, a tudatosan hamis irányba terelt kalandvágy sok gyermeket taszít a züllés útjára. Az állami gondozott, intézetben elhelyezett gyermekek jelentős arányt képviselnek a gyermekbűnözésben. Mindez visszautal az iskolai, nevelőotthoni nevelés elégtelenségére, ezen intézmények túlzsúfoltságára, egyéb személyi és tárgyi jellegű problémákra, az intézeti differenciáltság megoldatlanságára. Jelentős helyet foglal el az összbűnözésen belül a fiatalkorú bűnözés (14 és 18 év közötti korosztályokra értendő), itt már a büntetőjogi eljárásokat a Btk. alapján alkalmazzák. Az 1970. évi népszámlálás alapján a gyermek- és fiatalkorú népesség száma a megyében 93 883 fő volt, ebből fiatalkorú 28 883 fő, — az összlakosság 8,3 százaléka. A fiatalkorúak közül Egerben lakott 4 057 fő, a megye fiatalkorú lakosságának 14 százaléka, Gyöngyösön 2862 fő (9,8 százalék), Hatvanban 6,4 százalék, a községekben pedig 20 061 fő, a megye lakosságának 69,8 százaléka. A területi fertőzöttség 1973. és 1974. év összehasonlításában az alábbi képet mutatja a járási és városi rendőr- kapitányságok adatai alapján: Megnevezés nyomoz. 1973. elrend. gyan. 1974. nyomoz, elrend. gyan. Eger 69 113 50 74 Gyöngyös 44 59 37 54 Heves 30 46 19 26 Füzesabony 13 19 18 24 Hatvan 16 20 18 28 A galeri bűnözés nem jellemző a megyében, 1972-ben egy bűnöző galeri volt 14 taggal, akik ellen erőszakos jellegű cselekmények miatt indult büntetőeljárás. 1973- ban galeri bűnözés nem is fordult elő. Az urbanizáció a bírói ítélkezés tapasztalatai szerint a fiatalkorú bűnözésre nincs olyan nagy hatással, mint ott, ahol nagyobb városok vannak. Heves megyében csak „kis városok” vannak (Eger, Gyöngyös, Hatvan), így az urbanizáció káros hatása tisztán nem érzékelhető. Igaz, el lehet tűnni, rejtőzni, galerikbe szerveződni, de hatékony belügyi és társadalmi ellenőrzés eredményeképpen tipikus galeri nem alakult ki. 1972-ben a fiatalkorú elkövetőknek 13 százaléka volt általános és középiskolai tanuló. Az ipari tanulók aránya 12,5 százalék. 1973-ban a fiatalkorú elkövetők 16 százaléka volt általános és középiskolai tanuló, 14 százaléka ipari tanuló. A gyermekkorúak jogsértéseinek 85—90 százaléka vagyon ellen irányult. Ezek az elkövetők általában kis értékű lopást, személyi tulajdon sérelmére eltulajdonítást, társadalmi rongálást követtek el. A megyében 1972- ben 96 fő, 1973-ban 80 fő gyermekkorúval szemben hoztak a rendőri szervek nyomozást megtagadó, vagy megszüntető határozatot, büntethetőséget kizáró ok miatt. A gyermekbűnözés aránya a nyári és a téli szünetek alkalmával a legmagasabb. A gyermekeknek csak egy része jut napközibe, ahol biztosítva van a megfelelő felügyelet. A többség, közöttük is a veszélyeztetett és hátrányos helyzetben levő gyermekek felügyelet nélkül maradnak. Ezek idejük egy részét a város, a község terein, utcáin töltik, nem mindig hasznos játékkal, elfoglaltsággal. 1973- ban a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények során 442 ezer forint kár keletkezett, míg 1974-ben ez az összeg 317 ezer forintra redukálódott. A fiatalkorú bűnelkövetők nemek szerinti megoszlására jellemző, hogy 1973-ban a bűncselekményt elkövetők közül 91,1 százalék volt a fiú, s ez az arány minimális változást mutat 1974-ben. Itt a bűnelkövető fiatalok 91,3 százaléka fiú, 8,7 százaléka leány. A fiúk által elkövetett bűncselekmények igen széles skálán mozognak, míg a leányok jogsértései a társadalmi és személyi tulajdon elleni lopásokban merülnek ki. Szociális származás szerint csoportosítva az állapítható meg, hogy magas a bűnözésben a munkásszülők gyermekeinek aránya. Ez a jelenség évek óta jellemzője a megye fiatalkorú bűnözésének. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a megye intenzíven iparosodik, egyre nő az iparban foglalkoztatottak száma. Az ipartelepítéssel, a decentralizációval, nagyobb építkezéseknél (Gagarin Hőerőmű, Thorez Külfejtéses Bányaüzem, Bélapátfalvi Cementgyár stb.) alkalmaznak olyan munkaerőket is, akik az ország más területeiről „vándoroltak be” a megyébe. Ezek között sok olyan „problémás” fiatalkorú is munkát vállalt, akik később jogsértésben találtak menedéket. 1973-ban 50 százalék, 1974- ben 49 százalék volt a munkásszülők gyermekeinek részvétele a fiatalkorú bűnözésben. A tsz-tag szülők gyermekei közül 1973-ban és 1974-ben 11 százalék volt a bűnt elkövetők aránya. A munkásfiatalok mellett igen magas és jelentős arányt képeznek a bűncselekményt elkövető cigányfiatalok is. 1973-ban 36 százalék, 1974-ben 33,5 százalék volt a bűnözésben a részvételük aránya. Elszomorító a kép akkor, ha 1965-höz viszonyítjuk az arányt, mert akkor a cigányfiatalok 13 százaléka volt bűnöző. Foglalkoztatásukat tekintve 1973-ban a fiatalkorú elkövetők 34 százaléka iparban dolgozó, 34 százaléka foglalkozás nélküli eltartott volt. A fiatalkorú és gyermekkorú elkövetőknek mintegy a fele szerepel a gyámhatósági nyilvántartásokban. A bűnelkövetők egy jelentős része viszont nem Heves megyei lakos, illetve ebből a célból jött a megyébe, bízva a földrajzi adottságokból eredő elrejtőzés lehetőségében. A megyében a városok közül a legtöbb fiatalkorú bűnözés Hatvanban fordul elő. Ez abból adódik, hogy az aszódi javítóintézetből szökött fiatalkorúak már a legközelebbi helységben bűncselekményeket követnek el a megélhetésük biztosítására. A járások közül a megyében a legfertőzöttebb a hevesi. Heves nagyközségben nagy létszámú cigánykolónia van, primitív körülmények között élnek, negatív lakáskultúra, életvitel, a rendszertelen munkavállalás a jellemző rájuk. A fiatalok és a felnőttek kapcsolata sok esetben a bűnözésre és a bűnpártolásra vonatkozik, iskolázatlanok stb. Az erkölcsi normák kezdetlegesek, sok esetben antiszociálisak. Fertőzöttek azok a települések is, ahol a cigány származásúak nagyobb számban élnek együtt. E téren Bükk- szenterzsébet, Tarnalelesz, Átány, Pétervására, Halmaj- ugra községek emelkednek ki. A rendszeres ellenőrzés és 27
